Robinson nyomában

Defoe regénye az általános iskola 6. osztályában

Defoe regényét nem elsősorban irodalmi értékeiért tanítjuk. Sokkal fontosabb az a modell, amit a főhős alakja kínál a gyerekeknek: az emberi leleményesség és akarat diadala az, amit érdemes hangsúlyozni. A feldolgozáskor arra törekszem, hogy a történet kalandosságához igazodjunk: érezzék ők is kalandnak, újnak, másnak ezt a munkát.

Alább egy 2010-ben megvalósított (Defoe-évforduló volt akkor), „TÁMOP-os” projektet ismertetek a maga részletességében, hátha valakinek hasznos lehet egészben vagy részleteiben.

A munka két és fél hónapig (január – március) tartott, ez az előkészítést, a regény elolvasását, kiegészítő programokat és rengeteg konzultációt jelentett, na meg a gyerekek részéről a „produktum” elkészítését.

A lehetséges ezerféle tevékenységi mód közül – az évszak, időjárás miatt – el kellett vetnem a regény mezőgazdasági vonatkozásait. Izgalmas lett volna – még kicsiben is – vetni és „betakarítani”, ám télen ez nem megoldható.

Érintett műveltségi területek a feldolgozás során:

– irodalom

– anyanyelv: a kommunikáció területei: hétköznapi, vendéglátós és kereskedelmi szaknyelv, szakmai leírások, nonverbális formák

– történelem: a regény kora, háttérismeretek

– természetismeret: földművelési, állattenyésztési ismeretek

– mesterségek, anyagok

– földrajz

– hajózási ismeretek

– rajz, tervezés

– fotózás

– színészmesterség

– lélektan

I. Foglakozásterv: projektnyitás, szerződéskötés

A terem berendezése: asztalok körül, csoportokban ülnek a gyerekek.

Eszközök: mindenkinél üres füzet, ez lesz a „projektfüzet” (nem olvasónapló!), írószer, üres lapok, minden asztalon Defoe Robinson Crusoe c. regénye (lehetőleg különféle kiadások!)

1. Ráhangolás: gondolattérkép készítése a sziget szóról, majd közzététel (lapra)

2.. A téma megjelölése, motiváció: csoportban beszéljétek meg, milyen érzések kerítenének hatalmukba, ha lakatlan szigetre vetődnétek! Szóforgóban nevezzétek meg, írjátok le, mit érezhetnétek! (lapra) Mit tennétek?

Közzététel

A regény (könyv) kézbevétele, az alaphelyzet ismertetése, részletek felolvasása.

A szerződés szövegének ismertetése, értelmezése, megvitatása, majd aláírása. Ezt jól látható helyen az osztályteremben kitesszük!

Szerződés

Mi, a 6.c osztály tanulói arra szerződünk, hogy képzeletünk szárnyán elrepülünk Robinson Crusoe szigetére, csatlakozván hozzá átéljük kalandjait; tanúi leszünk leleményének, bátorságának, s mindezt ellesve és megtanulva tőle élményekkel, tudásban és emberségben gyarapodva térünk onnan vissza, s az ott tanultakat bőven kamatoztatjuk.

Kelt az Úrnak 2010. esztendejében, Boldogasszony havának huszonhetedik napján:

###

Szerző, cím felírása a projektfüzet elejére. Lehet majd rajzzal díszíteni, illusztrációkat készíteni bármikor. Ebbe a füzetbe gondolataidat, olvasás közben fölmerülő kérdéseidet írd, ill. mindig hozd magaddal, ha látogatást teszünk egy-egy helyen!

3. Feladat: kezdd el olvasni a regényt! Határidő: február vége. Olvasás közben persze sokszor találkozunk, beszélgetünk, látogatunk olyan helyeket, amelyek mind Robinson kalandjaival kapcsolatba hozhatók.

