Illikgyöngyö spártának… :)

• énekórai ráismerések

A mögöttünk álló farsangi időszakban igyekeztem többnyire táncos jellegű dalokat válogatni. Előkerült a Még azt mondják… kezdetű is. Kérdésemre, hogy mi az a párta, rázták a fejüket a gyerekek. Nekik csak a Spárta szónak van értelme. A főkötő-kérdésben se jártam sikerrel…

Hát akkor nézzük! Mivel a farsangi időszak egyébként is a jegyváltások, lakodalmak időszaka is volt a régiségben – a csöndes advent-karácsony és a szigorú nagyböjt közötti néhány hétben volt alkalom a földi örömök megélésére, a féktelenebb mulatságokra is –, és számos szólás, viseleti szokás kapcsolódik épp a pártához és a főkötőhöz is, amelyek valamiképpen az egybekeléssel függnek össze, itt volt az ideje megtárgyalni ezeket.

párta, főkötő, lányság, asszonyiság:

• Az OH 5. osztályos Énekeskönyvének 17. oldalán látható egy pár, a lányon párta. Nem is baj, hogy hátulról látjuk őket, így megnézhetjük a szép hosszú hajfonatot, a szalagot, amely rögzíti a pártát. A párta később vagy egyes vidékeken koszorú formájában élt tovább.
• Kik hordták ezt a fejdíszt? A lányok.
• Szólás: pártában maradt – jelentése: nem ment férjhez (csípősebben: vénlány, nem kellett senkinek). Azt is megbeszéljük, hogy a nők életcélja a régi világban a férjhez menés, az anyaság volt.
• A lányok neve, akik még nem mentek férjhez: hajadon.
• Szintén csakis a lányoknak volt megengedett, hogy fedetlen fővel és leengedett – de befont! – hajjal lépjenek ki a házból.
• Innen a hajadonfőtt kifejezés, ami azt jelenti: fedetlen fővel. (Férfiak is hajadonfőtt járnak, akik fejfedő nélkül járnak.) Hogyan? kérdéssel kérdezünk rá, határozószó.
• A menyegző egyik fontos eleme a kontyoló – ma már a menyecskeruhában járt menyecsketánc helyettesíti, ezt sok diák ismeri, aki volt már lakodalomban –, ugyanis a férjes asszonyok többé nem viselhettek más frizurát, csak kontyot.
• A konty fölött főkötőt vagy fejkendőt viselt a férjes asszony, (nem járhatott hajadonfőtt). Innen a szólás: bekötik a fejét, vagyis férjhez megy.
• A fiatal asszony neve: menyecske. (Ld. János vitéz, hazatérés-jelenet.)
• Helyesírási kitérő: rövid ny-nyel írjuk e szócsalád tagjait: meny, menyem (mit jelent?), menyasszony, menyecske, menyegző; ellentétben a menny, mennybolt, mennyország, mennyezet szavakkal.
• Idetartozik még a nyoszolyólány kifejezés: a nyoszolya fekhelyt jelent. A nyoszolyólányok készítették el az ifjú pár hitvesi ágyát (van is nagy kuncogás, amikor ezt elmondom… 🙂 ) Ma koszorúslányoknak nevezzük őket, és nincs ilyen szerepük. A násznép hajadonjai a koszorúslányok.
• Háztűznéző: még nem lánykérés! Elmegy a legény a kiszemelt lány családjához körülnézni…
• Jegyváltás: az eljegyzés nem jegygyűrűvel történt, számos népdalunkban megtalálható a jegykendő kifejezés.
• Kosarat kap, kikosarazzák: visszautasítják. Többnyire leánykéréskor hoppon maradt legényekre mondták, de a táncra felkéréskor visszautasított fiút is illettek ezzel a kifejezéssel.
• S ha már tánc: petrezselymet árul az, akit nem kérnek fel táncolni.

Ugyanez a téma a szüret idején is szóba kerülhet, a lakodalmak a szüret utáni időszakban is népszerűek voltak (ennek régi neve kisfarsang, és adventig tart); de több dalnál, pl. az Üdv rád… kezdetű Bach-kantátarészletnél is.

És még lehetne folytatni – de kicsöngettek… 🙂

2023. február 26.