Vasárnap bort inni…

Nyolcadikosokkal a bordalok körül – énekórán

Úgy gondolták a jelenlegi, Oktatási Hivatal által kiadott énekkönyv szerkesztői, hogy jó néhány tréfás-ivós-mulatós dallal örvendeztetik meg a nyolcadikosokat: a fenti címűn kívül az Édes-kedves pintes üvegem is ilyen, de az Asszony, asszony, ki a házból is hasonló témájú (s még folytathatnám a sort a nem ivós, de bolondos dalokkal). Gondoltam egyet, s mivel Eger a szőlő és a bor városa, valamint éppen szüreti időszak van, a szüretet pedig a kisfarsang követi – erről igencsak keveset tudnak a gyerekek –, hát kanyarítottam nekik egy (hevenyészett) áttekintést. Ezzel is hódoltam abbéli szenvedélyemnek, hogy ha csak lehet, a tantárgyi határok fellazításával tanítsak – még ha ez a szigorú tanmenettől való eltérést is jelenti.

Bevallom, döntésemet az is motiválta, hogy “helyükre tegyem” a gyerekek fel-felröppenő, elsuttogott megjegyzéseit: alkesz, alkoholista… Úgy gondoltam, muszáj néhány szót hallaniuk arról, hogy a borivásnak is megvan a helye a kultúrákban. (“Ideje van a…” – sorolja a Biblia is.) Igen, szüret után, a betakarítási munkák után eljön a kisfarsang, a mulatozás ideje. Ahogy az aratás után az aratóbál, a karácsonyi elcsendesedés után a farsang – ám azt a szigorú nagyböjt követi… “Húzd meg – ereszd meg!” Az ember a legrégebbi idők óta így él: a kemény munka, az önmegtartóztatás arányosan váltakozik a féktelenebb időszakokkal. Két dolog szabályozta életük ritmusát: a mezőgazdasági munkák és a vallási ünnepek.

Nagyon vázlatosan kiragadtam néhány olyan mozzanatot a borivás, a bordal történetéből, amelyet ők is tudnak valamihez kötni – ezt fontosnak tartom.

  1. Ókor

Dionüzosszal, a bor és a mámor istenével (római megfelelője Bacchus) már találkoztak történelmi tanulmányaik során. Beszélgetünk a hatalmas Dionüzosz-ünnepről (ebből nőtt ki a dráma műneme is!), és beszélünk Anakreónról, akit a bordalok atyjaként tartanak számon.

2. Biblia, Újszövetség

Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről sok gyerek (legalább a hittanosok) hallott már. Jézus édesanyjával, Máriával együtt vesz részt egy esküvői mulatságon, s változtatja a vizet borrá.

Még többen ismerik az utolsó vacsora történetét, ahol szakrális szerepe van a kenyérnek és a bornak. (Tavaly, a Himnusz elemzésekor beszéltünk a kenyérről és a borról mint az élet jelképeiről; hamarosan találkozunk ugyanezzel a toposszal Kosztolányi Boldog, szomorú dalának kapcsán.)

3. Vallonok

Mivel Egerben vagyunk, hát feltétlenül említést érdemel, hogy városunkba a vallon telepesek hozták magukkal és terjesztették el a szőlőtermesztést és a borkultúrát a 11. században.

4. Carmina Burana

Nem hallottak még róla, de az Orff-féle megzenésítés úgyis 8.-os anyag, hát idevesszük. A középkori diákság is szívesen időzött a tavernákban (tévedés ne essék: mindig kiemelem, hogy ezek a diákdalok az egyetemista korú ifjakhoz kötődnek). Meghallgatjuk az Orff-mű idevágó részeit; különösen tetszik nekik a pityókásan csetlő-botló szerepben megszólaló falzett-énekes, itt már a bevezető zene is a tántorgó, bizonytalan mozgást jeleníti meg.

5. Balassi is kötődik némileg Egerhez, megemlítem a Borivóknak való című versét.

6. Petőfi első verse A borozó volt, később is több bordalt írt, többek között az Eger mellett is ilyen hangütésű.

7. Erkel – Vörösmarty: Keserű bordal

Örömmel idézzük fel a tavaly tanult operarészletet, nagyon szeretik énekelni a gyerekek, ezt tesszük most is. Ezzel mindig vidám hangulatban zárul az óra! 🙂

2021. szeptember 23.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s