Legközelebbre írj a projektfüzetedbe 3 kérdést, ami a regény olvasása közben felmerül benned, s amire szeretnél választ kapni! Itt találkozunk majd a könyvtárban, és segítek nektek utánanézni a titeket érdeklő dolgoknak.

II. Foglakozásterv: kutatómunka a könyvtárban

Cél: tudni kérdéseket feltenni, megfogalmazni; tanári irányítással ezekre önállóan választ találni. Az ismeretszerzés buktatóin segítünk átvezetni a gyerekeket.

Eszközök: könyvek: életrajzi könyvek, monográfiák, irodalmi lexikon, hajózási szak- és képeskönyvek; térképek, földgömb, internet

Lehetséges fölmerülő kérdések:

– Defoe élete, kora (arcképe: paróka! Ki még? Pl. Bach. Kortársak voltak! Kik még?)

– Érdekességek: adósok börtöne, pestisjárvány, tűzvész (mi köze egymáshoz a két utóbbinak? Volt-e Egerben pestisjárvány? Milyen emléke van?

– A földrajzi koordináták meghatározása (Orinoco folyó torkolata, Dél-Amerika)

– A hajózásról minden

– A regény valóságalapjai: Alexander Selkirk 1704.; Dampier: Újabb utazás a Föld körül 1697.; Robert Knox: Történelmi beszámoló Ceylon szigetéről

– A regény előzménye: Hendrik Smeeks hőse: Texel

A kutatás során segítés, ill. a kérdések megbeszélése

III. Foglalkozásterv: a regény elolvasása után

Cél: Játékosan felelevenítjük a regény részleteit, felfrissítjük az esetlegesen régebbi

olvasmányélményeket. Szituációs játékok során szembesülünk Robinson problémáival,

megoldásokat keresünk.

Módszerek: drámapedagógiai

Eszközök: megírt cédulák, képkártyák

A terem berendezése: körben ülünk, a későbbiek során majd csoportokra rendeződve betöltjük a teret.

Előzetes feladat volt: Írjátok le, melyik rész tetszett a legjobban!

I. Ráhangolás: asszociációs szólánc, amit a sziget szóval kezdek.

II. Felidézés: Mindenki húz egy cédulát, a szó, amit azon olvasol, a te neved! Mutatkozz be úgy E/1-ben, hogy a „nevedet” nem mondhatod ki, csak körülírhatod. A többiek találják ki, hogy ki vagy mi vagy!

A cédulákon: Daniel Defoe, Robinson Crusoe, hajóroncs, lakatlan sziget, nyári lak, tengerparti rezidencia, Péntek, cölöp, apály, dagály, kannibálok, vitorlavászon, hajókötél, puskapor, teknősbéka, kecske, madárijesztő, barlang, homokkő, függőágy, rum, földrengés, dohány, hajótörés, Robinson apja, fejsze, napló stb.

(Követelmény a szabatos, tömör megfogalmazás; tartalmazza a frappáns bemutatkozási formulát; ügyeljenek az egyes szám, első személyre!)

III. Szituációs játékok csoportokban:

Mindenki nyilatkozik, mit írt a füzetébe, melyik rész tetszett a legjobban. Fontos, hogy sorban, hangosan kimondják, mert különben hajlamosak baráti körök szerint „véleményt változtatni”! A kedvenc részek alapján nagyjából három csoportba sorolom őket:

1.”akcióhősök”: akik valamilyen mozgalmas részt részesítenek előnyben

(menekülés, küzdelem, kannibálos rész stb.)

2.”kézművesek”: akiknek Robinson találékonysága tetszik, ahogy leleményeivel újrateremti a civilizációt

3.”tanítómesterek”: akik azt értékelik, ahogyan Pénteket szelídíti, tanítgatja.

A csoportok feladatai:

Az akcióhősök felkészülnek a terem egyik részében egy jelenet előadására.

