Tetszik – nem tetszik… 2.

a Valentin-napról

Ilyen címmel már írtam bejegyzést néhány éve, akkor a halloween elterjedéséről (https://magyaroramegminden.com/2019/10/29/tetszik-nem-tetszik/), ezúttal a Valentin napról lesz szó.

Hivatkozott írásomból is kiderül: nyitott vagyok az újra: tudomásul kell venni, hogy ami a mi életünk során valamikor újdonságnak számított, esetleg nehezen fogadtuk el, az a mai gyerekeknek már megszokott, ők ebben nőttek fel. Igen, február 14-én pirosba öltöznek a virágüzletek, az édességboltokban megjelennek a szív alakú bonbonok, a reklámújságok oldalakat szánnak a Valentin-napi ajándékok ajánlására. Ez a nap is megosztó, mint – sajnos – annyi minden más is: sokan idegenkednek ettől a „műünneptől”, mondván, nem illeszkedik a magyar hagyományrendszerbe, valójában a kereskedők járnak jól vele. Lehet. Én azokkal tartok, akik azt mondják, miért ne színesíthetné téli napjainkat valami pozitív tartalmú, külsőségeiben is vidám megjelenésű jeles nap? Ennek megfelelően évek óta óráimba is belopom ezt a témát.

Nézzük, hogyan!

1. Volt olyan osztályom, amelyikkel már januárban elkezdtük gyűjteni a szív alakú tárgyakat; lelkesen hordtak be otthonról a szív alakú párnáktól kezdve a süteményformákon át a varródobozokig ezerféle dolgot. Ezekből aztán kis kiállítást rendeztünk, amit Valentin-napon meg lehetett tekinteni, még reklámot is készítettünk hozzá az iskolarádióban.
2. Beszélhetünk néhány szót bármilyen órán arról, hogyan lett ez a nap a szerelmesek napja. Érdekes módon több Szent Bálintról is megemlékeznek a legendák, alakjuk az évszázadok során egybemosódott. Az egyik történet szerint – mivel katonáknak tilos volt szolgálati idejük letöltése előtt nősülni – titokban adta össze a szerelmeseket; egy másik változat úgy tudja, ő adott először össze pogány – keresztény párt. (https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-balint-vertanu-aki-szerelmesek-partfogoja-lett)
3. Irodalomórán természetesen szerelmes verseket olvashatunk. Mivel Petőfi-év van, én biztos, hogy a Minek nevezzelek? és a Fa leszek, ha… címűt mutatom meg a gyerekeknek. (Utóbbiról egy más megközelítésből írtam korábban itt: https://magyaroramegminden.com/2019/01/27/farsang-versek-atvaltozasok/)
4. Kihagyhatatlan a 75. Shakespeare-szonett Szabó Lőrinc fordításában, s ennek parafrázisa, az LGT együttes Vallomása. (https://www.youtube.com/watch?v=T5nmLI9mVXA)
5. Az előbbit már énekórán is megmutathatjuk – bár miért ne lehetne fellazítani a tantárgyi határokat? – s ugyanitt énekelhetünk virágénekeket, hogyan is udvaroltak a korábbi századokban: Ej, haj, gyöngyvirág; Hej, tulipán… Beszélhetünk a virágszimbolikáról is; a régebbi korokban tudták, melyik virággal mit üzentek a megajándékozottnak. Sok információt találhatunk erről, pl. itt is: https://vintageworld.hu/blog/viragok/; ám szerintem elég, ha a „legszerelmesebb” virág, a rózsa színek szerinti jelentésének eredünk nyomába (a hivatkozott oldalon ez is megtalálható).
6. Még nyelvtanórára is marad megbeszélnivaló: honnan származik a szerelem szó? A szer szó a ’társul, kapcsolódik’ jelentéssel adja a szerelem, szeretet s még számos szó alapját, ide tartoznak pl. a szerkeszt, szervez stb. szavak is, de egészen elképesztő, hogy milyen gazdag szócsalád fejlődött ebből az ősi szógyökből! (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/sz-F3D93/szer-F3E96/)

Február 14. a napja egy másik, még kevéssé ismert, de annál szebb és fontosabb szokásnak: ez a nap a nemzetközi könyvajándékozás napja is. Ha éppen nem is ajándékozunk, bátran hagyjunk ott közterületen, intézményben egy könyvet, hadd örüljön, aki megtalálja!

De jó lenne – bár kereskedelmi érdek nem fűződik hozzá –, ha ez is teret hódítana!

2023. február 12.