Azt gondolnánk, lerágott csont már a mobilfüggőség témája. Régóta megvannak már nekem ezek a figyelemfelkeltő filmecskék (egyenként kevesebb, mint 2 perc), őrizgettem az „Etika” mappában, mondván: ez aztán nem hozza tűzbe a gyerekeket. Állandóan a mobilról papolunk nekik, unják.
Aztán jött egy pillanat – mindig így van, kell az a bizonyos pillanat –, amikor úgy éreztem, jó lesz ez! Fontos a tálalás, nagyon fontos.
6., 7. és 8. osztályban is levezettem ezt a vitaórát, élvezetes volt mind. A hatodikosok összeszedettsége lepett meg a leginkább, vajon miért? Lehet, hogy túl kevésszer kérdezzük a véleményüket mai, őket is érintő dologban (és nem pl. a Toldival kapcsolatban)? Mindenesetre elgondolkodtatott a dolog…
Az óra menete (etika vagy osztályfőnöki):
- Két nagyon rövid filmet fogtok látni, érdekessége, hogy ugyanarról szól mindkettő! Az egyik animációs, a másik pedig élő szereplős.
- Fontos szabály: ne szóljatok egy szót se, se a megtekintés alatt, se a két film között, se utána! Akkor se szólaljatok meg, ha ráismertek, hogy már láttátok. Felírok 3 kérdést, erre írásban válaszoljatok, ha mindkettőt megnéztük. Utána már lehet beszélni. 🙂
(Innentől tetszett nekik a dolog: tulajdonképpen szeretik a szabályokat, és szeretik is betartani! Főleg, hogy ilyen titokzatossá tettem az egészet…)
- Felírom a kérdéseket a táblára (nekik nem kell leírni) még most, a film előtt, hogy utána már csak a válaszra koncentráljanak, ne legyen üresjárat.
- 1. Szerinted mit üzen/ mire tanít a film? 1-2 mondatban fogalmazd meg!
- 2. Egyetértesz-e ezzel az üzenettel? Akár igen, akár nem, akár részben, fejtsd ki, indokold!
- 3. Melyik változat tetszett jobban, az animációs vagy a másik? Ezt is indokold!
- Megnézzük egymás után a két filmet. (Megható a némaságuk, a visszafojtott levegővételük!)
Az animációs: https://drive.google.com/file/d/1uzRrkCE6rN6-03pKZR1mwxC6-qnfjqh7/view?usp=sharing
Az élő szereplős: https://drive.google.com/file/d/1SPBKc_GXEwf0x5kOGgF5KGP7T8f_ZuEs/view?usp=sharing
- Egy szó nélkül elgondolkoznak, és írni kezdenek.
- Azután megbeszélés, vita. Az „üzenet” (nem szívesen használom ezt a szót!) megfogalmazása nem nehéz, mégis sokféle, jó hallgatni. A 2. kérdés során alakul ki nagy vita, olykor nehéz mederben tartani; de újra és újra meggyőződhetünk arról, milyen szívesen fejtik ki a véleményüket az őket valóban érintő dolgokról. Sok minden szóba került. A legtöbben túlzásnak tartották az itt bemutatottakat, de kétségtelenül elismerte mindenki: bizony minden mozzanatnak van valóságalapja… A 3. kérdésre a válasz többségében az animáció sikerét igazolta, olyan indokkal, hogy több mindent lehetséges megvalósítani ezzel a technikával.
Azon kívül, hogy megint csak öröm volt hallgatni a gondolatok szárnyalását, az érvek ütköztetését, még két tanulság fogalmazódott meg bennem:
- Az óra sikere mindig a körítésen/ tálaláson/ motiváción múlik.
- Én is legyek motivált, ha nem vagyok az, várjam ki azt a pillanatot, amikor már sikeresnek tudom érezni a téma megvalósítását – és csakis akkor vágjak bele!

2021. január 30.