A kézművesek képkártyákat kapnak, ezek használati tárgyakat stb. ábrázolnak. Írják rá a képre, hogyan, miből készítette Robinson az ilyen tárgyat! (a kézművességre, munkafolyamatok leírására a későbbiekben még visszatérek.)

A képkártyákon a következő dolgokat láthatják:

1. deszkákból készült polc
2. sarló
3. egy zacskó só
4. naptár
5. mécses
6. ház, kerítéssel
7. kosár
8. ernyő
9. fazék
10. ruhadarabok: kalap, ing, nadrág, lábbeli
11. csónak

Végül a tanítómesterek elképzelik, elpróbálják, hogyan kommunikálhatott egymással Robinson és Péntek. (Pl. hogyan taníthatta beszélni.)

A felkészülés után következik a közzététel: a beszámolók ill. produkciók: az 1. és a 3. csoport eljátssza, amivel készült (a tanítómesterek párokban is dolgozhatnak, ill. ha az akcióhősök túl sokan lennének, ők is próbálhatnak több kisebb csoportban több jelenetet).A 2. csoport pedig bemutatja a többieknek a képeket, a magyarázattal kiegészítve.

. IV. Látogatás Budapesten, a Magyar Néprajzi Múzeumban

Cél: a kiállítások alapján a kézművesség alapjaival való ismerkedés (fazekasság, szövés-fonás, kosárfonás stb.) a látottak alapján felidézzük a regény egy-egy jelenetét; különösen arra fókuszálva, hogy Robinson a szigeten mintegy újraélte, újrateremtette a történelmi fejlődés, a civilizáció egyes szakaszait. Felhívom a figyelmet az emberi leleményesség diadalára.

V. Látogatás az egri Forrás vagy a Vitkovics-ház kézműves szakkörein – kiscsoportos, fakultatív foglalkozás

Cél: itt az érdeklődő gyerekek ki is próbálhatják a kézműves mesterségek alapfogásait.

VI. Látogatás egy modellező szakkörben – kiscsoportos, fakultatív foglalkozás

Cél: a választható feladatok egyike lesz majd Robinson hajójának modellezése, ehhez végzünk „előtanulmányokat”, megfigyelést.

VII. Meghívott vendégünk: K. Zsuzsa jeltolmács

Cél: beszélgetés a nonverbális kommunikációról

VIII. Foglalkozás – feladatválasztás

Időkeret: dupla – összevont – óra szükséges!

Módszerek: Drámapedagógiai és kooperatív

Eszközök: Megírt cédulák, papírhajó, összeválogatott apró tárgyak, papír, íróeszköz a tervezéshez.

A terem berendezése: Előbb körben ülünk, később csoportonként különvonulnak a tervezőmunkához.

I. Ráhangolás: Mit visz a kishajó?

Körben ülünk, középre, a földre teszek egy papírból hajtogatott hajót. A gyerekek sorban cédulákat húznak, melyeken egy-egy tárgy, élőlény neve áll. Kérdés: volt-e Robinson hajóján ilyen? Ha igen, tedd a cédulát a hajóba!

(A játék alkalmat ad ismét a történet felelevenítésére, az apróbb részletek gyors megvitatására.)

A cédulákon: iránytű, tinta, papír, puskapor, rum, dohány, vitorlavászon, hajókötél, függőágy, távcső, kés, olló, kard, puska, pisztoly, telefon, kátrány, macska, kutya, papagáj, naptár, távíró, mentőmellény, napszemüveg, naptej, vasszeg, borotva, fejsze, gyalu, fűrész stb.

(A szavak között sok „ismerőssel” találkoznak az előző óráról, de nem baj, ez másféle csoportosítás!)

II. Mi jut róla eszedbe?

Apró tárgyakat vesznek ki egyenként egy zsákból, ládikából vagy más, hangulatában ideillő „tárolóból”. Fogalmazd meg pontosan, mi jut róla eszedbe, milyen szerepe van a regényben!

