Mesefa-csodafa-csodakert

 Alkalom szüli a…

Úgy esett – 2011-et írtunk –, hogy tanévkezdéskor összetalálkoztam H. Szilasi Ágotával, aki a hatvani Hatvany Lajos Múzeum új igazgatójaként a Lesznai Anna-örökség gondozásával, kutatásával kezdett foglalkozni.

Beszélgetésünket tervek majd tettek követték, eredménye ez a projekt.

5. osztályban a mesék világa bőséges anyagot és lehetőségeket kínál a sokoldalú feldolgozásra. Gondot okoz azonban, hogy mindez az ismerkedéssel egyidőben zajlik, s bizony ismeretlen tanítványokra nehéz bármit is tervezni… Olyan munkafolyamatok mellett döntöttem tehát, amelyekben a főszerep nem az alkotásé (szakzsargonnal: a „produktumé” – brrr!), hanem a játéké, a kibontakozásé és a megfigyelésé. Izgalmas és hasznos volt számomra újdonsült tanítványaim ilyen jellegű megismerése is.

A projekt témája, a fa a népköltészet alap-jelképei között is az egyik legfontosabb. Megjelenik számos mesében, így a Tündérszép Ilona és Árgyélus címűben is, ami tankönyvünkben szerepel. Az égigérőfa-motívummal is minden gyerek találkozott már, s talán nem tudják, de a karácsonyfa is az életfa egyik megnyilvánulási formája. Természetismeret-órákon is a fákkal ismerkednek 5. osztály elején.

Van tehát mit megfigyelni, rendszerezni. Drámapedagógiai tanulmányaim rengeteg játék kiötlésére inspiráltak, Boldizsár Ildikómesetréningjein is sok hasznosíthatót tanultam – mindezeket évek óta alkalmazom. Újdonságként illeszkedett az eddigiekbe H. Szilasi Ágota témája, kutatási területe. Lesznai Anna mesés világa, történetei, színpompás képei nemcsak közel állnak a gyerekekhez, hanem rendkívül gondolatébresztőek, kreativitásra serkentőek. Ágotával mellőztünk mindennemű irodalomtörténeti ismertetést, csak az írónő Kezdetben volt a kert című önéletrajzi regényének részleteire ill. egy meséjére alapoztunk – ez volt az irodalmi anyag – valamint gyönyörű, egészen különleges, életre kelt fáira.

Mindezt azonban sok-sok rávezető feladat, játék, megfigyelés előzte meg. Természetesen szaktanár kollégáim segítségemre voltak.

 

Feladatok területek szerint

  1. Természetismeret

„Fogadj örökbe” egy fát! Legyen vele havonta tennivalód, vezess erről naplót is!

A fák élettani hatása az emberre. „Pozitív és negatív” kisugárzás. Miért jó bizonyos fák alatt sétálni, törzsét átölelni?

A fák környezeti szerepe, az Érsekkert Eger„tüdeje”.

Az almakultúra hazánkban.

Fűben-fában orvosság: gyógyító növények.

2. Osztályfőnöki

Séták, beszélgetések, kertek megfigyelése – a kert mint az élet valóságos tere, ebből megint a jelképes jelentés: pl. Ádám és Éva – és még számos műalkotásban szerepel a kert mint az élet toposza

Természetvédelem: „Tükörben a világ” kiállítás. http://okopack.hu/hu/tukorben-a-vilag-kiallitas

Az alma mint jelkép: az alma gömbölyűségével a zártság, a teljesség szimbóluma. Karácsonyfa=életfa, díszek=aranyalmák.

Szokások: pl. karácsonyi szokás: ahányan ülünk az asztal körül, annyi gerezdre vágjuk az almát; ahogyan az alma cikkei közösen tesznek ki egy egészet, a család tagjai is összetartanak majd az életben.

Az országalma mint jelkép.

Kommunikáció a növényekkel (ld. Melléklet)

3. Ének-zene

A leggyakoribb fák, virágok népdalainkban.

Kert a népdalokban.

Alma-dalok.

