Projektek

Diktatúrák-projekt a 8. osztályban

Gazdag és szerteágazó projektet zártunk a tavaszi szünet előtti héten Hunyadi-Buzás Éva kolléganőmmel. Már jóval a tényleges projektnyitás előtt megkezdődött az „alapozás”: a történelemórákon alaposan megismerhették a gyerekek a 20. század különböző diktatúráit hazánkban és szerte Európában, sőt kitekintettek korunk diktatúráira is a nagyvilágban.

Projektünk feladatai ezek közül hazánkra, a Rákosi- ill. Kádár-korszakra fókuszáltak.

https://drive.google.com/file/d/1ffD5minCUNFaLP_ElWhdOH6krKsvMbuj/view?usp=sharing

Feladatok a Diktatúrák-projekthez

1. Mutasd be a Kádár-korszak tankönyveit! Milyen nyomot hagyott ezekben a politika, hogyan próbálták a tankönyvszerkesztéssel is manipulálni a diákokat?

Ajánlott forma: lapbook.

2. a) Jellemezd az úttörőmozgalmat! (Külsőségek, szabályok, tartalma, céljai.) Mutass rá a pozitív és negatív oldalára is!

Ezen belül: mutasd be az úttörővasutat! (Mettől meddig járt, milyen útvonalon, mi volt a gyerekek szerepe, önállósága; mai változata, elnevezése; útvonal, az állomások régi és mai elnevezése stb. Keress képeket és a róla szóló dalt is!)

Ajánlott forma: plakát

b) Mutasd be a KISZ szerepét a Kádár-rendszer fiataljainak életében! Kérdezd szüleidet is!

3. Mutasd be a „szocreál” (=szocialista realista) stílust, jellemezd az ilyen alkotásokat, épületeket, mutass példákat is! Voltak-e, vannak-e még ilyenek városunkban?

Ajánlott forma: PPT

4. Kutasd fel a rendszerváltás előtti egri utca-, tér-, intézményneveket, amelyek politikai okból változtak meg azóta! Kiket-miket jelölnek a régi nevek? Milyen volt iskolánk élete a Kádár-korszakban? Keress fotókat is!

Ajánlott forma: könyvecske, benne pl. utcatáblák a régi és az új elnevezésekkel, rövid magyarázatokkal.

5. Készíts PPT-t „Életképek a Kádár-rendszerből” címmel, saját fotókkal! Lehet parodisztikus is, kifejezetten a fiatalok életmódjáról (életmód, szórakozás, öltözködés stb.) szóljon.

6. Mutasd be, milyen volt az „ideális nő” az ’50-es években! Milyenné akarta formálni a nőket a szocialista rendszer? (Napirendje, életmódja, munkája, családja…)

Ajánlott forma: prospektus, pl. Életvezetési tanácsok a szocialista nőnek címmel.

7. Mutasd be példákkal, milyen volt az életszínvonal, az áruellátás az ’50-es, ’60-as, -70-es években (lakáshoz, autóhoz, telefonhoz jutás; külföldre utazás; reklámok; tv stb.)! Miért nevezhették a szocialista blokkban Magyarországot a „legvidámabb barakknak”?

Gyűjts recepteket, amelyek az ötvenes évek silány áruellátása ellenére is változatosabbá tudták tenni az étkezéseket! Kérdezheted minderről idősebb rokonaidat.

Ajánlott forma: kisfilm (az interjúkhoz: videó, hangfelvétel; a téma illusztrálásához: képek)

8. Készíts rajzzal vagy gyűjtött képekkel illusztrációsorozatot Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséhez!

Ajánlott forma: papíron vagy PPT-ben (segítség: fortepan.hu)

9. Csöndes lázadás a diktatúra ellen: a humor.

a) Mutass be szemelvényeket az ’50-es, ’60-as, ’70-es évek politikai vicceiből, témák szerint csoportosítva!

Ajánlott forma: lapbook

b) A Kádár-korszak „megmondóembere”: Hofi Géza. Miért tűrte meg a hatalom a humorista szókimondó, rendszert parodizáló produkcióit?

Ajánlott forma: digitális

10. Mutasd be a Szabad Európa rádió szerepét a Rákosi-, majd a Kádár-korszakban! Ajánlott forma: PPT, hangfelvételekkel

11. Mutasd be, milyen kötelező ünnepeink voltak a Kádár-korszakban, milyen külsőségei voltak ezeknek! Készíts egy ennek megfelelő lapozgatós naptárt, korabeli képekkel!

Készíts ünnepibeszéd-paródiát egy ilyen ünnepre!

12. Kereszténynek lenni a Kádár-korszakban – élmények, adatok, tények

Ajánlott forma: interjú (rokonnal, ismerőssel)

13. A téma megjelenése a művészetekben (irodalom, zene, film, képzőművészet)

Ajánlott formák: szabad alkotás (pl. festmény, képvers), filmajánló

14. A diktatúrák kora a sport tükrében; olimpiák – amikor a politika beleszólt az olimpiák szervezésébe, lebonyolításába (1956, 1972, 1980)

Ajánlott forma: PPT

15. Kérdezd az erdélyi ismerősöket! (rémtörténetek Ceausescu-ról: vadászatai, falurombolás stb.)

Ajánlott forma: levél

16. Milyen eszközöket talált a hatalom a kommunista propagandára? (sajtó, plakátok, hangszórók, rádióüzenetek, transzparensek, feliratok stb.)

Ajánlott forma: PPT

A választott témákat többnyire párokban dolgozták ki. Különösen fontosak voltak a velünk történő gyakori, rendszeres konzultációk, konkrét segítséget is kaptak tőlünk (források, internetes oldalak stb.)

Míg a történelem a tényeket tárja fel, a művészetek ezúttal is annak lenyomatait mutatták be, hogyan gondolkodtak, hogyan éreztek az egyes emberek a diktatúrákban. A bemutatott munkák között nemcsak bemutató-elemző, de alkotó jellegű is volt: Picasso Guernica című festménye ihletetett meg néhány tanulót egy hasonló stílusú kép készítésére, amelyik diktátorokat és diktatúra-jelképeket ábrázol.

Egy másik alkotás-sorozat irodalomórán született: a gyerekek képversekben tiltakoztak a diktatúrák ellen.

 

Érdekes PPT született a „szocreál” stílusról, melynek építészeti, képzőművészeti emlékei részben még ma is jelen vannak városunkban is.

https://drive.google.com/file/d/1J7aJApxN0boltugMZ8j8S19u-tp_Yw8j/view?usp=sharing

Értékes, bemutató-elemző PPT keretében négy, különböző korban született és különböző műfajú műalkotást ismerhettünk meg: két film, egy rockopera és egy novella villantja fel a diktatúrák egy-egy metszetét.

https://drive.google.com/file/d/1pCi05ygaAhiqHHY4MezeX0Pccp6fBkM8/view?usp=sharing

A művészeteken kívül az élet minden területét igyekeztünk vizsgálni. Kulcsfontosságú volt a Szabad Európa Rádió, ennek műsoraiba bele is hallgathattunk.

Hangélmény volt egy interjú is, amit nagymamájával készített egy tanuló „Milyen volt kereszténynek lenni a Rákosi- és a Kádár-korszakban?” címmel. Tankönyveket vizsgáltunk meg: még a matematikakönyv példái között is jócskán akadt a kor propaganda-szövegeit sulykoló megfogalmazás.

Ide illett a két fiú előadásában megszólaltatott mozgalmi dal, ami csak egy volt az énekkönyvekben fellelhető sok közül.

Az úttörőmozgalom és a KISZ szerepe is fontos téma volt: pozitív és negatív oldalukról is szó esett. Természetesen saját iskolánk Kádár-korszakbeli évtizedeit is bemutatta egy PPT, régi plakátok alapján.

Humoros-parodisztikus női magazint szerkesztett két vállalkozó lány, ez az ’50-es évek nőideáljának megfelelő praktikus életvezetési tanácsokat tartalmaz.

https://drive.google.com/file/d/1WTw84CX59g_ZDqszGyonUm-STNxfgg3r/view?usp=sharing

A humor – mint a csendes lázadás, ellenállás eszköze is – sok formában jelen volt a munkák között: politikai viccek hangzottak el, hallgathattunk Hofi Géza előadásaiból, és megtekinthettünk saját készítésű mémeket is.

A ma már elképzelhetetlen életmódot (áruellátás, életszínvonal, utazások korlátozása stb.) dolgozta fel egy feladat: szintén parodisztikus kisfilm készült ebben a témában. A kötelező és elhallgatott ünnepekről készült egy sokatmondó, képes naptár is.

Érdekes volt a rendszerváltás után „átkeresztelt” utcákat, intézményeket bemutató füzetke is.

A politika még az olimpiák nemes szellemiségét is felülírta: három ilyen 20. századi olimpia után kutatott néhány tanuló (1956, 1972, 1980).

A tavalyi erdélyi kiránduláson köttetett barátságok is hasznosnak bizonyultak: a gyerekek levélben kérdezték egyik vendéglátójukat a Ceaușescu-éra borzalmairól, visszásságairól. A felolvasott válaszlevél mellé illusztráló PPT is készült.

A duplaórás projektzáró fénypontja az az életkép-sorozat volt, amely az osztály tanulóinak közreműködésével készült. A Rákosi- és Kádár-korszak egy-egy jelenetét ábrázolják jelmezekbe öltözve – természetesen itt is fő eszköz a paródia –: május 1-jei felvonulás transzparensekkel, politikai jelszavakkal; hippit igazoltató rendőr az Ifjúsági Park (korabeli szórakozóhely) bejáratánál; kokárdás fiatalok tömegét oszlató rendőr március 15-én, úttörőnyakkendős iskolai életképek (feleltetés és szovjet ünnep); munkásnők overallban, pöttyös fejkendőben.

A bemutatók után pedig jóízűen fogyasztottuk el a „túlélő”-receptek alapján készült falatokat: hamis (hús nélküli) húslevest, hamis (túró nélküli) túrógombócot, tojás nélküli palacsintát.

A projekt megvalósulása idején szülők, ismerősök jóvoltából rengeteg korabeli relikvia gyűlt össze: dokumentumok, igazolványok, útlevelek, plakettek, emléktárgyak, kisdobos- és úttörőnyakkendők – amelyek ezt a kort idézik. Ezeket fotókon szerepeltettük, ill. kis kiállításon vehették szemügyre az érdeklődők.

2019. május 11.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Egri csillagok-projekt a 6. osztályban

Mint több projekt ismertetésekor is írtam, Hunyadi-Buzás Éva kolléganőmmel remekül tudunk együtt dolgozni. Ez volt a második közös projektünk. (Az előző, Arany János – Szent László- és az ezt követő, 7. osztályos Reformkor és szabadságharc-projekt leírása e rovatban, lejjebb görgetve található. Azóta nyolcadikos lett ez az osztály, most egy újabb projekt zajlik…)

Mivel több iskolában elkezdték már az Egri csillagok feldolgozását, vagy épp készülnek rá, hátha hasznát veszik ötleteinknek. Könnyű dolgunk van, hiszen Egerben élünk, tanítunk, így a munka, a választható feladatok jelentős része speciálisan helyhez kötődik – ám akadnak jócskán másféle tevékenységek is.

Mi úgy csoportosítjuk a tananyagot, hogy ez a regény s vele a projekt legyen az utolsó egység a tanév végén. Rengeteg séta kapcsolódik ide, ezeket kellemesebb jó időben megjárni, no meg a sokféle, szabadabb munkálkodás talán még motiválja az egész évi tanulásban elfáradt diákjainkat is… Kb. 4 hét alatt zajlott a megvalósítás – az alább ismertetett előzmények után, természetesen –; ezalatt dolgozhatták ki vállalt feladataikat, erre az időre szerveztük a kísérő programokat, az irodalomórákon pedig „hagyományos” módon dolgoztuk fel a regényt, hiszen sok elméleti tanulnivaló vár elsajátításra Gárdonyi műve apropóján.

Tantárgyi koncentráció: anyanyelv, történelem, földrajz (természetismeret), erkölcstan, ének-zene, technika és életvitel, rajz és vizuális kultúra, osztályfőnöki.