Pl. bot=cölöpök; spárgadarab=hajókötél stb. a tárgyak lehetnek még: kétszersült, ernyő, olló, búzaszemek, rizsszemek, tojás, vászondarab, bababútor, kosárka, Biblia stb.

(Követelmény nemcsak a tárgy azonosítása, hanem a pontos megfogalmazás is!)

III. Feladatválasztás – spontán csoportalakítás érdeklődés szerint, a megadott témák mentén rendeződve

A választható feladatok ismertetése, megbeszélése (a listát velem egyeztetve – lehet érdeklődés szerint bővíteni!)

Csoportos feladatok:

1. Készítsetek programajánló prospektust/programfüzetet „Töltsön egy hétvégét Robinson szigetén!” címmel!

A prospektus tartalmazzon :

– teljes programajánlatot péntek délutántól vasárnap estig

– a szállás körülményeit

– étlapot részletes menüvel

– az utazást, a megközelítés lehetőségeit

– egyéb ötleteket (pl. kalandtúrák, ajándékvásárlás, tombola)

– illusztrációt

(Fontos, hogy a küllemre is figyeljenek és az anyanyelvi megformálásra is. Itt értelemszerűen az idegenforgalmi, vendéglátói stílus színezheti át munkájukat; a prospektus pedig vonzó és ötletes legyen megjelenésében is!)

2. Készítsetek társasjátékot „Robinson nyomában” címmel!

A társasjáték tartalmazzon:

– játéktáblát a bejárandó játékmezővel

– pontos játékszabályokat

– bábukat, képeket

– megállókat, az egyes megállókhoz kapcsolódó feladatokat

– esetleges egyéb kártyákat, ötleteket.

(Ebben a feladatban a képi kommunikáció, a piktogramok szerepe is jelentős a verbalitás mellett. A játék kivitelezésénél ügyelni kell arra, hogy vonzó, színes, áttekinthető és strapabíró legyen; a szabályok logikusak, érthetők és nem túl bonyolultak. A játékpálya tükrözze a főhős életútját, az állomások pedig megoldandó feladatait.)

3. Készítsetek könyvecskét „Robinson háztartási tanácsai” címmel!

A könyvecske tartalmazhatja a következő rovatokat:

– barkácsolás

– sütés-főzés, receptek

– tartósítás

– szabás-varrás, ruhák átalakítása

– lakásfelújítás és -átalakítás

– betegápolás otthon

– kertészkedés stb.

(Itt az első foglalkozás „kézművesei” ismét alkothatnak kedvenc témáikban, hiszen számos lehetőség van az egyes munkafolyamatok leírására. Egy-egy gyerek egy-egy apró feladatot vállaljon csak, különben bele lehet veszni! A rovatok, leírások ne legyenek hosszadalmasak, viszont a főhős megoldásait tartalmazzák, kövessék a regény mozzanatait!)

4. Készítsétek el Robinson hajójának modelljét tetszőleges technikával!
5. Készítsetek rejtvényfüzetet a Robinson Crusoe című regény alapján!

(A rejtvények legyenek változatosak: keresztrejtvény, képrejtvények, kép és szöveg párosítása, események helyes sorrendbe tevése, labirintus-játék, totó stb.)

6. Készítsetek jelnyelvi kalauzt fotókkal! A fotókon a legalapvetőbb tárgyak, fogalmak általatok kitalált jele szerepeljen!
7. Készítsetek katalógust egy képzeletbeli „Robinson-ajándékbolt” vagy csomagküldő szolgálat részére!

(Ötletes ajándékok, vonzó megjelenítés, ügyes reklámszöveg – ez a követelmény.)

8. Alkossatok tv-reklámklipeket a regény alapján!

(Természetesen csak humoros, parodisztikus alkotások születhetnek ebben a műfajban. Elfogadok tervet is eljátszással, de kamerával fel is lehet venni. Az ötlet, a rendezés, a „reklámszerűség” és az ügyes szöveg a követelmény.)

