Óratervek

Férfiszerep, női szerep; alkotás és áldozat

Néhány szempont a Kőmíves Kelemenné feldolgozásához

Sokfélék vagyunk, sokféleképpen nyúlunk az irodalmi művekhez is. Végtelenül gyakorlatias világunkban sokszor nekünk szegezik a kérdést a művészeti tárgyak kapcsán: ugyan mi szükségünk van erre? Mi ennek a haszna? Miért kell ez nekünk?

Tervezem, hogy hamarosan erről is írok. Ha a kétkedőknek tudományos magyarázat kell a gyakorlati haszonról, hát tessék: Freund Tamás agykutató például sejtszinten magyarázza el a művészetek elengedhetetlen szükségességét. Ugyanezt támasztja alá Vekerdy Tamás a lélektan oldaláról, szintén szigorúan tudományos kutatásokra alapozva. Visszatérek még erre, ám most erről az ősi balladánkról szeretnék néhány gondolatot megosztani.

A Kőmíves Kelemenné nagyszerű lehetőség diákjainkat gondolkodásra serkenteni, éppen a letaglózó érzelmi hatást kihasználva.

Semmiképpen nem kenném el ezt a témát Déva várának történelmi ismertetésével. A pontokba szedett cselekményvázlatot is hanyagolom ilyenkor. Kvízkérdéseket pedig semmiképpen nem gyártanék ebből!

Megdöbbenti őket a történet, készítsük fel őket erre . Mindig komolyságot, figyelmet kérek, mielőtt felolvasom – és meg is kapom, másképp ezt nem lehet.

Előtte persze beszélgetés: a tankönyvek általában említik a hajdani építkezések élőáldozatait – a Föld szelleme haragjának enyhítésére, kiengesztelésül, hogy megbolygatták az egyensúlyt. (Manapság mennyi és milyen áldozat kéne kiengesztelésül?…) Fontos személyessé tenni a témára fókuszálást: jártatok-e már hihetetlenül magas helyre épített várakban? (Megmutatjuk Déva várának képét, de számtalan más példa is akad: ilyen a visegrádi Fellegvár is, vagy egészen extrém példák a görög Meteorák kolostorai.) Gondolkoztatok-e azon, hogy is hordhatták föl olyan magasra az építőanyagokat? Ezek is fontos kérdések, hogy innen majd el tudjunk rugaszkodni a mögöttes dolgok felé.

Azt is tudjuk már, hogy a ballada több cselekményrészlete homályban marad, a mi képzeletünkben áll össze egésszé a sok töredék. Lehet tehát ez a megfigyelési szempont: milyen kérdések maradtak benned a ballada meghallgatása után, mire szeretnél választ kapni?

A bemutatás után hagyok nekik időt kérdéseik leírásához, majd következik a közzététel – és gyönyörű beszélgetés kerekedik rendszerint! A leggyakoribb kérdések:

• Ha látják a kőművesek, hogy mindig leomlik a fal, miért akarják mégis felépíteni?
• Miért gondolják, hogy ha belekeverik valakinek a hamvait, megáll majd a fal?
• Egyáltalán: hogy lehetnek ennyire kegyetlenek?
• Mit keresett Kelemenné az építkezésen, miért ment oda?
• Hogy egyezhet bele Kelemen, hogy megöljék a feleségét?
• Ha hazamegy elköszönni Kelemenné, akkor miért megy vissza utána?

Mindig megkérem őket, hogy próbáljanak elemelkedni kissé a valóságtól, próbáljanak jelképekben gondolkodni. Ez nehéz ennyi idős korban, de mire idáig jutunk, sok mese és monda van mögöttünk, s optimális esetben gond nélkül ki-be járkálunk a valóság és a csoda határán, ez elengedhetetlen bármiféle műalkotás befogadásához! Ez a mű jócskán hozzásegít ennek a képességnek az elmélyítéséhez. Hiszen legalább két rétegű ez a ballada: az egyik szint a különösen kegyetlen élőáldozat, ami árán ugyan megáll a fal, de ami további tragédiát, a kisfiú halálát is előidéz. A második jelentésréteg azonban sokkal fontosabb, ennek feltárásában kell segítenünk a gyerekeket. Elég, ha ráéreznek, nem kell mindent érteni is. A műalkotás csak elindítja a gondolatokat, s ha ez az elmozdulás megtörténik, már sikerrel jártunk.