Előismeretek: Történelemórákon megismerték a török hódoltság korát, az ország 3 részre szakadását. Ősszel, a várostrom évfordulóján részt vettek a hagyományos várjátékokon (szintén az egri gyerekek kiváltsága: a várban rendezik a város hatodikosainak, több évtizedes hagyománya van) – ez főleg hangulati előkészítő, motiváció volt számukra, hiszen ekkor még nem voltak történelmi ismereteik az adott korról.

 Célunk: Megismerni a török hódoltság korát, városunk török emlékeit; tapasztalati szinten elmélyülni a szokásokban, életérzésben.

Szerződést készítettünk, ezt mindenki aláírta:

https://drive.google.com/file/d/1TEn98IjD5QKBqdqP1RzLwX3bJSTNjOF5/view?usp=sharing

A választható feladatokat kifüggesztettük az osztályteremben, 1 hét határidő állt rendelkezésükre a témaválasztáshoz (egyénileg vagy 2-3 fős csoportokban). Segítettünk nekik a források megjelölésével ill. folyamatos konzultációkkal. Az egyéb tantárgyakat tanító kollégák is segítettek igény szerint. Kértük, hogy a feladatokat mindig a regény szövege alapján dolgozzák ki.

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó résztémák:

 

1. Magyar irodalom: Gárdonyi Géza élete. Az Egri csillagok forrásai. A regény műfaja. A történelmi regény. Az Egri csillagok szerkezete, a jellemek, fejlődésük.
2. Anyanyelv: A mű stílusa. A török jövevényszavak.
3. Történelem: A három részre szakadt ország: az egyes részek neve, központja. Élet a három részre szakadt országban. Mi az, ami összeköti az egyes részeket? Az iszlámról tanultak felelevenítése. (?) Török és magyar katonák, fegyverek. Múzeumpedagógiai foglalkozás az egri Dobó István Vármúzeumban: Gárdonyi titkosírása. Gárdonyi sírjának megtekintése az egri várban.
4. Földrajz: Gárdonyi életének helyszínei, a mű magyar és török helyszínei, Eger ismerete, egri helyszínek.
5. Erkölcstan: Helyzetek és döntések a valóságban és a műben. Egyéni és társadalmi érdek. Hősiesség, hétköznapi hősök.
6. Ének-zene: Tinódi munkássága, művei. Gárdonyi zenei tevékenysége, kántorsága, hangszerei.
7. Technika és életvitel: A korabeli fegyverek. A török korból ránk maradt szokások, ezekhez kapcsolódó tárgyak, török és magyar korabeli ételek, étkezés, kellékek.
8. Rajz és vizuális kultúra: Történelmi témájú metszetek, festmények. Jelmez- és ruhatervek. A PPT-k diáinak esztétikus elrendezése.
9. Osztályfőnöki: Látogatás a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban: Gárdonyi személyes tárgyainak, hangszereinek megtekintése. Az életéről tanultak „élményesítése”, szemléltetése. A kulturált viselkedés és a gyalogos közlekedés szabályai.

Választható feladatok (zárójelben a fejlesztendő kompetenciák):

 

1.”Török tárgyak tárháza” webáruház – Tervezz képes katalógust a tárgyakról a regény és saját kutatásaid alapján! Lehet rajzos prospektus vagy digitális formában elkészíteni

(Ránk hagyományozódott török szokások, ezek tárgyiasult darabjai. Válogatás, súlypontozás. Digitális kompetenciák. Írásbeli szövegalkotás: jártasság a kereskedelem és reklám nyelvezetében. Esztétikai érzék, arányérzék: a PPT diáinak elrendezése, kép és szöveg aránya.)

https://drive.google.com/file/d/1BqrUJCP1KY1Mla97h-KbgxO4NrmDdZFz/view?usp=sharing

2. Nézz utána a mohamedán vallásnak, és tarts érdekes, rövid beszámolót a vallás eredetéről, szokásokról, tilalmakról, ünnepekről!

(Kutatómunka, válogatás, súlypontozás. Tolerancia: eltérő nézőpontok megismerése. Más kultúrák megismerése, elfogadása, a cselekedetek, szokások (vallási) mozgatórugóinak megismerése. Erkölcsi megítélés, véleményalkotás és –nyilvánítás: az emberélet értéke mindenek felett!)

3. Tervezz jelmezeket az Egri csillagok egy elképzelt előadásához! A rajzok a regény leírásai alapján készüljenek! Ügyelj arra, hogy mindkét nem és minden társadalmi réteg számára tervezz öltözéket!

(Kutatómunka, válogatás, súlypontozás. Kreativitás, esztétikai érzék, stílus. Divattörténet, a hétköznapi és alkalmi öltözködés történelmi szemlélete. Kronológiai érzék.)

4. Nézz utána, milyen török jövevényszavak kerültek át nyelvünkbe! Gyűjts össze minél többet, és készíts képes szótárt a jövevényszavakból!

(Kutatómunka, válogatás, súlypontozás. anyanyelvi kompetenciák: nyelvtörténeti ismeretek, összehasonlító nyelvészeti szemlélet megismerése és alkalmazása. Analizáló készségek.)

https://drive.google.com/file/d/1NULn9FkjE9lkHZIKUuO6ozxiE9am_4j4/view?usp=sharing

5. Mit főzhettek az egri várban hétköznap, és milyen ételekkel ünnepelték a győztes csatát? Nézz utána a korabeli ételeknek, és tervezz egy ételsort! Mivel terítenél, milyen környezetben tálalnál? Rajzold is le! Milyen zene szólna?

(Gasztronómiai ismeretek, étkezési kultúrák, alapanyagok. Összehasonlítás. Gasztrotörténeti szemlélet. Stílusérzék: korok-nemzetek-stílusok markáns elkülöníteni tudása.)

6. „Egri csillagok – emléktúra”: Tervezd meg az útvonalat és a programot! Milyen helyszíneket érintenél, ott mi várna a túra résztvevőire?

(Helyismeret, földrajzi tájékozódás. Szervezőkészség, a prioritások felismerése. Esztétikai érzék: a prospektus vonzó formájának kialakítása. Írásbeli szövegalkotás: jártasság a kereskedelem és reklám szaknyelvében.)

7. Rendezz társaiddal török divatbemutatót! Ügyeljetek a hajviseletre, a kiegészítőkre, ékszerekre, sminkre is! Rendezhettek turbánkötő versenyt is sálból, kendőből, stólából, díszíthetitek ékszerekkel!

(Esztétikai és stílusérzék, kreativitás, szervezőkészség. Térérzékelés, térbejárás, helyes testtartás, mozgáskultúra.)

8. Fegyverkovács-műhely. Megbízást kapsz, hogy készítsd el a magyar és a török sereg fegyvereit! Rajzold le, milyen fegyverekről van szó! Készítheted PPT-formátumban is!

(Kutatómunka, válogatás, súlypontozás. Hadtörténeti ismeretek alkalmazása. Összehasonlítás. Szövegalkotás: szaknyelv: a fegyverek működésének, használatának egyszerű, pontos, érthető magyarázata.)

Szokás volt a kardokat felirattal, jelmondattal is ellátni. Mi volt Bornemissza Gergely kardjába vésve? Te mit vésetnél a te kardodba?

(Jelképteremtés, sűrítés. Anyanyelvi esztétikum, szó és gondolat egysége.)

https://drive.google.com/file/d/1PzvhUKqA0kQqOo28AXlTtw3drpVKI29r/view?usp=sharing

9. A törökök 150 éves itt-tartózkodása idején sok törökcsúfoló mondóka, vers, dal, szólásmondás született. Gyűjts ezekből minél többet, készíts belőlük tetszetős tablót! Lehet rajzokkal, karikatúrákkal díszíteni.

(Kutatás, válogatás, súlypontozás. Gyűjtőmunka adott szempont szerint. Esztétikai és arányérzék: a tablók elrendezése. Kreativitás.)

 

A feladatokat tetszés szerint 3 fős csoportban, párban vagy egyénileg oldjátok meg!

További egyéni feladatok inkább egyénileg dolgozni szerető gyerekek számára:

– Másold le díszesen, illő formában Dobó esküjét, hogy kitehessük az osztályban!

– Ugyanezt megteheted Gárdonyi titkosírásával is!

(A projektzárón történő bemutatáskor: szóbeli szövegalkotás, kiállás, előadói készségek, szuggesztivitás.)

 

Tanórákon kívüli tevékenységek:

• Látogatás a várban, Gárdonyi sírjának megtekintése
• Részvétel a vár múzeumpedagógiai foglalkozásán a titkosírás témájában
• Séta a középkori városfal mentén (kb. 2 órás gyaloglás – a lábunk biztosan “emlékezni” fog, merre húzódott a városfal! 🙂 )
• Török emlékek nyomában – tanulmányi séta (Török fürdő, Valida szultána feltárt fürdője, minaret, Dobó tér, Végvári vitézek tere; vendéglátóhelyek: Egri pasa sátra stb.)
• a „Nagy Könyv” térplasztikának, Tinódi szobrának a Tinódi téren és Gárdonyi érsekkerti szobrának megtekintése

Mindezeket térképes tájékozódás, útvonaltervezés, előzetes felkészülés, kutatómunka előzi meg, és megbeszélés, feldolgozás követ.

2019. február 10.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

 János vitéz-projekt

SZERZŐDÉS

Mi, az 5. c osztály tanulói arra szerződünk, hogy

tudásunk és képzeletünk szárnyán felemelkedünk, elkísérjük Kukorica Jancsit kalandjaira, vele leszünk, segítjük, ha kell, majd visszatérve bőségesen beszámolunk mindarról, amit jártunkban-keltünkben, jól körülnéztünkben ott megtapasztaltunk.

Kelt Egerben, az Úrnak kétezer-tizenkettedik esztendejében,

Boldogasszony havának tizedik napján.

 

Választható feladatok a János vitéz-projekthez

A következő feladatokban csoportban dolgozzatok, osszátok fel a munkát!

1. Készíts részletes tervet egy képzelt elvarázsolt kastélyhoz! A kastély egy-egy szobája János vitéz egy-egy kalandjához kapcsolódjon, interaktív játékokkal, ötletekkel! A terv tartalmazza a kastély külső tervét rajzban; az odajutás módját (ez is lehet mesebeli!); az egyes szobák és a berendezések, játékok leírását, esetleg rajzát és a kastélyból való kijutást.

2. Tervezz meg egy mesevasutat! A mesevasút utasai valahogy éljék át János vitéz kalandjait: vagy elhaladnak a kalandok helyszíne mellett, vagy egy-egy állomáson kiszállhatnak és újraélhetik a kalandokat! Lehetnek minden utas számára egységes és külön választható kalandok is. A terv tartalmazza a mesevasút útvonalának rajzát, azokat a látképeket, amelyeket az utasok látnak, és szavakban írd le az egyes állomásokon az utasokra váró programokat! Lehet kínálni is az utasokat stílusos ételekkel-italokkal! (Bátran használd a fantáziádat: a vasút földön, vízen és levegőben, de akár föld alatt is mehet!)

3. Készítsd el – ha kell, technikatanárod segítségével – a János vitéz egy tetszés szerinti helyszínének makettjét! Az anyagot, módszert válaszd kedved szerint, de könnyen szállítható legyen!

Egyéni vagy csoportos feladatok:

4. Készíts jelmezterveket a János vitéz egy képzeletbeli előadásához! Minden fontosabb szereplő kapjon jelmezt, akinek szükséges, többfélét is, szerepeik szerint. (Pl. Jancsi juhászlegényként, huszárként és Tündérország fejedelmeként is színre lép.) A terv tartalmazzon szép, színes rajzokat (1 ruhaterv=1 A/4-es lap), alatta megnevezéseket ill. leírásokat!

5. Tervezz emléktúrát Petőfi életéhez kapcsolódva! A terv tartalmazzon térképet, amelyen bejelölöd az útvonalat, az egyes városokat, helyeket, ahol megállnak a kirándulók, és az egyes programokat, amik azokon a helyszíneken várnak a kirándulókra!

6. Inkább egyéni feladat: Írj naplórészleteket valamelyik szereplő képzelt naplójából! Stílusos nyelven, legalább 5 bejegyzést tartalmazzon, ezek eseményt is leírhatnak vagy érzéseket, csak utalva az eseményekre.