Egyéni feladatok:

Mindig akadnak olyan tanulók, akik szívesebben dolgoznak egyedül. Nekik is számtalan lehetőség kínálkozik:

– illusztráció készítése;

– levélírás, fogalmazás vagy naplórészlet

– ugyanezek „eszperentéül” stb.

Határidő pontos kijelölése, konzultációs lehetőségek felajánlása!

IV. Feladat a következő foglalkozásra: palacküzenetek készítése.

Szakadjunk el kissé a regénytől! Fogalmazzatok üzenetet; ne hajótöröttként, hanem innen, a 21. század elejéről a jövő emberének! Mit üzennétek? Mit tartotok fontosnak? Mit tanácsolnátok nekik? Az üzenetet írjátok le, összetekerve helyezzétek palackba, zárjátok le a palackot! Hogy el is tudják olvasni az érdeklődők, ezért az üzenet másolatát kívül is helyezzétek el, a palack nyakára kötve!

V. Jelnyelvi kalauz terve

Robinsonnak kalandjai során többször volt szüksége jelnyelvre: nemcsak Péntekkel, hanem már előbb, az első hajótörés után, a rabszolgaságból menekülve. Ekkor a partok közelében hajózva vizet és élelmet kértek a bennszülöttektől – pusztán jelekkel.

Gondolkozzunk el azon, hogyan tudnánk megértetni magunkat olyan emberrel pl. bennszülöttel, aki nemcsak nem beszéli nyelvünket, de semmilyen műveltsége sincs, könyvet sem olvasott! Melyek lehetnek azok a fogalmak, amelyeknek megértetésére mindenképpen szükség van a túléléshez? Válasszunk ki ebből 10-et, a legfontosabbakat. Találjuk ki, hogyan mutathatjuk ezeket jelekkel, hogy mindenképpen érthető legyen! Ezeket a következő foglalkozás alkalmával lefotózzuk, és összeállítunk egy jelnyelvi kalauzt.

(Tapasztalat: Némi vita után egyezségre jutottak a gyerekek a 10 legfontosabb fogalmat illetően. Ezek tehát:1. Béke, ne félj, nem vagyok ellenség! 2. Ehető az étel 3. Evés 4. Ivás 5. gyere, kövess! 6. Ne mozdulj, maradj úgy! 7. Ne nyúlj hozzá! 8. Veszély, vigyázz, légy óvatos! 9. Meneküljünk! 10. Segítsetek!)

IX. 1. Szituációs játékok a regény témakörében, a helyzeteket továbbgondolva, képzeletben kibővítve (Különösen a magányérzés; a szükséghelyzetek és azok áthidalása; a félelmek és lehetőségek kerülnek előtérbe.)

2. A jelnyelvi kalauz képeinek fotózása.

3. Tervek a projektzáróra: Ételkóstoló, divatbemutató

Gondoljátok át, milyen alapanyagok álltak hősünk rendelkezésére a szigeten. Ezekből az alapanyagokból álmodjatok ételeket, amelyeket a projektzáróra el is tudtok majd készíteni! Egyszerű dolgokat várok, apró falatkák formájában.

Vállalkozó kedvűek pedig beöltözhetnek tetszés szerinti szereplőnek.

X. Projektzárás: „Robinson-party”:

Vendégeket hívunk, „körítésként” olyan ételeket készítünk, amelyeket Robinson is ehetett, a hangulatot divatbemutatóval fokozzuk: miket viselhet, aki hasonló szigeten tölti napjait?

Sor kerül a feladatok közzétételére, értékelésére.

