A – Á – A – Ó

Játszadozás a magánhangzókkal 5. osztályban

A magánhangzó sokkal több annál, mint amit a tankönyvek alapján tanítunk, kikérdezünk. Karaktert, sőt méltóságot ad beszédünknek. (Ááltalános hiba mindennapi beszédünkben, de a médiában is a magánhangzók rövidítése, elharapása.) Néhány gyakorlat, játék következik a magánhangzókkal – nem csak nyelvtanórára!

1.Egy általánosan ismert, legtöbbször már alsóból „hozott” játék a „hangcsontváz” (én így nevezem), vagyis a szavaknak csak a magánhangzóit mondjuk. Ismert verseket lehet így mondani, egymásnak rejtvényként is feladhatják.

2. Halláscsiszoló. Vizsgálgassuk a magánhangzók viselkedését! Itt van például 3 szó: ej (az Anyám tyúkja első szava), nyer, kedd. Mindháromban ugyanaz az e hang a magánhangzó. De mégsem ugyanaz! Hangoztassuk csak: ej – e – ej – e – ej – e stb. Aztán: nyer – e –nyer – e – nyer –e stb. Majd: kedd – e – kedd – e – kedd – e stb. Mit veszünk észre? Az első szó lecsupaszított e hangját egészen hosszan mondtuk, a kedd szóét pedig egészen röviden! Most fordítsuk meg: én mondom az e hangot, vajon a három szó közül melyikét? Ugyanígy lehet játszani pl. a tud és a strucc, a nyit és a friss stb. szavakkal is, hangoztatva, majd megfordítva, kitalálósan.

3. Tükörjáték. Közismert játék drámaórákról. Ketten-ketten szembefordulnak, egyikük magánhangzót formáz a szájával, de némán, a másikuk a tükör: a lehető legpontosabban utánozza. Vigyázat: a hosszú mássalhangzókat könnyebb formálni; ha rövidet akarunk, azonnal össze kell zárni a szánkat! Ha megtörtént az utánzás, el kell találni, hogy melyik mássalhangzó volt ez, majd csere.

4. Hangrend – szóhangulat. Ez is közismert: a leggyakrabban Verlaine Őszi chansonját idézik Tóth Árpád fordításában, az első versszakban a kezdő szó és az és szó kivételével mindegyik mély hangrendű:

                                               Ôsz húrja zsong,
                                               Jajong, busong
                                               A tájon,
                                               S ont monoton
                                               Bút konokon
                                               És fájón

Lehet fordítva is: gyűjtsünk szép hangzású magas hangrendű szavakat pl. a tavaszról, majd faragjunk belőle versikét! (cinege, cinke, pille, pinty, lepke, csicsereg, fecske, kikelet, szépen, kedves, kellemes, fűz, fütty, csíz, kikerics, öntöz, permet, eső, virít, víg, színes, díszes, kincs, libben, reggel, tücsök, szöcske, ciripel, fülemüle, röppen, szökken, kert, erdő, mező, rét, természet stb.)

5. Az eszperente mintájára lehet mondatokat, szövegeket alkotni, amelyekben kizárólag egyféle magánhangzó lehet.

6. Arctornának is jó: énekórán is szoktuk gyakorolni beénekléskor: Jó-ó-ó-ó a-a di-i –ó. (dó-mi-szó-dó’-ti-lá-fá-ré-dó) Az ó hangokat eltúlzottan csücsörítve (ajakkerekítéses!), az i hangot eltúlzottan széthúzva (ajakréses!) artikuláljuk. Ugyanilyen „torna” dallam nélkül: ó – ix – ó- ix –ó – ix a végtelenségig. Ha jól végezzük, egészen elfáradnak az arc- és ajakmozgató izmaink! A nagyobb móka kedvéért lehet ugyanezt zsebtükörrel is.

7. Rúzslenyomatok. Valahol már leírtam: amikor az ajakműködés szerinti felosztást tanuljuk, szorgalmi feladatot adok a lányoknak: csenjék el anyukájuk rúzsát, és egy fehér lapra készítsenek „csókos” lenyomatokat az egyes magánhangzókkal; ügyelve, hogy karakteresen látható legyen, melyik hangot képezték. (A legkönnyebben az ó, ő, ú, í hangot sikerül megfejteni. Persze mindez játék, hiszen nem lehet törekedni a pontosságra, de élvezik a gyerekek, és addig is foglalkoznak a dologgal…)

8. Karakterek: staccato, tenuto, legato, marcato. Énekórára is „behoztuk” ezt a témát. Éppen a Száraz tónak nedves partján… kezdetű népdalt tanultuk, de lehet bármivel játszani, megfigyeltetni. Kértem őket, hogy a refrénnek ezt a részét: Sej, haj, denevér… énekeljük úgy, hogy a magánhangzók legyenek túlsúlyban, a többi szövegrészt pedig a mássalhangzók ropogtatásával. Más dalokban is kérhetjük, megfigyelhetjük mindezt: a katonadalokat, kuruc nótákat, rengeteg vidám népdalt (Kispiricsi faluvégen, A karádi faluvégen, A Vargáék ablakja, Kocsi szekér – találomra épp ezek jutottak eszembe) tehetünk karakteresebbé a mássalhangzók erőteljesebb képzésével. Ugyanígy szép, hosszan ejtett magánhangzóval énekeljük a lassúbb, kevéssé játékos, érzelmekkel telítettebb dalokat (Erdő, erdő, de magos…, A csitári hegyek alatt, Dunaparton van egy malom stb.)

És persze: Ádám bátyám Pápán járván pávát látván száját tátván, lábát rántván pávává vááááááááááált… 🙂

2021. november 28.

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s