7. Egy-két gyerek számára szóló feladat: írjatok „csasztuskát”, vagyis költsétek át a János vitéz néhány versszakát úgy, hogy az osztályról szóljon! A szótagszám, rímelés és néhány részlet azért maradjon meg az eredeti versszakokból! (Nem muszáj sorban egymás után következő versszakokat átkölteni, meg lehet keverni, és persze lehet vidám, vicces!)

8. Írd át a János vitéz egy részletét prózában ”eszperente nyelvre”, azaz csak e magánhangzók lehetnek a szövegben!

9. Készíts rejtvényfüzetet a János vitézről! A füzet többféle rejtvényt is tartalmazzon! (Pl. kvízkérdések vagy totó Petőfi életéről, keresztrejtvény, párosító, képrejtvények, labirintus stb.)

Minden feladatot igényesen oldjatok meg, tetszetősen készítsétek el, az írásbelieket hiba nélkül, ha kell, összefűzve, szépen (de nem kellenek drága megoldások)! Minden megoldás valóban kapcsolódjon a János vitézhez!

Segítek, kérdezzetek! Határidő és projektzárás a János vitéz összefoglalása után.

A megvalósítás szaktárgyak-területek szerint:

1. Osztályfőnöki

Tanulmányi séta: Petőfi nyomában Egerben (a Hittudományi Főiskola falán lévő emléktábla, a Petőfi tér, Petőfi-szobor)

2. Ének-zene

Pásztordalok: A juhásznak jól van dolga

Kelj fel, juhász

Győri kanász a dombon

Megismerni a kanászt

Huszárnóták: Jól van dolga…

Huszárosan vágatom a hajamat

Egyéb:             Aki dudás akar lenni

Rózsa, rózsa, labdarózsa

Két szál pünkösdrózsa

Népi hangszerek: népi furulya, duda (ezeket a projektzárón V. Gyuri népzenész élőben szólaltatta meg)

3. Tánc és dráma:

Szerepjátékok: Interjú

Némajátékok

Belső monológ

Pletykajáték

4. Erkölcstan:

„Lelki levelesláda”: adj tanácsot a hősnek!

 Bírósági tárgyalás: érvelj Kukorica Jancsi mellett és ellene! (a nyáj elvesztése kapcsán)

5. Rajz: (R. Tímea)

Izgalmas és nem szokványos feladatot kaptak Timi nénitől: Tündérországot ill. a sötétség országát kellett montázstechnikával megalkotniuk. A munkákat a projektzárón kiállítottuk. Emellett folyamatosan ismerkedtek a népi világ tárgyaival: ruhadarabok, bútorok, használati eszközök stb. Ezekről akár képet, akár mintadarabot is hozhattak, szintén a projektzáró kiállításán kaptak helyet. Megismerték a hagyományos magyar parasztház beosztását is.

6. Magyar nyelvtan:

Mivel éppen a jelentéstannal foglalkoztunk tananyag szerint is, így bőséges példaanyagot elemezhettünk a János vitézből: rokon értelmű árnyalatok, népies szavak, kifejezések, népi szólások, közmondások; illetve a mű stílusát is megvizsgáltuk – megtanultuk a legalapvetőbb szóképeket (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) és a költői jelző fogalmát. Külön figyelmet fordítottam azokra a kedveskedő népi metaforákra, amelyekkel a szerelmesek megszólítják egymást.

7. Magyar irodalom:

(Ezt külön nem részletezem, mivel a hagyományos értelmezés mentén haladtunk.)

8. Matematika: (A.-né K. Tünde)

Melyik évben írta Petőfi Sándor a János vitéz című elbeszélő költeményét?

Írd le az évszámot római számokkal:

Olvasd el az alábbi versszakot, majd oldd meg a feladatot!

Elpusztulj előlem, többé ne lássalak!”
Jancsi gazdájából így dőltek a szavak;
Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat,
A petrencés ruddal Jancsi után szaladt.

Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi eszközöket hosszuk szerint:

Fokos: 620mm

Pásztorbot: 16dm

Petrencés rúd: 1100cm

Az alábbi versszakból kiderül, hogy hány zsivány volt a tanyán:

Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda,
Hanem volt tizenkét zsiványnak tanyája.
Nem állott üresen a ház, a zsiványok
Mind a tizenketten odabenn valának.

Végezz számításokat!

A zsiványok egy hatod része beszélgetett, a zsiványok egy negyede a pénzt számolta, egy harmad részük az asztalnál aludt. A többiek a tűznél melegedtek. Hányan voltak ők?

A műben több régi mértékegységet is említ a költő:

Törökök vezére hétlófarkú basa,
Ötakós hordónak elég volna hasa;
A sok boritaltól piroslik az orra,
Azt hinné az ember, hogy érett uborka.

Végezd el az átszámításokat!

2 és fél akó = … liter

4 akó = … hl

Vitte az óriás János vitézünket;
Nagy lába egyszerre félmérföldet lépett,
Három hétig vitte szörnyü sebességgel,
De a tulsó partot csak nem érhették el.

Számítsd ki!

2 mérföld = … km

5 és egy negyed mérföld = … m

Tündérország első kapuját őrzötte
Félrőfös körmökkel három szilaj medve.
De fáradságosan János keze által
Mind a három medve egy lett a halállal.

Váltsd át az alábbi mértékegységeket!

4 rőf anyag = … cm

3 és fél rőf = … cm

Egészítsd ki az alábbi mondatokat! A zárójelben lévő kérdőszavak segítenek a megoldásban.

A János vitézben nagyon fontos szerep jut a számoknak. A mű …………. (hány?) fejezetből áll, amely csodálatos szám, hiszen ez a szám egyenlő ….x….x….(Három szám szorzata) A történet  lezáró  részben különösen sok utalás  történik a titokzatos  ……………(hányas?) számra.   Az   óriás   …………(hány?)   hét   alatt  viszi   el   János   vitézt  Tündérországba.   A történetbeli   állatok   is   …………………..(hányasával?)   jelennek   meg,   és   János    vitéznek ……….(hány?) kapun kell átjutnia.

Készítsetek plakátot a régi mértékegységekről! (A plakátokat szintén kiállítottuk a projektzárón.)

8. Történelem: (V.-né F. Ildikó)

Országok a János vitézben – térkép

Uralkodók: francia király, török császár, Tündérország fejedelme.

Az államformák, fogalmuk, jellemzőik. (császárság, fejedelemség, köztársaság; egyeduralom, parlament, korlátozott hatalom)

Összehasonlítás: mindezek a János vitéz megírása idején és ma. Mai példák keresése. Plakátkészítés: térkép. Kiselőadás: híres államfőkről (pl. István – fejedelemből király; II. Erzsébet)

9. Természetismeret: (M. Judit)

Feladatlap

Totó

1. Hogy nevezzük a szarvasmarhának legelőn tartott csoportját? a) gulya b) nyáj c) csorda
2. Melyik állandó madarunk?

a) gólya b) daru c) galamb

3. Tündérország kapujában melyik három állattal találkozott János vitéz?

a) medve, oroszlán, sárkánykígyó b) medve, róka, oroszlán c) sárkánykígyó, medve, daru

4. A valóságban melyik ország határos Franciaországgal?

a) Spanyolország b) India c) Írország

5. Az emberi szem hány színt tud megkülönböztetni a szivárványban?

a) 5 b) 6 c) l

6. Melyik kontinensen található India?

a) Európa b) Ázsia c) Afrika

7. Melyik nem édesvíz?

a) óceán b) tó c) patak

8. Milyen domborzati forma a rónaság?

a) síkság b) dombság c) hegység

9. Melyik napszakban látható a délibáb?

a) éjszaka b) hajnalban c) délben

10. Olaszországnak mi a régies megnevezése?

a) Szerecsenország b) Tatárország c) Taljánország

11. Hova soroljuk a rozmaringot?

a) virág b) cserje c) fa

12. Mitől szőke” a folyó?

a) iszaptól b) kukoricától c) napsugaraktól

13. Melyik földrajzi helyet érdemes keresnünk a térképen?

a) Taljánország b) Óperenciás tenger c) Tündérország

13+1 Milyen alakzatban repülnek a vándormadarak?

a) U alakban b) V alakban c) nincs szabályos alakzat

Activity

Háromféle kártyából húzhattok!

1. Az első kártyán lévő fogalmat körülírással kell elmagyarázni, de úgy, hogy magát a szót nem mondhatjátok ki.

2. A második típusú kártyán a műben szereplő valamelyik természeti képet kell    elmutatni

3. A harmadik típushoz olyan fogalmak tartoznak, amelyeket le kell rajzolnotok

Készítsetek térképet a katonák útvonaláról!

(Tatárország, Szerecsenország, Taljánország, Lengyelország, India, Franciaország)

Rajzoljátok le a megismert országok közül annak a zászlóját, ahová szeretnétek eljutni!

Milyennek képzelitek a griffmadarat? Rajzoljátok le!

———————————————————————————————————————————

A projektzáró forgatókönyve (egyben családi nap is volt meghívott szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel)

Berendezés: körben székeken a meghívottak (a családon kívül igazgatónk, és a gyerekek alsós tanítói és mostani tanárai; vendég: V. Gyuri népzenész), a falakon a gyerekek montázsai, plakátjai; kiállítás népi tárgyakból, népviseletekből; büféasztal (ld. később)

Program:

1. Köszöntő, a projekt célja, szempontjai, jelentősége

2. Közös éneklés (gyerekek, szülők): A juhásznak jól van dolga

3. Meglepetés-vendég és hangszerei bemutatása: V. Gyuri, iskolánk volt tanulója

4. A gyerekek bemutatják projektmunkáikat (jelmeztervek, naplórészletek, makettek, elvarázsolt kastély, mesevasút, társasjáték, rejtvényfüzetek)

5. Kóstoló a büféasztalról (ezalatt a gyerekek átöltöznek a jelmezekbe)

Ételek, ételfeliratok:

„Egy turós lepényért látását nem adtam” – túrós lepény Jancsi falujából

„Enni nem ettek mást, mint levegőeget” – levegőéggel készült pillecukor

„Kukorica között találtak engemet,

Úgy ruházták rám a Kukorica nevet.” – csemegekukorica-konzerv, pattogatott kukorica

„Nem szükséges nekik sem étel, sem ital,

Élnek a szerelem édes csókjaival.” – különböző csókok (puszedlik) Tündérországból

„Megette maradék kevés szalonnáját” – szalonnakatonák

„Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok,

Gondolnátok-e mit? Csupa kösziklákat.” – kődarabok az óriáskirály asztaláról (Dunakavics cukorka)

„Ha szomjaztak, vizet felhőből facsartak.” – felhőből facsart italok (limonádé)

„A kancsók mélységes fenekére néztek” – a zsiványok bora (piros szőlőlé)

ágyúgolyók a huszárok ágyúiból  – kekszgolyó

6. Jelmezes felvonulás: Iluska

menyecske:

óriás:

szellem:

zsivány:

a nyáj – részlet:

boszorkány (jómagam öltöztem be, volt nagy derültség 🙂 ):

7. Játékos családi vetélkedő (szülők – nagyszülők – gyerekek)

A vetélkedő kérdései, feladatainak sorrendje:

1.pásztorok (írásban)

2.villám: állatok

3.szalonnafajták

4.hibajavítás

5.villám: ruhadarabok, bútorok, életmód

6.madárkereső

7.névváltozatok

8.villám: igaz-hamis

9.országok

10.régi mesterségek

Részletezés:

Pásztorok

Kukorica Jancsi pásztor volt, juhászbojtárként a juhnyájat őrizte.

Hogyan nevezzük azt a pásztort, aki

a marhákat őrzi?………………………………………………………………..

a disznókat őrzi?……………………………………………………………….

a lovakat?………………………………………………………………………..