Hagyjuk a végére az első két kérdést, hiszen valahol itt lesz a lényeg. A többire pedig – ez a legszebb – a gyerekek saját maguk válaszolnak. Kelemennének egyszerűen hiányzott a férje, azért kereste fel! Szerelmes volt. Fiatalok, hiszen kicsi gyermekük van. Kelemen megátkozta a pillanatot, igen, mikor meglátta közeledni a feleségét, de nem volt mit tenni. Férfibecsület, adott szó. Bizony. Nem lehet kihátrálni. Ugyanígy az asszony: muszáj visszamennie. A férjét sem hagyhatja szégyenben, és a sorsa elől se futhat el.

Ezt érzem a legfontosabbnak ebben a balladában: a férfi- és női természet, férfi- és női szerep rajzolatát. A férfi alkotni akar, ércnél maradandóbbat, ég felé törni, egeket meghódítani, hagyni valamit maga után. (Molnár V. József szakrálisnéprajz-kutató utal többször is arra, hogy az egészen kicsi fiúcskák rajzain is felfedezhető ez az ősi férfi-vágy, a létra-motívum.) A nő szerepe az áldozat. A gyerekek ráéreznek, hogy miről van itt szó: nem a gyilkolásról. Jelképe ez annak, hogy az áldozatoknak értelmük van, növekedést hoznak, a lehetetlen is legyőzhető. Az áldozat láthatatlan, észrevétlen. (Személyessé tétel: észreveszed-e, látványos-e, hogy édesanyád mindent elrendez, odakészít, megfőz, eligazít? Ugye, hogy nem? Mindez csak úgy van. Nem feltétlenül a befalazottság az áldozat ismérve.) Az áldozat a holt anyagot is életre kelti, gondoljunk Nagy László gyönyörű soraira, amikor falban megeredt hajakról, verőerekről ír.

Persze nyitva maradnak erkölcsi kérdések a mértéket illetően: van-e határa az áldozatvállalásnak? Meddig van értelme? Mindig van értelme? Mindig megéri? Szabad-e azon gondolkozni, hogy megéri-e? Szabad-e mérlegelni, vagy egyenesen kell is?

Meg kell szokni, el kell kezdeni megszokni, hogy nincs mindenre válasz. De gondolkodni, elgondolkodni meg kell tanítanunk a gyerekeket.

Kis kitérő: épp mostanában olvastuk a nyolcadikosokkal A Dunánál című verset, ott is:

Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.

Női-férfiszerepek egy másik vetületben: a nőé a gondoskodás, a táplálás, kipárnázás, az otthon. A férfi a külvilágot hozza haza, a szellemit; ha úgy tetszik, összeköttetés az Ég és Föld, a szakrális és az anyag között. (Nem véletlen a mitológiákban is az Égatya, Földanya egyértelmű szerepe).

És így tovább. Minden mindennel összefügg. Kerekre nyílik a szemük, amikor ilyenekről esik szó, és szinte látni, ahogy nyílnak azok a belső kapuk…

Lehet még beszélni arról is: ki az igazi áldozat, Kelemenné vagy Kelemen, akinek tovább kell élnie a kettős gyászban? Megint csak: megéri-e? Hol a határ? Némelyik változat címe ugyanis a férfit állítja fókuszba. Erről a kérdésről is érdemes meghallgatni diákjaink véleményét, érvelését.

