Toldi – Ötödik, Hatodik, Hetedik ének

  • megjegyzések, apró ötletek

Ötödik

Nem tudom, más is tapasztalta-e, amit én: a mai gyerekek egészen másként viszonyulnak a farkaskalandhoz. A farkasokat sajnálják. Nehezen tudom velük elfogadtatni, hogy Miklós önvédelemből bánt el velük… Amikor tulajdonságokat gyűjtünk – muszáj, mindig muszáj, a szókincsfejlesztést nem lehet elégszer hangsúlyozni! –, nem fogadják el a gyöngéd kifejezést. (Nem ők mondják, én javaslom; a gyerekek nem szokták ismerni ezt a szót. Helyette a kedvest mondanák, amivel engem a világból ki lehet kergetni, olyan sokszor használják helytelenül.) Tehát gyöngédsége mutatkozik meg, amikor ölbe veszi a farkaskölyköket, simogatja őket. A gyerekek viszont többen is az ének végére hivatkoznak: hogy lenne gyöngéd, amikor a küzdelemben nem figyel rájuk, halálra tapossa őket, szép kis gyöngédség! Nem baj, jókat vitatkoznak, győzködik egymást is, én meg élvezem mindezt. 🙂

Gyönyörű az Ötödik ének első versszaka, de nem árt ezt is sorról sorra értelmezni, kivetíteni a „belső képernyőre”, csak úgy tudunk gyönyörködni benne. A véres harc már inkább hátborzongatóan realisztikus – hasonlóan a gyilkosság-jelenethez és majd a bikakalandhoz.

Miután kiborzongtuk magunkat, és elgondolkodtunk a 13-14. versszak fájó filozofikusságán, meg kell tanulnunk az epizód  fogalmát. (Gyűlnek a fogalmak, nálunk épp egy felelés lesz ezekből: életkép, konfliktus, bujdosó, allegória, epizód. Cédulákat húznak majd a felelők.) Majd lehet találgatni: mi az, ami az ének végén hirtelen eszébe jut? Vajon mire készül, úton hazafelé, vállán a farkasokkal?

Hatodik

Ha a farkaskölykökkel gyöngéd volt, egészen másféle gyöngédség ez, amit édesanyja iránt érez. (Érdemes visszakeresni az eddigiekben is, hogyan gondol rá, hogyan beszél róla!) Itt is megkérem őket, miközben olvasom, képzeljék el, lássák belülről, „mozizzák le” a ház elrendezését, az udvart. (Érdekesség, de ezzel nem terhelem a gyerekeket: egy tanulmányban olvastam, hogy Arany a Toldi-ház leírásakor nem középkori minták alapján dolgozott, hanem saját korát vette alapul – például a szúnyogháló említésekor.) Itt is éles szemmel figyeljük a mikromozgásokat, mint a Negyedik énekben; el is játsszuk a mozdulatokat: „Asztalon két öklét egymásra fektette,/ Búbánatos fejét arra eresztette.” Különösen élvezik, amikor ezt utánozzuk: „Mintha tűt szúrnának orra cimpájába,/ Vagy mintha alatta reszelnének tormát,/ Tekerő nyilallást érze olyanformát.” Itt a sírás kezdetét jelenti, de a gyerekek számára a tüsszentés előtti állapotot is felidézheti. Mindenesetre megint csak a bravúros költői megoldásoknak lehetünk tanúi, akárcsak az ének 8. versszakában, ahol egy újabb „mini” álom-allegóriát olvashatunk. Ezt is sorról sorra szoktuk értelmezni.

Kiemelkedően fontos ebben az énekben, amikor céljairól beszél anyjának. Itt még csak körvonalazódik (a Negyedik énekben Bencének beszél ilyesmiről először), s majd később válik egyre konkrétabbá.

Jót mulathatunk a farkasoknak mondott „altatón”, később a 20. versszak összevisszaságán – és az órából még egy-két válogató olvasásra futja…

Hetedik

Írtam már arról, mennyire kedvelem a belső monológ íratását. Bár nem tananyag, de mivel a gyerekek is szeretnek monológot írni, alkalmazom. Miért is szeretik? Mert lehet töredezett, szaggatott, ahogy az érzelmek, gondolatok előtörnek. Nem kell tagolni, mondatokba szerkeszteni. Elég, ha fél oldal lesz. Fontos, hogy E/1-ben, jelen időben írjanak, érdemes legelőször – más témáról – egy mintát is bemutatni. (Én ellenpéldát is szoktam: miért nem jó ez, mi a hibája?)

A Hetedik ének elolvasása után remek alkalom kínálkozik a belső monológ írására . Mi járhat Miklós fejében? Bosszút fogadott a két fiúért, le akarja győzni a csehet, de hiányzik hozzá még ez-az… (Ld. Második ének: „… pénzt, paripát, fegyvert”. És lásd a többit, amit a lovagkorról tanultak.) Mivel ez az ének nem hosszú, van idő alaposan előkészíteni ezt a házi feladatot.

Izgalmas lesz!

2021. január 17.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s