Villámkérdések

1.állatcsaládok, apaállat, anyaállat, utód; állatcsapatok nevei

(A csapatok számot választanak, a feladványról eldöntik, melyik állatra igaz)

Választhatók: birka, marha, ló, kutya, sertés, kecske – zárójelben a megfejtés

1. gulya (marha)

2. falka (kutya)

3. borjú (marha)

4.kan (sertés,kutya)

5.csődör (ló)

6. gida (kecske)

7. szuka (kutya)

8. nyáj (birka, kecske)

9. ménes (lovak)

10. bárány (birka)

11. bak (kecske)

12. kanca (ló)

13. koca (sertés)

14. kos (birka)

Szalonnafajták (A csapatok leírva gyűjtik össze, majd felolvassák)

„Megette maradék kevés szalonnáját”

Milyen szalonnafajtákat ismertek? Ma milyen szalonnákat tudunk venni pl. a húsboltban, vagy milyet készítenek házaknál, disznóöléskor? Soroljatok fel minél többet!

Hibajavítás (Nyomtatott lapot kapnak, ezen oldják meg a feladatot)

Írd a hibás kifejezések fölé az eredetit, ahogy Petőfi írta!

„Utószor látlak én, életem tavasza!”

„Tudod, Jancsi édes, örömest kimennék”

„Szívemnek drágája, kincsem Iluskája”

„Gyere ki, kedveském, gyere ki, szívecském”

„Mondd csak, kedves babám, mért vagy oly halovány”

Villám: ruhadarabok, bútorok, életmód (A csapatok számot választanak, a kapott kérdésre azonnal válaszoljanak. Lehet pontot rabolni!) A megfejtést ideírtam a kettőspont után.

1. Pruszlik: mellény

2. Ködmön: szőrmés bőrből készült ujjas felsőkabát

3. Bocskor: egyetlen darabból szabott talpú és felsőrészű, sarkatlan lábbeli

4. Rokolya: szoknya

5. Lajbi: mellény

6. Pendely: alsószoknya

7. Ingváll: a kivágott női ruha alatt viselt női fehérnemű, patyolatvászonból v. gyolcsból.

8. Kösöntyű: melltű (bross)

9. Kaláris, kláris: gyöngysor

10. Párta

11. Bugyelláris: pénztárca, erszény

12. Nyoszolya: fekhely

13. Almárium: polcos-fiókos szekrény, az edényeket és az asztalneműt (abrosz stb.) tárolták benne.

Madárkereső (Nyomtatott lapon oldják meg)

A következő idézetekből madárnevek hiányoznak. Pótold!

„Nem látott egyebet, csak a véres halált,

S ……….sereget, melly a halottakra szállt”

„Gyere ki, ………………………..! Gyere ki, ……………………………!”

„Hanem János vitéz nem figyelt a szóra,

Feje fölött repült egy nagy sereg …………..,

Őszre járt az idő, ezek a madarak

Bizonyosan szülőföldéről szálltanak”

„A levegőeget d……… hasították,

Magasan röpültek, azok sem hallották.”

„Azután a szikla tetején szétnézett,

Nem is látott mást, csak ……………………-fészket.

A ……………………….. éppen fiait etette”

Igaz – hamis

1.Az emberi szem négy színt tud megkülönböztetni a szivárványban. (7-et, H)

2.A vándormadarak V alakzatban repülnek. (I)

3.A róna síkságot jelent. (I)

4.A délibáb éjszaka látható a legjobban. (H)

5.Királyok már csak a mesében léteznek. (H)

6.A szerecsen a szerencse szó régies alakja. (H)

7.Óriásországban egy másik könyv szereplője, Gulliver is járt. (I)

8.A pusztában manapság viharjelző rakétákat szoktak kilőni a nagyobb viharok előtt. (H)

9.A „talált gyerek”-motívum pl. a Bibliában is megtalálható (Mózes) (I)

10.A hajótörés pl. Odüsszeusz történetében is megtalálható. (I)

11.Lójárványok idején a huszárok olykor szamárháton is közlekedtek. (H)

12.A törökök csak a mesében támadtak meg más népeket, a valóságban nem. (H)

Országok

Mert Taljánországban örökös tél vagyon;
Mentek katonáink csupa havon, fagyon.

No de a magyarság erős természete,
Bármi nagy hideg volt, megbirkozott vele;
Aztán meg, ha fáztak, hát kapták magokat,
Leszálltak s hátokra vették a lovokat.

Ekképen jutottak át Lengyelországba,
Lengyelek földéről pedig Indiába;
Franciaország és India határos,
De köztök az út nem nagyon mulatságos.

India közepén még csak dombok vannak,
De aztán a dombok mindig magasabbak,
S mikor a két ország határát elérik,
Már akkor a hegyek fölnyúlnak az égig.

A franciák földje gyönyörű tartomány,
Egész paradicsom, egész kis Kánaán,

Petőfi mesés földrajza után nézzük a valóságost!

Mi Taljánország valódi, mai neve?………………………………………………………………………….

Mely országok szomszédosak vele? ……………………………………………………..

Mely országok Lengyelország szomszédai? …………………………………………….

……………………………………………………………………………………………

Franciaországé? …………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………….

Az idézetben említett országok közül melyik nem európai ország? …………………………..

Ez melyik földrészen található?…………………………………………………………………………………….

Régi mesterségek

A János vitézben is felbukkan a fazekas, a halász.

Mivel foglalkozott:

a kádár? ……………………………………………………………………..

a bognár?……………………………………………………………………………………………..

a molnár?……………………………………………………………………………………………..

a tímár?………………………………………………………………………………………………..

a szűcs?……………………………………………………………………………………………….

a mészáros?…………………………………………………………………………………………

a varga?……………………………………………………………………………………………….

a felcser? ……………………………………………………………………..

a vincellér? …………………………………………………………………..

a kupec? …………………………………………………………………………….

Felhasznált könyvek, források: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005.

2018. december 2.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

Még tart a reformkor!

… legalábbis a hetedikesek tanulmányaiban 🙂

Van, ahol már megírták a témazárót történelemből, van, ahol még nem, de az irodalomórák még javában Kölcsey és Vörösmarty jegyében telnek. S miért ne csatlakozhatnának mindehhez az énekórák is?

Ilyesmire gondoltunk, amikor Hunyadi-Buzás Éva kolléganőmmel második közös projektünket terveztük a tavalyi tanévben, akkor hetedikes osztályunkkal. Kihasználva azt a ritka alkalmat, hogy több tantárgy tananyagbeosztása is szinkronban dolgozza fel ugyanazt a korszakot, feloldottuk a tantárgyi határokat, és arra motiváltuk tanítványainkat, hogy az adatszerű tudáson túl merüljenek el a reformkor hétköznapi életének megismerésében.

Talán hasznos lehet valakinek még idén is egy-két ötletünk.

Ütemezés:

A projekt több síkon futott: egyrészt a tantárgyi órákon, itt „hagyományosan” dolgoztuk fel az anyagot; ezzel párhuzamosan pedig a diákok 2-4 fős csoportokban kidolgozták a választott témát, amit aztán a projektzárón bemutattak.

Az egyes tantárgyak ide kapcsolódó anyagai:

Történelem: a reformkor és a szabadságharc története

Magyar irodalom: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt

Vörösmarty Mihály: Szózat

Petőfi Sándor: A XIX. század költői, Nemzeti dal

Magyar nyelv: a korabeli stílus, a régies múlt idő, igealakok, patetikus emelkedettség, a szónoklat, szónoki eszközök

Ének-zene: a verbunkos; verbunkosok, Kossuth-nóták

 Erkel Ferenc – Egressy Béni: Hunyadi László

Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia

A palotás tánc koreográfiája

Rajz és vizuális kultúra: a választható feladatok közül több is (térképek, memóriakártyák, divatrajzok stb.) a tantárgy körébe tartozik. A romantikus stílusjegyek megértéséhez, bemutatásához segítségül hívtuk a nemzeti romantikus festményeket is.

Erkölcstan: reformkori példaképek, jellemek; nemesség a szó valódi értelmében, hazafiság régen és ma; hazaszeretet a sorsfordító időkben és a hétköznapokban.

Kísérő programok voltak:

• Á. B. hagyományőrző huszár előadása a huszárság történetéről
• tanulmányi séták a tanulói PPT-k alapján: reformkori és szabadságharcos emlékhelyek Egerben

 

A választható feladatok voltak:

 

1. Szerkesszétek meg egy képzelt reformkori újság egyik lapszámát! Nézzetek utána, milyen rovatok voltak a korabeli lapokban, ennek megfelelő legyen a szerkesztés. Képekkel is színesíthetitek. – 2 főnek ajánlott.
2. Készítsetek képzeletbeli írásos interjút egy reformkori hírességgel (Pl. Görgeivel – a fegyverletétel kapcsán)! – 1-2 főnek ajánlott.
3. Készítsetek divatlapot a korabeli divatnak megfelelően! Térjenek ki a rajzok a férfiviseletekre is és a női-férfi kiegészítőkre (kistáska, főkötők, kalapok, ill. sétabot, cilinder stb.)! Kitérhettek a gyerekviseletre is. – 2-4 főnek ajánlott.
4. Nők a haza szolgálatában: http://mult-kor.hu/20110314_noi_sorsok_184849ben – 2 fő részére;

Ehhez kapcsolódóan: Fodrászszalon: készítsetek egymásnak korabeli frizurákat – hosszú hajúak előnyben! – és fotózzátok le több oldalról! Fűzzétek össze (lehet laminálni is) hajtogathatós leporellóba! Akár az összes lány bevonható!

5. Készítsetek PPT-s előadást a reformkori színjátszásról! – 2 főnek ajánlott.
6. Kutassatok utána, mit ettek a reformkor hírességei, készítsetek ennek alapján díszes étlapot! Segítség: http://ridikulmagazin.hu/cikk-mit-ettek-szivesen-a-reformkor-hosei.htm – 1-2 főnek ajánlott.
7. Készítsetek útvonaltervet egy egri sétához, ami a szabadságharc egri emlékeit járja be! Készítsetek fotókat ezekről a helyekről, és vagy egy PPT-s előadás vagy egy papír formátumú prospektus legyen az eredmény! – 2-3 főnek ajánlott.
8. Ha lett volna már facebook… Milyen facebook-oldalt képzelsz egy reformkori hírességnek / a magyar sereg parancsnokainak? (Móga, Bem, Görgei, Damjanich…)
9. Készíts térképet az 1848. március 15-i pesti eseményekről! – 2 fő részére
10. Készíts térképet a szabadságharc csatáiról! (A tk. és az atlasz alapján, esetleg https://zanza.tv/ alapján) – 2 fő részére
11. Titkosírás – térkép? mely elvezet a kincshez (Találd ki, mi legyen a kincs = jutalom, a titkosírás szövege természetesen a reformkorhoz kapcsolódik. A kódot se felejtsd el, hogy a társaid meg tudják fejteni!) – 2 fő részére
12. Légy nyelvújító! Találj ki kifejezéseket a „nyaktekerészeti mellfekvenc” mintájára! (egyéni vállalás)
13. Készítsetek kártyajátékot! A kártyákhoz rajzoljatok is! Színes nyomtatót is használhattok! (A reformkor nagyjai, gyakorlati alkotások, a tanult fogalmak, események, csaták, stb.) – 3-4 fő részére
14. Hasonlítsátok össze a 12 pontot és az áprilisi törvényeket! Mely pontok valósultak meg? –plakát / újságcikk – 2 fő részére
15. A huszárokról szóló előadáson hallottak alapján készítsetek 10-15 kérdésből álló játékos vetélkedőt (pl. Legyen Ön is milliomos!) az osztálytársak részére! Az előadáson jegyzeteket készíthettek. – 2-3 fő részére

Az időkeretek igencsak fellazultak ennek a projektnek a megvalósításában. Történelemből Évával jóval hamarabb végére értek e korszak tárgyalásának, mint mi irodalomból, de sebaj, legalább a tárgyi ismeretekkel „megágyaztak” a lírai alkotások befogadásának. Éva a társasjátékok specialistája: sokszor, sokféleképpen alkalmazza ezt a módszert; itt összefoglaláskor és számonkéréskor „vetette be” – a gyerekek örömére (örömteli, de alapos munka volt, sok-sok előkészülettel, ráfordított idővel!).

Hetedikeseink kezdetben nehezen szokták meg, hogy amit a különböző tantárgyi órákon hallanak, az „mind ugyanaz”, ugyanannak a korszaknak különböző lenyomatai. Hozzászokva az addigi tantárgyakra szabdaltsághoz, furcsa volt nekik, hogy utalunk, hivatkozunk az egymás óráin tanultakra.