Mindig kitérek arra is, hogy honnan ez a sok ismételgetés a balladákban. Ez is ősi eredetű, a sámánok, táltosok varázsigéinek, ráolvasásainak maradványa. Csudára „vevők” erre is a gyerekek, amikor a szómágiáról beszélgetünk. Ismét a személyes, hétköznapi példa: amikor saját csapatunk rúg büntetőt, ezt mantrázzuk: berúgod, berúgod… Ha az ellenfél: kihagyod, kihagyod… És sohasem egyszer, hiszen ez varázslat, varázsige. Vagy feleléskor: a tanár keresgél a névsorban, kit szólítson. Ha készültél, ezt hajtogatod: én, én, én, én… Ha nem készültél: nem én, nem én, nem én… A varázsigéket ismételgetni kell. Petőfi sem egyszer mondja, hogy esküszünk. Bizony, minden költői ismétlés, láncszerkesztés, refrén bölcsőjét ebben az ősi világban kell keresni. (Legszebb példái ennek gyermekmondókáink: Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske; Ess, eső, ess – de ez már megint egy újabb téma…)

Kicsiket nyitunk a világra minden irodalomórán 🙂 Nyitogatunk, nyitogatunk… Ez a legszebb ebben a hivatásban.

2019. március 9.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

“Előgyakorlat” egy versklip készítéséhez (ld. https://magyaroramegminden.com/2018/11/18/elkeszultek-a-versvideok/) – egyelőre csak elméletben

Íme egy komplett, kidolgozott óraterv az első próbálkozásokhoz:

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

Fejlesztési területek: Befogadói képességek, belső képteremtés, kreativitás, elvonatkoztatás, a szimbólumok, költői képek felfejtésére való képesség, az elsődleges és mögöttes jelentés észlelése a ráérzés szintjén. Együttműködési készség.

Az óra didaktikai feladata: Költői szöveg továbbgondolásán alapuló kollektív alkotómunka.

A tanítandó ismeretek: A „lírai én” mint a korszak verseinek fontos eleme fogalmának mélyítése. A szimbólum fogalmának bővítése, mélyítése, az évszak- és napszakszimbolika ismétlése. A házi feladatban a szóképek, alakzatok ismétlése; szerepbe helyezkedés.

Módszerek, munkaformák: Asszociációs játék, gondolattérkép, tanulói referálás, tanári magyarázat, versbemutatás, csoportos alkotómunka. A házi feladatban: szerepbe helyezkedés.

Eszközök: Tankönyv, füzet, tábla, interaktív tábla, megírt cédulák fogalmakkal.

Tantárgyi kapcsolatok: anyanyelv, mozgókép- és médiaismeret, ének-zene.

Felhasznált forrás: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005.  (gondolattérkép-módszer)

Előzmények: Az előző órákon megismerkedtünk Ady néhány versével (Sem utódja…, A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron), ezek kapcsán elkezdtünk ismerkedni az újfajta stílussal, a szimbolizmussal.

Az előző tanévben több megvalósított videót is készítettek a gyerekek, alkotópárokban: Kölcsey Huszt című versére két fiú, Defoe Robinsonjához pedig 3 páros készített „reklám-klipet”. Koruknál fogva is közel áll hozzájuk a filmes nyelv, így bátran nyúlhattam ehhez a módszerhez.

Megjegyzés: Értelmezések helyett inkább a továbbgondolást tartom fontosnak Ady esetében: legyen a vers gondolatébresztő, asszociációkat elindító. A befogadás során tanuljanak meg utat engedni ezeknek az asszociációknak.

A terem berendezése: 4-5 fős csoportokban dolgoznak a gyerekek

Az óra menete:

 

