Hogy milyen órán?
Túlhaladott a kérdés, hiszen afelé tartunk, hogy „robbantsuk” a tantárgyi határokat. Minden mindennel összefügg, nem tűrhetjük a keresztre feszítést, a tantárgyakba szorítást.
Éljenek a blokkórák, a projektek, de minimum a széles körű kitekintések, a meg-megállások. Legyen idő az asszociációkra, a „most egy kicsit mással foglalkozunk”-órákra.
Tehát a válasz: bármilyen órán.
Nekem könnyű a dolgom, hiszen éneket is tanítok, évekig volt tánc és drámaórám, most van etika és hon- és népismeret is. De ha nem lenne, akkor (osztályfőnökim most nincs) magyarórán. Ha történelem szakos lennék, akkor törin.
Minden mindennel összefügg. Nem szabad átlépni a jeles napokat. Vízkereszt napjára annyi jelentés rétegződött, hogy érdemes vele foglalkozni. Nézzük:
I. Először is készíttetek velük egy gondolattérképet (más néven pókhálóábrát): felírjuk középre a vízkereszt szót, és szépen körbeírják szavakkal, kifejezésekkel, ami eszükbe jut. Ezek lehetnek adatok, ismeretek, információk, de lehet érzéseket, emlékeket, gondolattöredékeket is feljegyezni.
II. A közzététel ilyen esetben csak megbeszélés szokott lenni, de most le is írjuk a legfontosabbakat, kiegészítjük az ábránkat: hadd lássák, mi minden kötődik ehhez a naphoz. Például:
- Azt majdnem mindenki megemlíti, hogy ilyenkor szedjük le a karácsonyfát. Most tudatosulhat, hogy miért ilyenkor: mert a néprajzi esztendőkörben ez a nap jelenti a karácsonyi ünnepkör végét.
- Ez egyúttal a farsangi időszak kezdete is. ( A farsang pedig a nagyböjt kezdetéig… a nagyböjt pedig húsvétig tart… – de ezek már más megbeszélések témái 🙂 )
- Vajon honnan van a neve? Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is egyes számítások szerint. (Őt a Jordán folyó vizében keresztelte keresztelő Szent János. Nem hittanóra, de nem árt hallani ezekről a gyerekeknek!)
- A templomokban ilyenkor szentelik nagy edényekben a vizet, a szentelt vízből aztán lehet hazavinni. Otthon is helyes kis szenteltvíztartókban tárolják, a templomi szenteltvíztartók pedig díszes műtárgyak voltak minden korban. (Keresztelő, temetés: az élet két végpontján is jelentősége van.)
- Vízkereszt a háromkirályok ünnepe is. (Magyarosan: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Ajándékaik: arany, tömjén, mirha – mik ezek?)
- Ma már kevesebben ismerik, talán falvakban inkább él még a házszentelés szokása, szintén ehhez a naphoz köthető.
- Az ortodox (pravoszláv, görögkeleti) karácsony is január 6-án van (ők másféle naptárt használnak, más időszámítás szerint határozzák meg ünnepeiket). Nálunk, Egerben – és több magyar városban – templomuk is van
III. Miután ezen „végigszaladtunk” (tényleg nincs idő alapos fejtegetésre), énekszöveget osztok, hagyományos vízkereszti magyar népének.
Fényességes ez a mai nap,
Éneket mondjunk a mi Urunknak.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Ült a földön keserű homály,
Négyezer évig úr volt a halál.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
S csillag gyulladt a komor egen,
Mennyei fénnyel messze keleten.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Nézvén nézte három bölcs király:
Gáspár és Menyhért, öreg Boldizsár.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
„Izraelnek új királya lett!
Menjünk imádni a szent kisdedet!”
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Mennek, mennek, hol a csillag jár,
Gyermeki hittel a három király.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Három szent bölcs hozza a szívét,
Hozza a váró nemzetek hitét.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Megáll a csillag egy kis ház fölött,
S ők leborulnak a Kisded előtt.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Hoznak tömjént, mirha-kenetet,
Hozzuk mink is gyermeki szívet!
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Mint a tömjén, szálljon énekünk,
Csorduló mirha szent szeretetünk.
Új esztendőben mi vigadjunk,
Vízkereszt napján hálát adjunk.
Aki tudja, énekli, aki nem, hallgatja:
https://www.youtube.com/watch?v=-oWiENlxjJk
Ez többszólamú Kodály-feldolgozás, végig lehet böngészni a szöveget, figyelemmel kísérni, melyik szólam énekli éppen. Nem minden osztálynak van hozzá türelme, szerencsésebb, ha tudjuk énekelni. (Nem találtam olyan felvételt, ami egyszólamú, és vonzó lehet a gyerekeknek.)
Csuda dolgok vannak ám ebben a szövegben!
Először is: a refrén. A varázsige. A ráolvasás. Tudják-e a gyerekek, hogy a balladák ismétlései, az összes refrénes vers ilyen ősi eredetű? Hogy a sámánok, táltosok szómágiáját idézik? Mondom-ismételgetem, ezáltal bűvölöm-bájolom-varázsolom: beteljesül.
Aztán a sötétség – fény ellentéte a szövegben. Az egész karácsonyi ünnepkör jelképrendszere ebbe a két elembe sűrűsödik. Az advent sötétjében: vágyakozás a megszülető Fényre – tetten érhető adventi énekeink szövegében is.
Feladat: keress és csoportosítsd T-ábrába (két „oszlopba”) a sötétre és a fényre utaló szavakat a szövegből! (Sötét: pl. keserű homály, halál, komor ég; fény: pl. fényességes, mennyei fény, csillag gyulladt, a csillag szó többször is). Melyikből van több? Vajon miért?
Ha nehézkes mindez ezzel az énekkel, vagy alsóbb évfolyamos osztályunk van, hát lehet képeket nézegetni háromkirályokról,
mondogatni vagy énekelni József Attila versét:
https://www.youtube.com/watch?v=6SRBkPyi3BA&index=6&list=PL514FC70ECA12942A
Csak ne lépjük át ezt a napot. Legyen közük a ránk bízott gyerekeknek ehhez a kultúrához, amelyben élünk. Tudjanak róla, hogy eleink életét évszázadokon át az ünnepek és hétköznapok ritmusa diktálta, ez volt az ő „programszervezőjük”.
2019. január 3.
Magyaróra meg minden 