Lassúbb lépésekkel, lassacskán feldolgoztuk az irodalom- és ének-zene anyag idevágó részeit is. Mindkét művészeti ágra erőteljesen hatott a romantika; az erre való ráérzés igen időigényes: rengeteg példát, illusztrációt, motívumot figyeltünk meg. Énekórákon eljátszottuk az Erkel-opera cselekményét, kiemeltük akkori aktualitását (a szabadságharc előtt, egy reményteli korban írták a szerzők). Bőséges időt kaptak a gyerekek az egyéni ill. csoportos munkák megalkotásához, majd elérkezett a projektzáró, a bemutatás. Természetesen nem egyenlő színvonalú, de gazdag, sokszínű munkákat vonultattak fel. Az értékelésnél nemcsak a bemutatott munkát, hanem magát a bemutatás mikéntjét, színvonalát is figyeltük.

Időben túlnyúlt mindezeken még két mozzanat: a PPT-ben megtervezett, történelmi emlékhelyeket bejáró sétára csak a március 15-i ünnepség napján kerül sor – így méltóbb volt, egészen más színezetet kapott a program. A történelmi séta terve itt látható:

https://drive.google.com/file/d/1ePvnzkiQeg4gJkwpT65a60FChbQeIwGU/view?usp=sharing

A másik a palotás tánc koreográfiája volt: a tánctanulást ősszel kezdtük el, de ez igen lassú folyamat; amikor azt tapasztaltam, hogy már nem öröm a gyerekeknek, tavasszal tértünk rá vissza. (A lépéseket ifjúkoromból, hajdani szalagavató bálunk óta őrzik tagjaim… 🙂 )

 

Képek az elkészült munkákból:

 

 

 

2018. november 14.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Arany János – Szent László-projekt

Hunyadi-Buzás Éva kolléganőmmel remekül együtt tudunk dolgozni. Szakjaink is jól kiegészítik egymást: ő történelmet és németet, én magyart, ének-zenét és erkölcstant tanítok az osztályban, ahol ő osztályfőnök, én a helyettese. Minden együtt áll ahhoz, hogy különböző projekteket valósítsunk meg – és tesszük is!

Közös munkánk legelső gyümölcse egy olyan projekt volt, amely igazán különösebb fontolgatás nélkül, igazán ad hoc „jött”. Adott volt 2017-ben az Arany János-év, és adott volt a Szent László-emlékév is. Nos, mi ezt a kettőt „hoztuk össze” egy gazdag projektben. Olyan sok és kacskaringós kapcsolódási pontot találtunk nagy költőnk és szent királyunk között, hogy kolléganőm alkotott egy képes vázlatot – ő csak a képeket kereste össze, majd a gyerekekkel együtt látták el a “nyilakkal”. Ezt kitettük az (akkor 6.-os) osztályban, hogy próbálják követni a követhetetlent…

Nézzük csak: épp a Toldit olvassuk, benne Nagy Lajos királlyal. Nagy Lajos példaképe volt Szent László, a lovagkirály. S a Toldit is a lovagiság eszméje hatja át. (Napnál is világosabb, hogy a projekt zárásaként lovagi tornát kell rendeznünk!) S hogyan illeszkedik mindezekhez Arany? Hát nem csupán a Toldi költőjeként, hanem ő énekelte meg Szent László utolsó győzelmét egy balladában. Laczfi Endre a Toldiban is szerepel, de őt bízza meg a király az Arany megénekelte, tatárok elleni küzdelemmel is. (És akkor még nem is beszéltünk a már megismert Zotmund/Kund-történetről, amiben az a Béla király szerepel, aki Szent László apja…)

Történelemből már megalapozott előzetes ismereteik voltak, hiszen ez a projekt tavasszal – a Toldi elolvasása után – került sorra. Addigra már foglalkoztak a következő témákkal: Szent László trónra kerülésének körülményei, uralkodásának jellemzői (belpolitikája – törvényei, külpolitikája – hódítása); a lovagi erények. Tanultak a tatárjárásról és IV. Béláról, Nagy Lajos királyról, a törvényeiről, jelentőségéről.

Évával megbeszéltük, hogy  az előzetes ismereteken túl ezúttal nem azt a Szent Lászlót kívánjuk közel hozni a gyerekekhez, amelyikről a történelem hiteles adatai szólnak, hanem a „másik”, legendabelit, csodás történetek hősét, akit olyan elragadtatással őrzött a magyarság emlékezete. Már az irodalom tantárgy első nagy fejezetekor előtérbe került néhány dolog: az egyik az „apáról fiúra” szálló történetek: azoknak a neve marad meg így, igazi szeretettel átfűtve, akik igazán méltók voltak rá. A másik: szokjuk meg, hogy – akárcsak a meséknél – ki-be járkálhatunk a valóság és a csodák határán ezekben a történetekben; a csodás elemek természetes részei e cselekedeteknek, épp a megtartó, megörökítő, szerető emlékezet bizonyítékai.

Szerződést kötöttünk: katt: Szent-László-szerződéspdf

Körvonalazódtak a tennivalók. Rengeteg képanyagot gyűjtöttünk, ellepték a terem falát a különböző viseletek, rajzok, iniciálék. Emellett folyamatosan hordták be a gyerekek a jelmeznek valókat: mindenféle textilt, függönyt, drapériákat, ágyneműt, lepleket, mellényeket. Gyűltek a díszek, kiegészítők is: fátyolnak valók, szalagok, láncok, brossok.

Elérkezett a nap, amikor mindezekből lovagkori öltözékeket kreálunk – szigorúan törekedve arra, hogy stílusban maradjunk! Az egyik rajzon úgy megtetszett a trubadúr szerepe egy fiúnak, hogy nosza át is lényegült – lantos helyett gitárossá… Egyik ötlet hozta a másikat: a várkisasszonyoknak öltözött lányoknak adott szerenádot ez a trubadúr 🙂 Újabb ötlet: készüljenek ezekből a fotókból iniciálék!

Katt: iniciálék másolata-converted (1)

A fenti PPT utolsó eleme az ismert legendát jeleníti meg: Szent László üldözőbe veszi a magyar leányt elraboló kun vitézt. Nem hagyhattuk ki ezt a lovas jelenetet, hiszen az egyik kislány lovagolni jár, ki is használtuk ezt a lehetőséget. (Nagyon emlékezetes maradt ez a lovas délután: nem is olyan egyszerű és nem is veszélytelen műfaj ez! Óriási segítséget kaptunk a ló gazdájától, az oktatótól, köszönet érte.)

Lovas képre szükségünk volt a másik nagy „vállalkozásunkhoz” is. Arany János Szent László-balladájából készítettünk egy diasorozatot. Ezt hatalmas munka előzte meg: a gyerekek csoportokban beszélték meg, hogyan, hány képbe sűríthetjük a történetet, s a képekhez mely 2-2 sort válasszuk a műből képaláírásnak. (Maga a vers se értelmezhető könnyen: segítségül megnéztük a Magyar mondák-sorozatból az idevágó részt:  https://www.youtube.com/watch?v=gsvznDe7IMo )

A képek pontos megtervezése után következett a szereplőválogatás, a jelmezek kialakítása, a kellékek összegyűjtése. Ehhez persze a tatárok harci öltözékeit is tanulmányozni kellett. A jelmezek el kellett, hogy különüljenek: magyar ill. „vademberes” tatár jellegűre.

Elérkezett a fotózás napja, kivonultunk az iskolánkhoz közeli Érsekkertbe. Szívmelengető volt, hogy némelyik fiú nagy lelkesen az utcán is a harci jelmezben jött végig! 🙂 Sok-sok nevetés közepette elkészültek a fényképek. (Viccesen oldottuk meg pl. a következőt: a legyőzött, földön fekvő tatárok testére jelképesen ráhelyezik lábukat legyőzőik. Igen ám, de ezt hogy oldjuk meg egyetlen pár stílusos csizmával? Hát úgy, hogy az egyik vitéz a jobb lábast vette fel, a másik a bal lábast. Másik, sportcipős lábukat pedig igyekeztünk takarásban tartani…)

A legendában és a balladában szó esik a hermáról is, ami eltűnt a csata idejére, majd átizzadva került meg. Nos, a hermát is elkészítették a gyerekek papírmaséból, rajz szakos kolléganőnk segítségével.

Az osztály digitális „szakemberei” dolgoztak még az anyagon, íme a végeredmény:

Katt: Szent László utolsó győzelme 2 másolata-converted

Ezeket a munkákat sok egyéb, kiegészítő tevékenység is kísérte. Íme a “pók”, azaz e tevékenységek sora tantárgyakra bontva:

Katt: Szent László-pók pdf.

És néhány alkotás:

Árpád-házi szentek és attribútumaik énekóráról:

Történelemórán készült címerek:

Rajzórán festett gótikus üvegablakok:

Mindezeken túl még elmentünk a minorita templomba megnézni Szent Hedvig (Nagy Lajos király lánya!) ereklyéjét is.

És a legnagyobb izgalom, a legnagyobb „dobás”: a lovagi torna! Természetesen ennek is alaposan utánaolvastunk, így született a forgatókönyv.

Dobosunk és trombitásunk is van az osztályban, így dobszóra és (felzászlózott) trombita szavára vonult be a király és kísérete: a kisasszonyok és lovagok.

 

A herold köszöntötte őket, ismertette a kihelyezett címereket, majd következtek a mutatványosok, „csepűrágók”. (Esetünkben ők három kötélugró kislány, egy ördögbotos fiú, és néhány másik lány látványos ugrócsoportja voltak – ők testnevelésórán gyakoroltak, tanárnőjük segítségével.) A konferálást és a mutatványosokat időnként az udvari bolond „zavarta meg” fricskáival, szemtelenkedésével 🙂

És következett a fő attrakció: a lovagi torna a különböző versenyszámokkal. A küzdelem válfajait igazgatónk gyakorolta velük, aki egyben az osztály testnevelő tanára. Öröm volt látni, mennyire komolyan veszik a fiúk a versenyt – amiben keveredtek a korabeli elemek a mai, modernekkel. Megmutatkozott a férfivirtus!

A korabeli krónikák női futóversenyről is írnak, ezért zárásként ez sem maradhatott ki:

Jó móka volt!

(Köszönet a gyerekeknek és szüleiknek a fotók közzétételének engedélyezéséért.)

2018. október 21.

 

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

Robinson nyomában

Defoe regénye az általános iskola 6. osztályában

Defoe regényét nem elsősorban irodalmi értékeiért tanítjuk. Sokkal fontosabb az a modell, amit a főhős alakja kínál a gyerekeknek: az emberi leleményesség és akarat diadala az, amit érdemes hangsúlyozni. A feldolgozáskor arra törekszem, hogy a történet kalandosságához igazodjunk: érezzék ők is kalandnak, újnak, másnak ezt a munkát.

Alább egy 2010-ben megvalósított (Defoe-évforduló volt akkor), „TÁMOP-os” projektet ismertetek a maga részletességében, hátha valakinek hasznos lehet egészben vagy részleteiben.

A munka két és fél hónapig (január – március) tartott, ez az előkészítést, a regény elolvasását, kiegészítő programokat és rengeteg konzultációt jelentett, na meg a gyerekek részéről a „produktum” elkészítését.

A lehetséges ezerféle tevékenységi mód közül – az évszak, időjárás miatt – el kellett vetnem a regény mezőgazdasági vonatkozásait. Izgalmas lett volna – még kicsiben is – vetni és „betakarítani”, ám télen ez nem megoldható.

Érintett műveltségi területek a feldolgozás során:

– irodalom

– anyanyelv: a kommunikáció területei: hétköznapi, vendéglátós és kereskedelmi szaknyelv, szakmai leírások, nonverbális formák

– történelem: a regény kora, háttérismeretek

– természetismeret: földművelési, állattenyésztési ismeretek

– mesterségek, anyagok

– földrajz

– hajózási ismeretek

– rajz, tervezés

– fotózás

– színészmesterség

– lélektan

I. Foglakozásterv: projektnyitás, szerződéskötés

A terem berendezése: asztalok körül, csoportokban ülnek a gyerekek.

