Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal című versének feldolgozása 8. osztályban

 

Cél: A vers nyomán gondolkozzanak el a felnőtt társadalom, szüleik korosztályának problémáin, mindezt vitassák meg társaikkal. (Most kivételesen nem saját érzéseikre, problémáikra összpontosítanak, hanem a felnőttekére. S hogyan máshogyan sikerülhet ez legjobban, mint úgy, hogy a hozzájuk legközelebb állókat, szüleiket veszik szemügyre! Döbbenetes ráismerések születhetnek ezen az órán!  Az emberi lét testi és szellemi-lelki oldala, a materiális és spirituális kérdése itt természetesen még nem megvitatás tárgya; a ráérzés szintjén elég sok mindenről szó esik pontos definiálás nélkül is.)

Módszerek: kooperatív (általánosan használt technikák), drámapedagógiai

 Eszközök: szöveggyűjtemény, papír, íróeszköz; kellékek az alábbiak szerint:

 A terem berendezése: 4-5 fős csoportokban asztalokat ülnek körül. Középen, jól látható helyen szimbolikus „csendélet”, amely a kenyeret és a bort jelképezi. (Pl. egy talpas pohár és egy méretben ehhez illő cipócska, előtte kosár.) Ládika, cédulák.

Előzetes feladat: Gyűjtőmunka: A kenyér és a bor előfordulása a művelődéstörténetben. Idézetek, utalások, képek, részletek keresése.

Előzmény: Kosztolányi pályájának áttekintése, az Akarsz-e játszani című vers megismerése, vetítés a költő életének pillanatairól, a kor életérzését megidéző képek, szecessziós tárgyak, enteriőrök.

  1. Beszámoló az előzetes gyűjtőmunkáról: A csoportok tagjai felolvassák a cédulákra kigyűjtött vonatkozásokat, egyenként megvitatjuk mindet, majd a kenyér és bor előtti kosárkába helyezik a cédulát.

(Pl.: Krisztus teste és vére; a Himnuszban: ért kalász és nektár; a megkeresi a kenyerét szólás; az imádságban a mindennapi kenyerünk; még az operettben is: lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér…stb.)

A kenyér és a bor tehát az élet jelképei.

 2. Gondolkodtató: boldogság és boldogtalanság

2.1. Gondoljátok végig és a szóforgó szabályai szerint írjátok le: mi minden teszi, teheti boldoggá szüleiteket! Mikor látjátok őket vidámnak, elégedettnek? Mindent írjatok le, a leghétköznapibb dolgokat is!

(Megbeszélés, összeírás, még nincs közzététel.)

2.2. Ugyanezt gondoljátok át fordítva is: mitől lehetnek boldogtalanok a felnőttek? Mikor látjátok őket borúsnak, gondterheltnek, boldogtalannak?

(Ha szükséges, rövid fogalommagyarázat is megelőzheti a feladatot: vitassuk meg, mi a különbség a vidámság, derű, boldogság között és fordítva is!)

2.3. Közzététel: A csoportok felolvassák gyűjteményüket, viták keveredhetnek, gazdagodnak a listák. Tanulságos, mennyi minden kell a hétköznapi lét kiegyensúlyozottságához, hogy „menjen a szekér”. Itt elsősorban az anyagi feltételek hosszú listája következik. (Megvitathatjuk azt is, mikorra „szerzi meg” mindezt a mai ember?) S az egyéni vágyakról, álmokról még nem is beszéltünk! Ők, a gyerekek is nagymértékben befolyásolják szüleik boldogságát, kedvét stb. (Sok gyerek először szembesül tudatosan, az átgondolás szintjén szülei hétköznapi vagy nagyobb arányú gondjaival, álmaival, vágyaival!)

 

3.  A vers bemutatása: tanári bemutatás

Szempont : az óra végére talán rájövünk, hogy a cím miért boldog is és szomorú is egyszerre

4. Megvitatás:

4. 1.Az első rész a megelégedettségről szól, hosszú listát tartalmaz, a megelégedettség „kellékeit”. Miben különbözik a költő listája a ti listátoktól? Csoportosítsd a boldogságkellékeket! A tárgyakon kívül mi mindent sorol fel? Mi fontos még a költőnek a polgári jólét kellékei közül? (Újraolvassuk ezt a részt, majd elvégzik a csoportosításnak a nem tárgyakra vonatkozó részét.)

A vers egészéhez képest arányaiban mennyit tesz ki ez a felsorolás? Meddig tart? Mi jelzi a fordulatot?

4. 2.A de kötőszó szerepe: az eddig megismert versek melyikében szerepel hangsúlyos helyen a de kötőszó, és hoz valódi fordulatot a vers tartalmában?

(Pl.: „Aj, de friss rózsáim elhervadtanak…”; „Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben…”; „De látod amottan a téli világot?”; „De, jaj, nem tudok így maradni…”)

4. 3.A kincs szerepe: mi lehet a kincs? Emlékezzetek az Akarsz-e játszani című versre! (Idézhetjük a gyermeki önfeledtség képeit)

Próbáljátok néven nevezni, mi lehet az elvesztett kincs? Mire gondolhat a költő?

(Körbejár az előkészített ládika, abba teszik cédulára írt válaszaikat.) Közzététel, megvitatás.

Levezető vagy időkitöltő drámajáték az elmélyítéshez:

Legyél egy tárgy Kosztolányi „boldogságkellékei” közül! Mesélj! Mi volt a legjobb és a legszomorúbb pillanat életedben? Mi mindennek voltál tanúja? (Cédulákat húznak a csoportok, a cédulákon a versben szereplő 1-1 tárgy, pl. bőrönd, telefon stb.)

koszt. telefonnal.png

2019. november 6.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s