…hanem például énekórán is.
Sokan vagyunk a közép- és az idősebb generációból, akik szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták „első kézből” az énekelt Petőfi verseket. Aki a ’60-as – ’70-es években volt általános iskolás, emlékezhet rá, hogy az akkori énekkönyvben – akkor még csak egyféle volt – szerepelt a Juhászlegény… kezdetű (Alku), ill. a Fürdik a holdvilág… kezdetű is. Ha utóbbit nem is, de a Juhászlegényt mindenképpen megtanuljuk, két másik Petőfi-verssel együtt: Befordultam a konyhára és Kis lak áll a nagy Duna mentében… (Távolból) – ennek csak néhány versszakát vesszük.
A Távolból című verset a szintén 19. században élt Bognár Ignác zenésítette meg, de a nevét minden bizonnyal kevesebben ismerik, mint a vers énekelt változatát. A kottája letölthető a Wikipédiáról, s aki nem ismerné, a dallama is ugyanonnan: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1volb%C3%B3l
Én ezzel a négy versszakkal szoktam énekeltetni:
Kis lak áll a nagy Duna mentében;
Oh mi drága e lakocska nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor emlékszem reája.
Bár maradtam volna benne végig!
De az embert vágyai vezérlik;
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.
…Szép hazámba ismerősök mennek;
Jó anyámnak tőlök mit izenjek?
Szóljatok be, földiek, ha lészen
Útazástok háza közelében.
Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse,
Mert fiának kedvez a szerencse – –
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szive szegénynek!
Természetesen beszélgetünk is róla. A gyerekek legtöbbje emlékszik rá, hogy a költő vágya, melynek sólyomszárnya támadt, a vándorszínészet volt. Nem akarja, hogy szülei megtudják, mennyire nyomorog. (Az Egy estém otthon c. versből tudják, hogy édesapja megvetéssel, gúnnyal beszélt erről a hivatásról /és a költészetről is/, ez egybeesett a korabeli társadalmi megítéléssel.) Érdekes még, hogy a földiek szó jelentését nem ismerik, pedig szerepel a János vitézben is (amikor Jancsi a huszárokkal találkozik).
A Youtube csatornán sok változat szerepel, egyiket se ajánlom… Az előadási stílus szerintem távol áll a gyerekektől. Tanítsuk, énekeljük a saját érzéseink szerint!
A következő dal a Befordultam a konyhára. A dallam szerzője tisztázatlan; kottája és dallama is megtalálható a Wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Beford%C3%BAltam_a_konyh%C3%A1ra (A youtube-os változatokat itt sem ajánlom.)
Bemutatás előtt megkérem őket, képzeletben forgassanak egy filmet erről a jelenetről: mi a helyszín, kik a szereplői, mi történik – történik-e egyáltalán valami? Néhány szó itt is magyarázatra szorul ám a tapasztalatom szerint! Tisztázni kell, kire mondjuk, hogy eszemadta. (A Cickom, cickom és az Itt ül egy kis kosárba’ kezdetű gyerekdalokban is szerepel ez a szó.) Hova, mibe rakja a tüzet a lány? (Többen kandallót mondtak, a sparheltet kevesen ismerik már.) Mit jelent a megigézett szó? Milyen az igéző pillantás? És végül: a tűz, a láng hányféle jelentésben szerepel ebben a rövidke életképben? (Ugyanez lehet egyik szempontja Arany Családi körének – nagyon izgalmas megközelítés!)
Az Alku a maga szikár tömörségében a legkeményebb vers, ezt hagyom a végére. Megbeszéljük, hol, mire szoktak alkudni. A bemutatás előtti szempont: milyen két ellentétes jellem rajzolódik ki ebben a rövidke párbeszédben? Ha jól irányítjuk a beszélgetést, döbbenet és megilletődés fogadja a verset/éneket, sőt aktuális tartalma is van: manapság is léteznek olyan emberek, akik úgy gondolják, pénzen minden megvehető. Itt muszáj hangsúlyozni Petőfi érdemét, aki a népköltészet hangján szólalt meg költőként, „lehozta”, elérhetővé tette a költészetet az egyszerű emberek számára (vö. a „fentebb stíl” eszméjével, a klasszicizáló, ókori utalásokkal teli poétikai előzményekkel – amelyeknek persze a maguk korában megvolt a szerepük.) A Juhászlegény… dallamát Egressy Béninek tulajdonítják; érdekesség, hogy az énekelt változat frappánsabb, mint az eredeti vers – ebben sok az aposztrófos szórövidítés. (S id’adnák a világot rá’dásnak)
Ez a három dal a beszélgetéssel együtt éppen belefér egy 45 perces énekórába. Időnként visszatérünk majd ezekhez, és persze jönnek majd mások is: megzenésítések a legkülönbözőbb műfajokban; március 15-éhez közeledve természetesen a Tolcsvay-féle Nemzeti dal.
2023. február 6.
Magyaróra meg minden 