Eszközök: mindenkinél üres füzet, ez lesz a „projektfüzet” (nem olvasónapló!), írószer, üres lapok, minden asztalon Defoe Robinson Crusoe c. regénye (lehetőleg különféle kiadások!)

1. Ráhangolás: gondolattérkép készítése a sziget szóról, majd közzététel (lapra)

2.. A téma megjelölése, motiváció: csoportban beszéljétek meg, milyen érzések kerítenének hatalmukba, ha lakatlan szigetre vetődnétek! Szóforgóban nevezzétek meg, írjátok le, mit érezhetnétek! (lapra) Mit tennétek?

Közzététel

A regény (könyv) kézbevétele, az alaphelyzet ismertetése, részletek felolvasása.

A szerződés szövegének ismertetése, értelmezése, megvitatása, majd aláírása. Ezt jól látható helyen az osztályteremben kitesszük!

Szerződés

Mi, a 6.c osztály tanulói arra szerződünk, hogy képzeletünk szárnyán elrepülünk Robinson Crusoe szigetére, csatlakozván hozzá átéljük kalandjait; tanúi leszünk leleményének, bátorságának, s mindezt ellesve és megtanulva tőle élményekkel, tudásban és emberségben gyarapodva térünk onnan vissza, s az ott tanultakat bőven kamatoztatjuk.

Kelt az Úrnak 2010. esztendejében, Boldogasszony havának huszonhetedik napján:

###

Szerző, cím felírása a projektfüzet elejére. Lehet majd rajzzal díszíteni, illusztrációkat készíteni bármikor. Ebbe a füzetbe gondolataidat, olvasás közben fölmerülő kérdéseidet írd, ill. mindig hozd magaddal, ha látogatást teszünk egy-egy helyen!

3. Feladat: kezdd el olvasni a regényt! Határidő: február vége. Olvasás közben persze sokszor találkozunk, beszélgetünk, látogatunk olyan helyeket, amelyek mind Robinson kalandjaival kapcsolatba hozhatók.

Legközelebbre írj a projektfüzetedbe 3 kérdést, ami a regény olvasása közben felmerül benned, s amire szeretnél választ kapni! Itt találkozunk majd a könyvtárban, és segítek nektek utánanézni a titeket érdeklő dolgoknak.

II. Foglakozásterv: kutatómunka a könyvtárban

Cél: tudni kérdéseket feltenni, megfogalmazni; tanári irányítással ezekre önállóan választ találni. Az ismeretszerzés buktatóin segítünk átvezetni a gyerekeket.

Eszközök: könyvek: életrajzi könyvek, monográfiák, irodalmi lexikon, hajózási szak- és képeskönyvek; térképek, földgömb, internet

Lehetséges fölmerülő kérdések:

– Defoe élete, kora (arcképe: paróka! Ki még? Pl. Bach. Kortársak voltak! Kik még?)

– Érdekességek: adósok börtöne, pestisjárvány, tűzvész (mi köze egymáshoz a két utóbbinak? Volt-e Egerben pestisjárvány? Milyen emléke van?

– A földrajzi koordináták meghatározása (Orinoco folyó torkolata, Dél-Amerika)

– A hajózásról minden

– A regény valóságalapjai: Alexander Selkirk 1704.; Dampier: Újabb utazás a Föld körül 1697.; Robert Knox: Történelmi beszámoló Ceylon szigetéről

– A regény előzménye: Hendrik Smeeks hőse: Texel

A kutatás során segítés, ill. a kérdések megbeszélése

III. Foglalkozásterv: a regény elolvasása után

Cél: Játékosan felelevenítjük a regény részleteit, felfrissítjük az esetlegesen régebbi

olvasmányélményeket. Szituációs játékok során szembesülünk Robinson problémáival,

megoldásokat keresünk.

Módszerek: drámapedagógiai

Eszközök: megírt cédulák, képkártyák

A terem berendezése: körben ülünk, a későbbiek során majd csoportokra rendeződve betöltjük a teret.

Előzetes feladat volt: Írjátok le, melyik rész tetszett a legjobban!

I. Ráhangolás: asszociációs szólánc, amit a sziget szóval kezdek.

II. Felidézés: Mindenki húz egy cédulát, a szó, amit azon olvasol, a te neved! Mutatkozz be úgy E/1-ben, hogy a „nevedet” nem mondhatod ki, csak körülírhatod. A többiek találják ki, hogy ki vagy mi vagy!

A cédulákon: Daniel Defoe, Robinson Crusoe, hajóroncs, lakatlan sziget, nyári lak, tengerparti rezidencia, Péntek, cölöp, apály, dagály, kannibálok, vitorlavászon, hajókötél, puskapor, teknősbéka, kecske, madárijesztő, barlang, homokkő, függőágy, rum, földrengés, dohány, hajótörés, Robinson apja, fejsze, napló stb.

(Követelmény a szabatos, tömör megfogalmazás; tartalmazza a frappáns bemutatkozási formulát; ügyeljenek az egyes szám, első személyre!)

III. Szituációs játékok csoportokban:

Mindenki nyilatkozik, mit írt a füzetébe, melyik rész tetszett a legjobban. Fontos, hogy sorban, hangosan kimondják, mert különben hajlamosak baráti körök szerint „véleményt változtatni”! A kedvenc részek alapján nagyjából három csoportba sorolom őket:

1.”akcióhősök”: akik valamilyen mozgalmas részt részesítenek előnyben

(menekülés, küzdelem, kannibálos rész stb.)

2.”kézművesek”: akiknek Robinson találékonysága tetszik, ahogy leleményeivel újrateremti a civilizációt

3.”tanítómesterek”: akik azt értékelik, ahogyan Pénteket szelídíti, tanítgatja.

A csoportok feladatai:

Az akcióhősök felkészülnek a terem egyik részében egy jelenet előadására.

A kézművesek képkártyákat kapnak, ezek használati tárgyakat stb. ábrázolnak. Írják rá a képre, hogyan, miből készítette Robinson az ilyen tárgyat! (a kézművességre, munkafolyamatok leírására a későbbiekben még visszatérek.)

A képkártyákon a következő dolgokat láthatják:

1. deszkákból készült polc
2. sarló
3. egy zacskó só
4. naptár
5. mécses
6. ház, kerítéssel
7. kosár
8. ernyő
9. fazék
10. ruhadarabok: kalap, ing, nadrág, lábbeli
11. csónak

Végül a tanítómesterek elképzelik, elpróbálják, hogyan kommunikálhatott egymással Robinson és Péntek. (Pl. hogyan taníthatta beszélni.)

A felkészülés után következik a közzététel: a beszámolók ill. produkciók: az 1. és a 3. csoport eljátssza, amivel készült (a tanítómesterek párokban is dolgozhatnak, ill. ha az akcióhősök túl sokan lennének, ők is próbálhatnak több kisebb csoportban több jelenetet).A 2. csoport pedig bemutatja a többieknek a képeket, a magyarázattal kiegészítve.

. IV. Látogatás Budapesten, a Magyar Néprajzi Múzeumban

Cél: a kiállítások alapján a kézművesség alapjaival való ismerkedés (fazekasság, szövés-fonás, kosárfonás stb.) a látottak alapján felidézzük a regény egy-egy jelenetét; különösen arra fókuszálva, hogy Robinson a szigeten mintegy újraélte, újrateremtette a történelmi fejlődés, a civilizáció egyes szakaszait. Felhívom a figyelmet az emberi leleményesség diadalára.

V. Látogatás az egri Forrás vagy a Vitkovics-ház kézműves szakkörein – kiscsoportos, fakultatív foglalkozás

Cél: itt az érdeklődő gyerekek ki is próbálhatják a kézműves mesterségek alapfogásait.

VI. Látogatás egy modellező szakkörben – kiscsoportos, fakultatív foglalkozás

Cél: a választható feladatok egyike lesz majd Robinson hajójának modellezése, ehhez végzünk „előtanulmányokat”, megfigyelést.

VII. Meghívott vendégünk: K. Zsuzsa jeltolmács

Cél: beszélgetés a nonverbális kommunikációról

VIII. Foglalkozás – feladatválasztás

Időkeret: dupla – összevont – óra szükséges!

Módszerek: Drámapedagógiai és kooperatív

Eszközök: Megírt cédulák, papírhajó, összeválogatott apró tárgyak, papír, íróeszköz a tervezéshez.

A terem berendezése: Előbb körben ülünk, később csoportonként különvonulnak a tervezőmunkához.

I. Ráhangolás: Mit visz a kishajó?

Körben ülünk, középre, a földre teszek egy papírból hajtogatott hajót. A gyerekek sorban cédulákat húznak, melyeken egy-egy tárgy, élőlény neve áll. Kérdés: volt-e Robinson hajóján ilyen? Ha igen, tedd a cédulát a hajóba!

(A játék alkalmat ad ismét a történet felelevenítésére, az apróbb részletek gyors megvitatására.)

A cédulákon: iránytű, tinta, papír, puskapor, rum, dohány, vitorlavászon, hajókötél, függőágy, távcső, kés, olló, kard, puska, pisztoly, telefon, kátrány, macska, kutya, papagáj, naptár, távíró, mentőmellény, napszemüveg, naptej, vasszeg, borotva, fejsze, gyalu, fűrész stb.

(A szavak között sok „ismerőssel” találkoznak az előző óráról, de nem baj, ez másféle csoportosítás!)

II. Mi jut róla eszedbe?

Apró tárgyakat vesznek ki egyenként egy zsákból, ládikából vagy más, hangulatában ideillő „tárolóból”. Fogalmazd meg pontosan, mi jut róla eszedbe, milyen szerepe van a regényben!

Pl. bot=cölöpök; spárgadarab=hajókötél stb. a tárgyak lehetnek még: kétszersült, ernyő, olló, búzaszemek, rizsszemek, tojás, vászondarab, bababútor, kosárka, Biblia stb.

(Követelmény nemcsak a tárgy azonosítása, hanem a pontos megfogalmazás is!)

III. Feladatválasztás – spontán csoportalakítás érdeklődés szerint, a megadott témák mentén rendeződve

A választható feladatok ismertetése, megbeszélése (a listát velem egyeztetve – lehet érdeklődés szerint bővíteni!)

Csoportos feladatok:

1. Készítsetek programajánló prospektust/programfüzetet „Töltsön egy hétvégét Robinson szigetén!” címmel!

A prospektus tartalmazzon :

– teljes programajánlatot péntek délutántól vasárnap estig

– a szállás körülményeit

– étlapot részletes menüvel

– az utazást, a megközelítés lehetőségeit

– egyéb ötleteket (pl. kalandtúrák, ajándékvásárlás, tombola)

– illusztrációt

(Fontos, hogy a küllemre is figyeljenek és az anyanyelvi megformálásra is. Itt értelemszerűen az idegenforgalmi, vendéglátói stílus színezheti át munkájukat; a prospektus pedig vonzó és ötletes legyen megjelenésében is!)

2. Készítsetek társasjátékot „Robinson nyomában” címmel!

A társasjáték tartalmazzon:

– játéktáblát a bejárandó játékmezővel

– pontos játékszabályokat

– bábukat, képeket

– megállókat, az egyes megállókhoz kapcsolódó feladatokat

– esetleges egyéb kártyákat, ötleteket.

(Ebben a feladatban a képi kommunikáció, a piktogramok szerepe is jelentős a verbalitás mellett. A játék kivitelezésénél ügyelni kell arra, hogy vonzó, színes, áttekinthető és strapabíró legyen; a szabályok logikusak, érthetők és nem túl bonyolultak. A játékpálya tükrözze a főhős életútját, az állomások pedig megoldandó feladatait.)

3. Készítsetek könyvecskét „Robinson háztartási tanácsai” címmel!

A könyvecske tartalmazhatja a következő rovatokat:

– barkácsolás

– sütés-főzés, receptek

– tartósítás

– szabás-varrás, ruhák átalakítása

– lakásfelújítás és -átalakítás

– betegápolás otthon

– kertészkedés stb.

(Itt az első foglalkozás „kézművesei” ismét alkothatnak kedvenc témáikban, hiszen számos lehetőség van az egyes munkafolyamatok leírására. Egy-egy gyerek egy-egy apró feladatot vállaljon csak, különben bele lehet veszni! A rovatok, leírások ne legyenek hosszadalmasak, viszont a főhős megoldásait tartalmazzák, kövessék a regény mozzanatait!)