Idő (perc)	A tanulók tevékenysége	A pedagógus tevékenysége	Célok és feladatok	Módszerek	Tanulói munkaformák	Eszközök	Megjegyzések
1.	Jelentés	Üdvözlés	Szervezés
2-4.	Aktív részvétel a játékban.	Asszociációs játék ismertetése és irányítása	Ráhangolódás Ady stílusára, motiváció	Asszociációs játék	Frontális, stafétaszerűen	Megírt cédulák	A cédulákon több évszak- és napszakmotívum szerepel
5-7.	Gondolattérkép készítése egyénileg.	Feladatismertetés és séma felrajzolása a táblára: Készítsetek gondolattérképet az ősz fogalmához!	A témára fókuszálás, a versértelmezés segítése.	Gondolattérkép.	Egyéni, írásbeli.	Tábla, füzet.	Óraszám felírása (5. óra), a cím helyét még kihagyjuk.
8-10.	A kijelölt tanuló ismerteti az előzetes feladatot.	Meghallgat, értékel, összegzi a lényeget.	A témára fókuszálás, a versértelmezés segítése.	Szóbeli ismertetés, vázlat kivetítése.	Egyéni tanulói referálás	Interaktív tábla	Az évszak- és napszakszimbolika a hagyományokban.
11.	A cím füzetbe írása	Célkitűzés, a cím felírása a táblára: Ady Endre: Párisban járt az Ősz	Célkitűzés			Füzet
12-14.		Feladatismertetés: egy-egy filmkészító stáb vagytok, Ady verse alapján kell videoklipet forgatni. írjátok le, milyen helyszínt választanátok, milyen évszakban, napszakban forgatnátok, milyen főszereplőt választanátok: kora, külseje, ruházata? Milyen kísérőzenében gondolkodtok?	A versben való elmélyülés, személyessé tétel, továbbgondolás. Annak megláttatása, hogy Ady korát megelőzve, már a 20. század elején egészen modern verstechnikákat alkalmazott, az asszociációkra épített a képekkel,  szimbólumokkal	„Filmes” alkotómunka, fantáziajáték.	Csoportmunka.	Interaktív tábla.	A feladatismertetés alatt kivetítem a szempontokat és a T-ábrát a fejléccel. Ugyanennek nyomtatott változatát kapják az egyes csoportok.   Fontos, hogy a munka a vers alapján történjen, minden mozzanat bizonyítható legyen a vers kifejezéseivel!
15.	A vers meghallgatása, szemmel követése a tankönyvből	Tanári bemutatás	A versre koncentrálás (nem először hallják már)	Tanári bemutatás	Frontális	Tankönyv	Tk. 13. o.
16-30.	A feladat kidolgozása.	Figyelemmel kísérés, igény szerint segítés, biztatás.				A kiosztott megoldólapok
30-40.	A csoportok szóvivői ismertetik a klipforgatókönyvek terveit.	Meghallgatás, vitára bocsátás, kérdések stb.	Szempont: valóban a vers szövegére épül-e az elgondolás?	Közzététel	Frontális		Közben a „Szent Mihály lova” kifejezés megbeszélése
41.	A vers közös elmondása	Irányítás	Memoriter lesz, ezért gyakorlás, bevésés is a cél.	Csoportos vershangoztatás.	Frontális
42-43.	A házi feladat feljegyzése, a feladat megtekintése a munkafüzetben.	A házi feladat kijelölése, előkészítése	A stiláris jellemzők számbavétele, felismerése, gyakorlása.		Frontális.		Mf. 11/5 + füzetbe 1 mondat: mit súghatott az Ősz a lírai én-nek?
44-45.		A munka értékelése, lezárása, pozitív előretekintés a továbbiakra.

Melléklet: a “stáboknak”, csoportoknak kiosztandó lapok, ezen dolgozhatnak

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

klip-forgatókönyv

 

A forgatáshoz a stáb által választott

helyszín:

évszak:

napszak:

időjárás, fényviszonyok:

szereplő(k) neme, kora, külseje, öltözéke:

Ez látható a filmen (A vers alapján!)	Ez történik a lélekben (nem látható)	Megjegyzések

Ha készen vagytok, gondolkozzatok:

Mit súghatott az Ősz a költőnek?

2018. november 23.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

 

Életre kelt szereplők, varázstárgyak

Óraterv 5. osztályosoknak – még mindig a mesékhez

Mivel az ötödikesekkel ezekben a hetekben foglalkozunk a mesékkel, a kétféle – nagyon különböző! – meseprojektet megtámogatandó, íme egy óraterv is.

Módszerek: drámapedagógiai

A terem berendezése: egy nagy kört alkotva ülünk

Eszközigény: előre megírt cédulák; annyi (kicsit több) tiritarka gomb, ahányan vagyunk. (Lehet más tárgy is, én a privát gombgyűjteményemmel játszom.)