###

Egyéb „időkitöltő”kérdések, feladatok a regény feldolgozásához (esetleg a projektzárás színesítésére):

1. Hogyan számolta Robinson az idő múlását?
2. Milyen évszakok voltak a szigeten?
3. Mit nevezett „nyári laknak” és mit „tengerparti rezidenciának”?
4. Milyen ágyban aludt, honnan volt asztala, széke?
5. Hány nap alatt készített egy polcot? (42 nap) Mondd el a folyamatát!
6. Milyen szerszáma hiányzott? (ásó, csákány)
7. Mit evett? (kétszersült, kenyér, kecske-és szárnyashús, egyszer teknősbékahús, galambtojás – hamuban főzve, héjából, később gyümölcsök) Milyen ételre vágyott? Mire volt ehhez szüksége? (levesre, mázas agyagedényre)
8. Hogyan kúrálta magát a betegségéből? (Fekvés, pihenés, majd nyers dohányt vágott, ezután dohányt rumba áztatott.)
9. Milyen volt a napirendje? (Reggel 2-3 óra vadászat, ételkészítés, a déli, forró órákban pihenés, délután 4 óra után dolgozik: barlangját bővíti, kosarat fon, bútort készít stb.)
10. Hogyan gyarapodik a „családja”? (egy kutyája van, két macskájából az egyik 3 kiscicát fial, papagáj és kecske)
11. Hogyan világított? (Agyagból edénykét készített, a napon kiszárította, ebbe kecskefaggyút öntött, és kanócot tett.)

12. Milyen madárijesztővel riasztotta el a madarakat a gabonavetésről? (Három madár           tetemét fellógatta.)

13. Mivel aratott? (karddal)

14. Hogyan jutott húshoz, amikor elfogyott a puskapor? (Kecskét szelídített: 12 majd 43            kecskéje lett.. a szelídítést csapdákkal kezdte, később karámot alakított ki. A                          kecskékkel tejhez, vajhoz, sajthoz is jutott.)

15. Milyen mesterségeket kellett kényszerűségből „kitanulnia”? (ács, szabó, kosárfonó,            fazekas, pék, földművelő, vadász, köszörűs, asztalos, állattenyésztő, tanító stb.)

###

A fejlesztendő képességek a foglalkozások, feladatmegoldások során:

– helyzetfelismerés

– mások megismerésének igénye

– együttműködés

– önérvényesítés

– helyzetelemzés

– szerepészlelés

– kommunikáció szóban, írásban és jelekkel

– kreativitás, fantázia

– tervezés

– adott helyzetnek megfelelő kommunikáció, megfelelő szókincs és stílus kiválasztása

– szókincsbővítés, nyelvi kreativitás

– véleményalkotás

– saját nézőpont összevetése másokéval, viszonyítás

– tájékozódás térben és időben

– szervezés

– konfliktuskezelés

– információszerzés

– rendszerezés adott szempontok szerint

– lényegkiemelés, összefüggések felismerése

– improvizáció

– memória

– figyelem

– normafelismerés

– szabálykövetés

– következtetés

– kézügyesség

– az anyagok, tulajdonságaik ismerete

###

A „Robinson nyomában”-projekt zárásának forgatókönyve

Időpont: 2010. március 31. 14 óra

Helyszín: iskolánk könyvtára

Résztvevők: a 6.c osztály és a meghívott vendégek, érdeklődők

1. Bevezető szavak, köszöntés
2. A hajómodell bemutatása + hajózási alapismeretek + földrajzi meghatározás térképen, földgömbön. El kell mondani, hogy hogyan készített magának tutajt illetve csónakot Robinson. Orrdíszek, szerepük.

3. A kunyhómakettek bemutatása:

a) A „vár”, vagyis a tengerparti kunyhó: azt is el kell mondani, hogyan építette. Beszélni kell a barlangról is, ami a kunyhó mögött állt, s Robinson saját maga vájta (puha homokkőből volt), és raktárnak használta.

b) A „ nyári lak”: el kell mondani, hogy később bukkant erre a dúsan termő helyre, ami üde zöld volt, tele virágokkal és gyümölcsökkel. Szívesen időzött itt a forró nyári évszakban, itt hűsölhetett.