4. Készítsétek el Robinson hajójának modelljét tetszőleges technikával!
5. Készítsetek rejtvényfüzetet a Robinson Crusoe című regény alapján!

(A rejtvények legyenek változatosak: keresztrejtvény, képrejtvények, kép és szöveg párosítása, események helyes sorrendbe tevése, labirintus-játék, totó stb.)

6. Készítsetek jelnyelvi kalauzt fotókkal! A fotókon a legalapvetőbb tárgyak, fogalmak általatok kitalált jele szerepeljen!
7. Készítsetek katalógust egy képzeletbeli „Robinson-ajándékbolt” vagy csomagküldő szolgálat részére!

(Ötletes ajándékok, vonzó megjelenítés, ügyes reklámszöveg – ez a követelmény.)

8. Alkossatok tv-reklámklipeket a regény alapján!

(Természetesen csak humoros, parodisztikus alkotások születhetnek ebben a műfajban. Elfogadok tervet is eljátszással, de kamerával fel is lehet venni. Az ötlet, a rendezés, a „reklámszerűség” és az ügyes szöveg a követelmény.)

Egyéni feladatok:

Mindig akadnak olyan tanulók, akik szívesebben dolgoznak egyedül. Nekik is számtalan lehetőség kínálkozik:

– illusztráció készítése;

– levélírás, fogalmazás vagy naplórészlet

– ugyanezek „eszperentéül” stb.

Határidő pontos kijelölése, konzultációs lehetőségek felajánlása!

IV. Feladat a következő foglalkozásra: palacküzenetek készítése.

Szakadjunk el kissé a regénytől! Fogalmazzatok üzenetet; ne hajótöröttként, hanem innen, a 21. század elejéről a jövő emberének! Mit üzennétek? Mit tartotok fontosnak? Mit tanácsolnátok nekik? Az üzenetet írjátok le, összetekerve helyezzétek palackba, zárjátok le a palackot! Hogy el is tudják olvasni az érdeklődők, ezért az üzenet másolatát kívül is helyezzétek el, a palack nyakára kötve!

V. Jelnyelvi kalauz terve

Robinsonnak kalandjai során többször volt szüksége jelnyelvre: nemcsak Péntekkel, hanem már előbb, az első hajótörés után, a rabszolgaságból menekülve. Ekkor a partok közelében hajózva vizet és élelmet kértek a bennszülöttektől – pusztán jelekkel.

Gondolkozzunk el azon, hogyan tudnánk megértetni magunkat olyan emberrel pl. bennszülöttel, aki nemcsak nem beszéli nyelvünket, de semmilyen műveltsége sincs, könyvet sem olvasott! Melyek lehetnek azok a fogalmak, amelyeknek megértetésére mindenképpen szükség van a túléléshez? Válasszunk ki ebből 10-et, a legfontosabbakat. Találjuk ki, hogyan mutathatjuk ezeket jelekkel, hogy mindenképpen érthető legyen! Ezeket a következő foglalkozás alkalmával lefotózzuk, és összeállítunk egy jelnyelvi kalauzt.

(Tapasztalat: Némi vita után egyezségre jutottak a gyerekek a 10 legfontosabb fogalmat illetően. Ezek tehát:1. Béke, ne félj, nem vagyok ellenség! 2. Ehető az étel 3. Evés 4. Ivás 5. gyere, kövess! 6. Ne mozdulj, maradj úgy! 7. Ne nyúlj hozzá! 8. Veszély, vigyázz, légy óvatos! 9. Meneküljünk! 10. Segítsetek!)

IX. 1. Szituációs játékok a regény témakörében, a helyzeteket továbbgondolva, képzeletben kibővítve (Különösen a magányérzés; a szükséghelyzetek és azok áthidalása; a félelmek és lehetőségek kerülnek előtérbe.)

2. A jelnyelvi kalauz képeinek fotózása.

3. Tervek a projektzáróra: Ételkóstoló, divatbemutató

Gondoljátok át, milyen alapanyagok álltak hősünk rendelkezésére a szigeten. Ezekből az alapanyagokból álmodjatok ételeket, amelyeket a projektzáróra el is tudtok majd készíteni! Egyszerű dolgokat várok, apró falatkák formájában.

Vállalkozó kedvűek pedig beöltözhetnek tetszés szerinti szereplőnek.

X. Projektzárás: „Robinson-party”:

Vendégeket hívunk, „körítésként” olyan ételeket készítünk, amelyeket Robinson is ehetett, a hangulatot divatbemutatóval fokozzuk: miket viselhet, aki hasonló szigeten tölti napjait?

Sor kerül a feladatok közzétételére, értékelésére.

###

Egyéb „időkitöltő”kérdések, feladatok a regény feldolgozásához (esetleg a projektzárás színesítésére):

1. Hogyan számolta Robinson az idő múlását?
2. Milyen évszakok voltak a szigeten?
3. Mit nevezett „nyári laknak” és mit „tengerparti rezidenciának”?
4. Milyen ágyban aludt, honnan volt asztala, széke?
5. Hány nap alatt készített egy polcot? (42 nap) Mondd el a folyamatát!
6. Milyen szerszáma hiányzott? (ásó, csákány)
7. Mit evett? (kétszersült, kenyér, kecske-és szárnyashús, egyszer teknősbékahús, galambtojás – hamuban főzve, héjából, később gyümölcsök) Milyen ételre vágyott? Mire volt ehhez szüksége? (levesre, mázas agyagedényre)
8. Hogyan kúrálta magát a betegségéből? (Fekvés, pihenés, majd nyers dohányt vágott, ezután dohányt rumba áztatott.)
9. Milyen volt a napirendje? (Reggel 2-3 óra vadászat, ételkészítés, a déli, forró órákban pihenés, délután 4 óra után dolgozik: barlangját bővíti, kosarat fon, bútort készít stb.)
10. Hogyan gyarapodik a „családja”? (egy kutyája van, két macskájából az egyik 3 kiscicát fial, papagáj és kecske)
11. Hogyan világított? (Agyagból edénykét készített, a napon kiszárította, ebbe kecskefaggyút öntött, és kanócot tett.)

12. Milyen madárijesztővel riasztotta el a madarakat a gabonavetésről? (Három madár           tetemét fellógatta.)

13. Mivel aratott? (karddal)

14. Hogyan jutott húshoz, amikor elfogyott a puskapor? (Kecskét szelídített: 12 majd 43            kecskéje lett.. a szelídítést csapdákkal kezdte, később karámot alakított ki. A                          kecskékkel tejhez, vajhoz, sajthoz is jutott.)

15. Milyen mesterségeket kellett kényszerűségből „kitanulnia”? (ács, szabó, kosárfonó,            fazekas, pék, földművelő, vadász, köszörűs, asztalos, állattenyésztő, tanító stb.)

###

A fejlesztendő képességek a foglalkozások, feladatmegoldások során:

– helyzetfelismerés

– mások megismerésének igénye

– együttműködés

– önérvényesítés

– helyzetelemzés

– szerepészlelés

– kommunikáció szóban, írásban és jelekkel

– kreativitás, fantázia

– tervezés

– adott helyzetnek megfelelő kommunikáció, megfelelő szókincs és stílus kiválasztása

– szókincsbővítés, nyelvi kreativitás

– véleményalkotás

– saját nézőpont összevetése másokéval, viszonyítás

– tájékozódás térben és időben

– szervezés

– konfliktuskezelés

– információszerzés

– rendszerezés adott szempontok szerint

– lényegkiemelés, összefüggések felismerése

– improvizáció

– memória

– figyelem

– normafelismerés

– szabálykövetés

– következtetés

– kézügyesség

– az anyagok, tulajdonságaik ismerete

###

A „Robinson nyomában”-projekt zárásának forgatókönyve

Időpont: 2010. március 31. 14 óra

Helyszín: iskolánk könyvtára

Résztvevők: a 6.c osztály és a meghívott vendégek, érdeklődők

1. Bevezető szavak, köszöntés
2. A hajómodell bemutatása + hajózási alapismeretek + földrajzi meghatározás térképen, földgömbön. El kell mondani, hogy hogyan készített magának tutajt illetve csónakot Robinson. Orrdíszek, szerepük.

3. A kunyhómakettek bemutatása:

a) A „vár”, vagyis a tengerparti kunyhó: azt is el kell mondani, hogyan építette. Beszélni kell a barlangról is, ami a kunyhó mögött állt, s Robinson saját maga vájta (puha homokkőből volt), és raktárnak használta.

b) A „ nyári lak”: el kell mondani, hogy később bukkant erre a dúsan termő helyre, ami üde zöld volt, tele virágokkal és gyümölcsökkel. Szívesen időzött itt a forró nyári évszakban, itt hűsölhetett.

Elmondhatjátok, hogy a sziget éghajlatán két évszak volt, az esős és a száraz, forró!

Érdekességként elmondhatjátok, hogy milyen lassan, 40 nap alatt készített el egyetlen polcot, mivel csupán baltája és vésője volt, gyaluja viszont nem!

4. Palacküzenetek

5. Robinson háztartási tanácsai hajótörötteknek

6. Jelnyelvi kalauz: beszámoló a képes összeállítás elkészülési folyamatáról

7. A „Robinson nyomában” társasjáték bemutatása

8. Rejtvényfüzet

9. Programszervező iroda programajánló prospektusa: „Töltsön egy hétvégét                      Robinson szigetén!”

10. Kóstoló, ételkínáló; közben aki szerepel a divatbemutatón, addig átöltözik!

11. Divatbemutató:

Bennszülött lány

Robinson

Péntek

Kannibálok

Áldozat

12. Kötetlen beszélgetés, evés-ivás

A Robinson-étkek asztalának részletes kínálata – fantázianévvel

1.Kókusztej kancsóban

2. Csalántea kancsóban, citromkarikákkal

3.”Barlangi vacsi” – főtt fürjtojás

4.”Robinasi” – gyümölcsrizs apró pohárkában, kiskanállal

5 „Hajótöröttek ebédje”: rántott hal, kétszersült, aszalt gyümölcsök

6.”Robinson kedvence”: kecskesajtkocka szőlőszemmel, fogpiszkálóra szúrva

7.”Péntek ebédje”: szárnyashús (főtt csirkemell), rizs, tojáskarika – muffinpapírban tálalva, kiskanállal

8.”Péntek kedvence”: szárnyashús, tojás – kétszersültre halmozva

9.”Paultojás-rántotta” – muffinpapírban

10. Vörös rizs muffinpapírban

11.”Kövön sütött kenyérlepény” (apró, lapos pizzatésztakorongok) – kosárban tálalva

12.”Pikáns reggeli”: főtt tojás citromkarikával

13. „Saját készítésű só” muffinpapírban

14. Gyümölcsök

A könyvtár berendezése: A székek színházszerűen sorokban. Elöl-középen hosszú asztal, rajta az elkészült projektmunkák, olyan sorrendben, ahogy azokat a gyerekek bemutatják.

Sorrend: 1. hajómodell, hajóorr-rajzok 2. kunyhók 3. palacküzenetek 4. háztartási kiskönyv 5. jelnyelvi kalauz 6. társasjáték 7. prospektus .

Ezek mögött földgömbök, hajómakettek, az asztal mögött a vetítővászon tartóján falitérkép.

Oldalt (a könyvek oldalán) hosszú svédasztal, rajta az enni-innivalók. (Erre gondolni kell: kezdés előtt 2-3 órával kezdeni kell a készülést a szép tálalás érdekében!!!)

Tálalás: gyékény-alátétek, kosarak, fatányérok stb., természetes anyagok.

Valahol a falon mottó a regényből – a gyerekekkel közösen kiválasztani!!!

Az ablaknál a kisasztalon hajózási könyvek kinyitva, iránytű stb.

Választott mottók a regényből, ezeket a projektzárón feliraton elhelyezünk:

„Én soha életemben nem dolgoztam szerszámokkal, és mégis az idő, a munka, az alkalmazkodóképesség és leleményesség rávezettek, hogy mindent megcsináljak…”

„… nagy gyönyörűségemre szolgált, hogy mindent rendben találok magam körül.”

