Adódik néhány alkalom…
Bár az áldott emlékű Vekerdy Tamás mondta: Ami tanár és diák között egyáltalán megtörténhet, az nem mérhető. Milyen igaz! Különösen igaz ez ránk, magyartanárokra. Az, hogy valaki felnőttkorában mennyire szeret vagy nem szeret olvasni, jár-e színházba, talán rajtunk is múlik – de ez csak évek múlva, egy későbbi életszakaszban nyilvánul meg, erről mi már rendszerint nem fogunk tudni
Mégis, olykor csak kihúzzuk magunkat! 😊 Egy-egy jól sikerült verses óra után, amikor érezzük, hogy a gyerekekben is megmozdult valami. Egy-egy kooperatív foglalkozás után, amikor sikerült minden diákot bevonni a munkába; ugyanez lehet jellemző egy nagyobb szabású projekt kapcsán.
Nagy sikernek könyvelem el, hogy egy tanítványomnak szabályos „betűfrásza” volt, nem olvasott semmit, a kötelezőket a nagymamája olvasta fel neki, s örömmel vette, amikor megnyugtattam, hogy „ér”, ugyanolyan értékű a hangoskönyv is, mint a leírt szöveg. Aztán egyszer csak jött a fordulat: hetedik osztályban az Időfutár első kötetét elolvasta, s nyomban utána a többit, szépen sorban egymás után! Aztán amikor „kivégezte” mindet, kért újabb címötleteket. Ma már egyetemista, azóta is olvas. (Az Időfutárról bővebben itt írtam: https://magyaroramegminden.com/2019/08/12/meg-nem-keso-idofutart-a-hetedikeseknek/
és itt: https://magyaroramegminden.com/2020/05/19/idofutar-tavoktatasban/
meg itt: https://magyaroramegminden.com/2022/06/06/kempelen-mester-titkai/)
Büszkeséggel töltött el, amikor valamilyen versenyen (tanulmányi, irodalmi, versmondó, mesemondó stb.) eredményesen szerepeltek.
Jóleső érzéssel nyugtáztam, amikor néhány (nem sok ☹) diákom humán tagozatra jelentkezett középiskolába. Hát még aki magyar szakos egyetemista lett! Hát még aki évtizedek óta gyakorló magyartanár! (Egy idén érettségiző hajdani tanítványom is magyartanári szakra készül. 😊)
De ilyenfajta büszkeségem még nem volt! Puja Jázmin, egykori kedves tanítványom 18 évesen megjelentette első verseskötetét! Jázmin munkáival már több bejegyzésben is találkozhattunk, még általános iskolás korából. Rendkívül kreatívan oldotta meg a feladatokat; bőven megszórtam őket versfolytatásokkal, haikuk, képversek alkotásával. (Egyik versével országos pályázaton is díjat nyert.) Akkor még név nélkül, monogrammal közölhettem az írásait, most viszont kiállt ország-világ elé az Estikék című kötettel! Nem kisebb személyiségek dicsérték a munkáit, mint Erdős Virág, Presser Gábor vagy Grecsó Krisztián. Ígéretes tehetség – és ez még csak a kezdet!
A könyv május 4-én, anyák napján jelenik meg, addig is előrendelhető itt: https://rukkola.hu/termek/estikek/?fbclid=IwY2xjawJfrF5leHRuA2FlbQIxMQABHsoGCD_gw8lUi4iqdinb6577O_juC2Q_mPVcC-kcSyC07fTDqIDOVCSBygAI_aem_E8xJaKZJlWDm5fr7V4ckuA
Büszkeség! 😊
2025. április 10.
Magyaróra meg minden 