Elmondhatjátok, hogy a sziget éghajlatán két évszak volt, az esős és a száraz, forró!

Érdekességként elmondhatjátok, hogy milyen lassan, 40 nap alatt készített el egyetlen polcot, mivel csupán baltája és vésője volt, gyaluja viszont nem!

4. Palacküzenetek

5. Robinson háztartási tanácsai hajótörötteknek

6. Jelnyelvi kalauz: beszámoló a képes összeállítás elkészülési folyamatáról

7. A „Robinson nyomában” társasjáték bemutatása

8. Rejtvényfüzet

9. Programszervező iroda programajánló prospektusa: „Töltsön egy hétvégét                      Robinson szigetén!”

10. Kóstoló, ételkínáló; közben aki szerepel a divatbemutatón, addig átöltözik!

11. Divatbemutató:

Bennszülött lány

Robinson

Péntek

Kannibálok

Áldozat

12. Kötetlen beszélgetés, evés-ivás

A Robinson-étkek asztalának részletes kínálata – fantázianévvel

1.Kókusztej kancsóban

2. Csalántea kancsóban, citromkarikákkal

3.”Barlangi vacsi” – főtt fürjtojás

4.”Robinasi” – gyümölcsrizs apró pohárkában, kiskanállal

5 „Hajótöröttek ebédje”: rántott hal, kétszersült, aszalt gyümölcsök

6.”Robinson kedvence”: kecskesajtkocka szőlőszemmel, fogpiszkálóra szúrva

7.”Péntek ebédje”: szárnyashús (főtt csirkemell), rizs, tojáskarika – muffinpapírban tálalva, kiskanállal

8.”Péntek kedvence”: szárnyashús, tojás – kétszersültre halmozva

9.”Paultojás-rántotta” – muffinpapírban

10. Vörös rizs muffinpapírban

11.”Kövön sütött kenyérlepény” (apró, lapos pizzatésztakorongok) – kosárban tálalva

12.”Pikáns reggeli”: főtt tojás citromkarikával

13. „Saját készítésű só” muffinpapírban

14. Gyümölcsök

A könyvtár berendezése: A székek színházszerűen sorokban. Elöl-középen hosszú asztal, rajta az elkészült projektmunkák, olyan sorrendben, ahogy azokat a gyerekek bemutatják.

Sorrend: 1. hajómodell, hajóorr-rajzok 2. kunyhók 3. palacküzenetek 4. háztartási kiskönyv 5. jelnyelvi kalauz 6. társasjáték 7. prospektus .

Ezek mögött földgömbök, hajómakettek, az asztal mögött a vetítővászon tartóján falitérkép.

Oldalt (a könyvek oldalán) hosszú svédasztal, rajta az enni-innivalók. (Erre gondolni kell: kezdés előtt 2-3 órával kezdeni kell a készülést a szép tálalás érdekében!!!)

Tálalás: gyékény-alátétek, kosarak, fatányérok stb., természetes anyagok.

Valahol a falon mottó a regényből – a gyerekekkel közösen kiválasztani!!!

Az ablaknál a kisasztalon hajózási könyvek kinyitva, iránytű stb.

Választott mottók a regényből, ezeket a projektzárón feliraton elhelyezünk:

„Én soha életemben nem dolgoztam szerszámokkal, és mégis az idő, a munka, az alkalmazkodóképesség és leleményesség rávezettek, hogy mindent megcsináljak…”

„… nagy gyönyörűségemre szolgált, hogy mindent rendben találok magam körül.”

„Rájöttem, hogy tévedek. A kannibálok nem gyilkosabbak, mint azok a honfitársaim, akik nemegyszer egész tömegeket hánynak kardélre, és nem adnak nekik kegyelmet, bár eldobják fegyvereiket, és megadják magukat.”

2018. október 8.