Cseh Tamás, Bereményi Géza – és Hervay Gizella
Néha érdemes nyolcadikosainkat „csak úgy” megajándékozni valami soron kívülivel. Meghallgatni-hallgattatni velük valami holnemvoltat: figyeljenek, képzelődjenek.
Én Cseh Tamás – Bereményi Géza Lee van Cleefjét szoktam például így elővenni.
Csak hallgatjuk, a képet nem szabad mutatni, még egy pillanatra se, okafogyottá válna a feladat! Megkérem őket, „kapcsoljanak ki” mindent (a jól bevált „tedd le a fejed” a leghasznosabb ilyenkor is), nagyon figyeljenek. Ha 2-3-szor meghallgatjuk, bizonyára kikerekedik a fejükben egy történet. Felhívom a figyelmet: tulajdonképpen balladát hallunk, sok homályban maradó részlete van, ne keressék az esetleg logikailag hiányzó láncszemeket. És: a kezdő Cseh Tamás-hallgatóknak furcsa lehet a sok hej, hej, hej… a férfivirtus indulatszava, én így nevezem.
Aztán közzététel. Nagyon tanulságos!
Mennyire más az ő sztorijuk, ami a töredékes sorokból összeáll… Mások a hívószavak, mások a generációs élmények. Nemzedékek nőttek fel a westernfilmeken, s a Volt egyszer egy Vadnyugat óta az a néhány szájharmonika-futam mindnyájuknak ugyanazt jelenti. A Cseh Tamás-dal címe is egy western-színész nevével azonos. Számunkra tehát egyértelmű, hogy hasonló asszociációkat indít el bennünk ez a dal.
De nem a gyerekek számára! A legtöbben egyértelműen háborús környezetbe helyezik el a cselekményt. A történet ívét, istenített vezérük árulását, csalódásukat, összeomlásukat csak irányítva, segítséggel tudják megfigyelni. (Ezerszer is újrahallgatva – még mindig szíven üt néhány sor: Lee… hagyta magát!… Ennek vége van… Sose felejtem azt a csinos zakót…)
Segíteni kell nekik, de megéri!
És ne felejtsük: a gyerekek hívószavai mások, mint a mieink! Olyan szépen írja Hervay Gizella: Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval.
Keresgessük hát az ő hívószavaikat, de még jobb, ha cserélgetjük a magunkéival.
2018. szeptember 30.
Magyaróra meg minden 