4. Tánc és dráma

Fa-improvizációk: alkossunk magunkból fát! (Egyenként, a többiek elemzik, majd csoportosan is.) A karjaink az ágak, kezünk, ujjaink a levelek, virágok. Öklünk a zárt rügy, lassan „nyíljunk ki” ujjaink szétnyitásával! Ugyanígy: nőjünk meg, terebélyesedjünk!

Másik játék: különböző fák legyünk! Legyünk jegenyék, szomorúfüzek, fenyők, tölgyek! Legyünk virágzó gesztenyefák, kezünk, ujjaink a virágai!

Kertépítés: alkossunk magunkból erdőt, kertet! (fákból, bokrokból, virágokból)

Monológok – kép alapján –: mit mondana, ha megszólalna ez a virág, fa, bokor?

Az erdő hangjai: esőerdő, éjszakai vihar hangja, lombsuhogás stb.

5. Rajz

Mesefák festése nagy méretben.

 6. Irodalom

A Tündérszép Ilona és Árgyélus című mese elolvasása. A király kertje, a központban aranyalmafa. (Miért épp az?)

A Fehérlófia c. mese: a fa mitikus szerepe.

Az égigérő fa – feladat: rajzold le, miket-kiket, milyen világot képzelsz a lomb fölé, illetve népesítsd be az „alvilágot” is!

Fogalmazás: Álmaim kertje ill. Elaludtam a fa alatt címmel.

Gyűjtőmunka: „almás, kertes, fás” mesék, versek, mondókák, egyéb művek

  1. Záró foglalkozás (H. Szilasi Ágotával, blokkóra )

Gondolatébresztő vetítések: Lesznai Anna csodafái – milyennek látod a fát? Milyen a hangulata? Mit érezhet most? Milyen emberhez hasonlítanád? Mit mondana, ha megszólalna?

Részletek a Kezdetben volt a kert c. Lesznai-regényből: a kert bemutatása, a kislány varázsbirodalma, a beteg fa meggyógyítása.

Óraközi szünetben: hozz az udvarról egy szép, őszi színű levelet!

Mese a bútorokról és a kisfiúról c. Lesznai-mese meghallgatása (felváltva olvasták a gyerekek – előzetes felkészülés alapján). Előzetes feladat: ha van, hozz otthonról egy olyan, fából készült tárgyat, melynek „lelke”, története van! Tovább él-e a fa a tárgyban? „Megöljük-e” a fát azzal, ha kivágjuk, és tárgyat, bútort készítünk belőle? (Vélemények ütköztetése)

Mindezekkel a kérdésekkel is találkozunk Lesznai Anna meséjében. (Vetítés az írónő saját illusztrációiból.)

Lesznai Annáról:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Lesznai_Anna

lesznai-kép.jpg

 

Melléklet (órarészlet)

Kommunikáció a növényekkel

Ahol mi létezik a föld kerekségen,

                  én mindennel tudjak beszélni, legyen az

                 fű, fa, kő, állat, víz, vér, vagy amihez én szólok,

                az énnekem felelni tudjon.

                               (magyar népmese)

Az idézet felkerül a táblára. Választható feladat: megtanulhatjátok, leírhatjátok nagy méretben, díszesen, hogy mottóként kitehessük a falra.

Beszélgetés: bizonyára sokatoknak van háziállata otthon. Gondoljátok át, milyen „jeleket” tud adni az állat! Természetesen szavak nélkül „üzen”, mégis pontosan értitek. Meséljétek el a többieknek néhány mondattal, milyen élményetek van erről!

(Mesélnek a gyerekek.)

Az is gyakori, hogy valaki a növényeihez beszél, miközben pl. öntözi. Ki mesél erről? A növények hogyan „válaszolnak” erre? (Szépen fejlődnek, egészségesek.)

Aki a természetben él, ismeri a várható időjárás „jelzéseit” is, mely jelek utalnak pl. esőre, hosszú télre stb. (Népi időjóslások meghallgatása, előzetes gyűjtőmunka alapján.)

A témáról még (Boldizsár Ildikó gondolatai):

https://uni-eszterhazy.hu/hu/btk/btk/a-btk-hirei/c/boldizsar-ildiko-eloadasa

http://www.jamk.hu/ujforras/971004.htm

2018. szeptember 6.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s