„Rájöttem, hogy tévedek. A kannibálok nem gyilkosabbak, mint azok a honfitársaim, akik nemegyszer egész tömegeket hánynak kardélre, és nem adnak nekik kegyelmet, bár eldobják fegyvereiket, és megadják magukat.”

2018. október 8.

 

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

Még mindig mese

Meseprojekt(szerűség) korunk gyermekének

Ahány gyerek, annyiféle… mégis, valahogy egy-egy osztály együttesen is mutat valamiféle arculatot. Ugyanazt a témát egyiknél így, másiknál úgy közelítem meg.

Itt van például a mese. A legutóbb bemutatott meseprojekt (Mesefa-csodafa-csodakert) nem minden osztálynak élményszerű. Kiötlöttem egy másik módszert, szerintem távolabbra ugrik a mesék lényegétől, de a gyerekek nagyon élvezték, és végül is alászálltak a mesébe… Csupa kompromisszum a pályánk, különösen manapság.

Míg a Mesefánál az ősi tibeti mondás volt a mottó: „Nem az a fontos, amit létrehozunk, hanem az, amivé eközben mi magunk válunk”; ez a tevékenységsor kifejezetten „produktum-centrikus”. A kínált feladatok sikerén felbuzdulva a feladatokat átemeltem később más projektekbe is, ld. a későbbiekben.

És hogy miért „-szerűség”? Mert a szó szigorú értelmében nem tekinthető hagyományos, tantárgyközi projektnek. (Bár a kreativitás és a napjainkban annyira fontos üzleti szellem igencsak előtérbe kerül 🙂 )

Íme a feladatsor:

1. Készíts választott társaiddal együtt programajánló prospektust:

„Tölts egy hétvégét a kristálytiszta palotában!”

címmel! A program péntek délutántól vasárnap estig tartson, és írd le részletesen az egyes választható programokat! Képzeld el a helyszínt, és meséld el leendő „vendégeidnek”! Írd le azt is, hogyan lehet megközelíteni azt! Ne felejtsd el feltüntetni az étlapot! Munkád tetszetős legyen, díszítsd rajzokkal!

 

2. Tervezz választott társaiddal együtt „elvarázsolt kastélyt”

  Árgyélus nyomában

címmel! A kastély szobái a mese helyszíneit kövessék! Munkád olyan legyen, mint egy lapozgatós képeskönyv: minden szobához részletes leírás és rajz is tartozzon! Szárnyaljon a fantáziád, de a mesére alapozz!

 

3. Az előző (2.) feladat változata: ne „elvarázsolt kastélyt”, hanem „mesevasutat” tervezz! Itt különösen ügyelj, hogy a mesére alapozz! A részletes leíráson és a rajzokon kívül itt szükség van egy pálya- illetve útvonaltervre is, amit egy felülnézeti térképen kell megrajzolnod, jelölve az egyes állomásokat.

 

4. Egyéni vagy csoportos munka is lehet: Tervezz díszleteket és jelmezeket egy képzelt mesejátékhoz a Tündérszép Ilona és Árgyélus alapján!  A jelmezek olyanok legyenek, amelyek a szereplő jelleméhez, tulajdonságaihoz illenek!

 

5. Képzeld, hogy varázsműhelyedben bűvös tárgyakat készítesz. Rajzold le ezeket a tárgyakat egy „katalógusba”, és költs hozzájuk rigmusokat (kis versikéket), amelyekkel egy képzeletbeli vásáron kínálgatnád őket! Itt elszakadhatsz ettől az egy mesétől, de maradj a mesék birodalmában! (Ez a munka is lehet egyéni vagy csoportos.)

(Megjegyzés: a katalógusszerkesztés helyett egy ideje már a webshop a nyerő. És hova jutottunk már a mesétől… ó, jaj!)

 

6. Mit mondanak a füvek, a fák a virágok? Mit a madarak, a felhők, az eső, a ház, az eresz? Indulj képzeletbeli sétára, akár az utcátokban vagy az iskola környékén, és írd le, mit „hallasz”, mit mondanának, ha megszólítanának az állatok, növények, a tárgyak?

2018. szeptember 23.

 

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Mesefa-csodafa-csodakert

 Alkalom szüli a…

Úgy esett – 2011-et írtunk –, hogy tanévkezdéskor összetalálkoztam H. Szilasi Ágotával, aki a hatvani Hatvany Lajos Múzeum új igazgatójaként a Lesznai Anna-örökség gondozásával, kutatásával kezdett foglalkozni.

Beszélgetésünket tervek majd tettek követték, eredménye ez a projekt.

5. osztályban a mesék világa bőséges anyagot és lehetőségeket kínál a sokoldalú feldolgozásra. Gondot okoz azonban, hogy mindez az ismerkedéssel egyidőben zajlik, s bizony ismeretlen tanítványokra nehéz bármit is tervezni… Olyan munkafolyamatok mellett döntöttem tehát, amelyekben a főszerep nem az alkotásé (szakzsargonnal: a „produktumé” – brrr!), hanem a játéké, a kibontakozásé és a megfigyelésé. Izgalmas és hasznos volt számomra újdonsült tanítványaim ilyen jellegű megismerése is.

 A projekt témája, a fa a népköltészet alap-jelképei között is az egyik legfontosabb. Megjelenik számos mesében, így a Tündérszép Ilona és Árgyélus címűben is, ami tankönyvünkben szerepel. Az égigérőfa-motívummal is minden gyerek találkozott már, s talán nem tudják, de a karácsonyfa is az életfa egyik megnyilvánulási formája. Természetismeret-órákon is a fákkal ismerkednek 5. osztály elején.

Van tehát mit megfigyelni, rendszerezni. Drámapedagógiai tanulmányaim rengeteg játék kiötlésére inspiráltak, Boldizsár Ildikó mesetréningjein is sok hasznosíthatót tanultam – mindezeket évek óta alkalmazom. Újdonságként illeszkedett az eddigiekbe H. Szilasi Ágota témája, kutatási területe. Lesznai Anna mesés világa, történetei, színpompás képei nemcsak közel állnak a gyerekekhez, hanem rendkívül gondolatébresztőek, kreativitásra serkentőek. Ágotával mellőztünk mindennemű irodalomtörténeti ismertetést, csak az írónő Kezdetben volt a kert című önéletrajzi regényének részleteire ill. egy meséjére alapoztunk – ez volt az irodalmi anyag – valamint gyönyörű, egészen különleges, életre kelt fáira.

Mindezt azonban sok-sok rávezető feladat, játék, megfigyelés előzte meg. Természetesen szaktanár kollégáim segítségemre voltak.

 

Feladatok területek szerint

1. Természetismeret

„Fogadj örökbe” egy fát! Legyen vele havonta tennivalód, vezess erről naplót is!

A fák élettani hatása az emberre. „Pozitív és negatív” kisugárzás. Miért jó bizonyos fák alatt sétálni, törzsét átölelni?

A fák környezeti szerepe, az Érsekkert Eger„tüdeje”.

Az almakultúra hazánkban.

Fűben-fában orvosság: gyógyító növények.

2. Osztályfőnöki

Séták, beszélgetések, kertek megfigyelése – a kert mint az élet valóságos tere, ebből megint a jelképes jelentés: pl. Ádám és Éva – és még számos műalkotásban szerepel a kert mint az élet toposza

Természetvédelem: „Tükörben a világ” kiállítás. http://okopack.hu/hu/tukorben-a-vilag-kiallitas

Az alma mint jelkép: az alma gömbölyűségével a zártság, a teljesség szimbóluma. Karácsonyfa=életfa, díszek=aranyalmák.

Szokások: pl. karácsonyi szokás: ahányan ülünk az asztal körül, annyi gerezdre vágjuk az almát; ahogyan az alma cikkei közösen tesznek ki egy egészet, a család tagjai is összetartanak majd az életben.

 Az országalma mint jelkép.

Kommunikáció a növényekkel (ld. Melléklet)

3. Ének-zene

A leggyakoribb fák, virágok népdalainkban.

Kert a népdalokban.

Alma-dalok.

4. Tánc és dráma

Fa-improvizációk: alkossunk magunkból fát! (Egyenként, a többiek elemzik, majd csoportosan is.) A karjaink az ágak, kezünk, ujjaink a levelek, virágok. Öklünk a zárt rügy, lassan „nyíljunk ki” ujjaink szétnyitásával! Ugyanígy: nőjünk meg, terebélyesedjünk!

Másik játék: különböző fák legyünk! Legyünk jegenyék, szomorúfüzek, fenyők, tölgyek! Legyünk virágzó gesztenyefák, kezünk, ujjaink a virágai!

Kertépítés: alkossunk magunkból erdőt, kertet! (fákból, bokrokból, virágokból)

Monológok – kép alapján –: mit mondana, ha megszólalna ez a virág, fa, bokor?

Az erdő hangjai: esőerdő, éjszakai vihar hangja, lombsuhogás stb.

5. Rajz

Mesefák festése nagy méretben.

 6. Irodalom

A Tündérszép Ilona és Árgyélus című mese elolvasása. A király kertje, a központban aranyalmafa. (Miért épp az?)

A Fehérlófia c. mese: a fa mitikus szerepe.

Az égigérő fa – feladat: rajzold le, miket-kiket, milyen világot képzelsz a lomb fölé, illetve népesítsd be az „alvilágot” is!

Fogalmazás: Álmaim kertje ill. Elaludtam a fa alatt címmel.

Gyűjtőmunka: „almás, kertes, fás” mesék, versek, mondókák, egyéb művek

7. Záró foglalkozás (H. Szilasi Ágotával, blokkóra )

Gondolatébresztő vetítések: Lesznai Anna csodafái – milyennek látod a fát? Milyen a hangulata? Mit érezhet most? Milyen emberhez hasonlítanád? Mit mondana, ha megszólalna?

Részletek a Kezdetben volt a kert c. Lesznai-regényből: a kert bemutatása, a kislány varázsbirodalma, a beteg fa meggyógyítása.

Óraközi szünetben: hozz az udvarról egy szép, őszi színű levelet!

A Mese a bútorokról és a kisfiúról c. Lesznai-mese meghallgatása (felváltva olvasták a gyerekek – előzetes felkészülés alapján). Előzetes feladat: ha van, hozz otthonról egy olyan, fából készült tárgyat, melynek „lelke”, története van! Tovább él-e a fa a tárgyban? „Megöljük-e” a fát azzal, ha kivágjuk, és tárgyat, bútort készítünk belőle? (Vélemények ütköztetése)

Mindezekkel a kérdésekkel is találkozunk Lesznai Anna meséjében. (Vetítés az írónő saját illusztrációiból.)

Lesznai Annáról:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Lesznai_Anna

 

Melléklet (órarészlet)

Kommunikáció a növényekkel

Ahol mi létezik a föld kerekségen,

                  én mindennel tudjak beszélni, legyen az

                 fű, fa, kő, állat, víz, vér, vagy amihez én szólok,

                az énnekem felelni tudjon.

                               (magyar népmese)

Az idézet felkerül a táblára. Választható feladat: megtanulhatjátok, leírhatjátok nagy méretben, díszesen, hogy mottóként kitehessük a falra.

Beszélgetés: bizonyára sokatoknak van háziállata otthon. Gondoljátok át, milyen „jeleket” tud adni az állat! Természetesen szavak nélkül „üzen”, mégis pontosan értitek. Meséljétek el a többieknek néhány mondattal, milyen élményetek van erről!

(Mesélnek a gyerekek.)

Az is gyakori, hogy valaki a növényeihez beszél, miközben pl. öntözi. Ki mesél erről? A növények hogyan „válaszolnak” erre? (Szépen fejlődnek, egészségesek.)

Aki a természetben él, ismeri a várható időjárás „jelzéseit” is, mely jelek utalnak pl. esőre, hosszú télre stb. (Népi időjóslások meghallgatása, előzetes gyűjtőmunka alapján.)

A témáról még (Boldizsár Ildikó gondolatai):

https://uni-eszterhazy.hu/hu/btk/btk/a-btk-hirei/c/boldizsar-ildiko-eloadasa

http://www.jamk.hu/ujforras/971004.htm

2018. szeptember 6.