Nem kötelező – de a magyartanároknak igen!

Némileg enyhítette szomorúságunkat – hogy ti. az új NAT kihagyja az irodalomtanításból a kortárs írókat, mondván: csak lezárt életműveket lehet értékelni – az, hogy az Oktatási Hivatal tankönyvkatalógusában mégiscsak megjelentek a kortárs szövegeket tartalmazó szöveggyűjtemények. (Olvasmányok 5-6. osztályosoknak és Olvasmányok 7-8. osztályosoknak) Rendelhetők, sőt letölthetők, sőt a hagyományos szöveggyűjteményekhez képest annyival többek, hogy feladatokat is tartalmaznak. Az már más kérdés, hogy abba a bizonyos 20%-ba hogyan férnek majd bele ezek a friss, olvasásra csábító, a gyerekeket valóban megszólító írások… De vagyunk mi annyira leleményesek! 🙂

A fenti gyűjteményeket még csak átböngésztem, ígéretesnek tűnnek. Most azonban egy másikról szeretnék írni, amit nem az Oktatási Hivatal, hanem a Corvina Kiadó adott ki Király Levente szerkesztésében, a címe alcímmel, pontosításokkal: Nem kötelező – Kortársak és kimaradók – Szöveggyűjtemény középiskolásoknak – magyar próza. Ezt ugyanis már nemcsak a kezembe vettem, hanem el is olvastam, csak azért nem egyhuzamban, mert ahhoz túl vaskos (400 oldal), no meg jó esetben elindul az emberben valami, ha jó művet olvas – ennek is időt kell hagyni.

Kedves Kollégáim, általános iskolában tanító magyartanárok, kikerülhetetlen, kihagyhatatlan ez az összeállítás. Ne csak a „hasznosságát” nézzük: vajon mely novellákat emelhetjük be a tanítási órákba – nem véletlen, hogy a szerkesztő a 16-os karikával látta el a könyvet. (Ettől függetlenül igen sok mű feldolgozható 8. osztályban.) Figyelemre méltó és jóleső érzés egyetlen kötetben látni, mennyi jó tollú, szikrázóan tehetséges írónk van a maiak között. 91 kisprózai művet vonultat fel a szerkesztő; ezek között klasszikusok is szerepelnek, de nagyobb számban kortársaink. És bizony, ha valaki azt gondolja magáról, hogy ismeri a mai magyar irodalmat, ámulni fog ezen a lenyűgöző gazdagságon.

Olvasásra fel! De vigyázat: igazán kis terjedelműek az írások, mégis időrablók! Ugyanis úgy beszippantanak, hogy nem tudjuk letenni… 🙂

2020. július 14.