Időkeret: egy átlagos létszámú osztályban két összevont óra szükséges a játékok végigjátszásához.

Az óra menete:

A mesék világa csodálatos világ, megszoktuk, hogy mindenki és minden beszél.

Feladat: Húzz egy cédulát, ezen a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mese egy szereplőjének a nevét olvashatod, de lehet, hogy tárgy vagy helyszín szerepel rajta. Nyilatkozz meg a szereplő, tárgy, helyszín nevében! Ügyelj az egyes szám első személyre! Alaposan fontold meg, mi járhat annak a szereplőnek, tárgynak stb. az „eszében”, lehetőleg olyan dolgot fogalmazz, amit nem részletez a mese, hanem a te képzeleted nyomán született! Minden megnyilatkozás után a többiek feladata, hogy kitalálják, kinek/minek a monológját hallottuk.

(Megjegyzés: természetesen más, éppen olvasott mesével is játszhatjuk.)

Varázstárgyak

Motiváció (előre megbeszélem a szereplőkkel): Valaki „beszorult”, a mesehős arra sétál, és kiszabadítja. A bajbajutott (népmesei fordulatokkal) hálálkodik, majd ad egy bűvös tárgyat, ami majd hasznára lesz, ha ő maga is bajba jut egyszer.

A kör közepére kiszórok mindenféle (színes, képes, figurás, régi és új) gombot.

Feladat:

1. Nézd a helyedről a gombokat, bűvöld, vedd szemügyre őket! Figyelj, melyik „szólít” meg téged!
2. Tapsra indulj, és vedd ki a kupacból a te gombodat! Ügyelj a társaidra, ne cívódjatok!
3. Visszaülve a helyedre tartsd úgy a gombot, hogy mindenki lássa! Ha meglátod másnál a te választott gombodat, kerekedj föl, alkudozz, próbáld meggyőzni másik tulajdonosát, hogy cseréljen veled!
4. A csere vagy létrejött, vagy nem. Barátkozz meg a helyzettel, fogadd el a gombodat! Hamarosan rájössz, hogy gombodnak bűvös ereje van, derítsd ki, mi is lehet az!
5. Légy nagylelkű: nézz végig társaidon: vajon kinek lehet igazán szüksége a varázsgombodra?

Sorban mindenki nevezze meg egy mondatban gombja varázstudományát, majd menjen oda egy társához, ajándékozza neki! (Hogy ki hány ajándékot kap, ill. ki milyen nagylelkű; törekszenek-e arra, hogy mindenki kapjon – mindez sokat elárul a gyerekekről, én nem irányítom a folyamatot.)

A játék játszható vegyes tárgyakkal is.

Változat: a választott gomb nevében meséld el történetedet: melyik meseszereplő ruhájáról szakadtál le? Mi volt életed legboldogabb és legboldogtalanabb pillanata?

(A játék alapját Demeter Magdolna egri drámapedagógustól tanultam.)

 

Interjú 

(Ismertetve többek között Pethőné nagy Csilla módszertani könyvében, ezt fejlesztettem tovább a kérdezéstechnikákkal)

Párokban dolgozunk.

Egyikőtök válasszon egy mesehőst a Tündérszép Ilona és Árgyélus c. meséből, akinek a „bőrébe bújik”, a másik pedig kérdezze őt! Figyelem! Itt most ne tárgyak stb. nevében gondolkodjatok, hiszen a kérdező a döntések, cselekvések okaira, érzésekre kérdezzen majd! Javasolt fordulatok: Miért döntöttél úgy…? Jól döntöttél-e…? Nem bántad-e meg…? Ma is így döntenél-e…? Mire gondoltál, amikor…? Mit éreztél, amikor…? Elérted-e, amire vágytál…?  Ismét olyan dolgok fogalmazódjanak meg, amelyeket nem részletez a mese, egészítsétek ki képzeletetekkel!

2018. szeptember 24.