Végre!

Lehet szeretni is a nyelvtant… 🙂

 Olyan anyagrészhez érünk 5. osztály év végére, amely végre élvezetes, játékra hív, szórakoztató. (Mi, magyartanárok persze elbűvölőnek tartjuk a hangtant és a szóalaktant is, és igyekszünk ezek szépségét beláttatni csemetéinkkel is – változó sikerrel…)

Itt is könnyű mellékvágányra siklani, és a hangalak+jelentés H és J betűs ábráiban elveszni (ahány tankönyv, annyiféle jelölés, brrr!), de talán nem ez a lényeg. Már alsó tagozatban is folynak a szógyűjtések a rokon értelmű szavak példáira, mennyiségi versenyek formájában is, ezt is nagyon szeretik a gyerekek. Egy fokkal nehezebb az ellentétpárok pontos megkeresése, megállapítása is – hamarosan ezzel kapcsolatos játékot is leírok. Most azonban néhány kedvencemre fókuszálnék.

  1. A téma bevezető óráján szeretek eljátszadozni a puszta hangalak, hangzás tényével; ötödikben még elég nehéz elvonatkoztatni a jelentéstől! (Kissé morbid példát szoktam hozni, ám erre még az épp elbóbiskolni készülő gyerek is felkapja a fejét: mondogassuk: hull a hó… hull a hó… hull a hó… Figyeljük, milyen lágy, dallamos, érezzük a hóesés finom puhaságát, alig hallható neszezését a téli csöndben… Még egy külföldi, magyarul nem értő ember is ráérez, hogy miről lehet itt szó… Aztán vegyük el azt a két hangot, hogy , és így mondogassuk, ugyanolyan lágyan: hulla… hulla… hulla… 🙂  Ugye? A külföldi továbbra is a lágyságot érzékeli, mert a hangalak szinte megegyezik az előzővel, s az ő tudatukban semmiféle jelentés nem kapcsolódik ehhez. Nekünk annál inkább! 🙂 (Megjegyzem: Arany Szondi két apródjában is felbukkan ez a szójáték, hetedikben külön el is játszunk majd ezzel.)

 

Hogyan ugat az angol kutya, hogyan röfög a francia kismalac, hogyan bimbammoznak a finn harangok? (Példák arra, hogy a hangutánzás hasonló az egyes nyelvekben.)

Jó móka elénekelni pl. az Old McDonald had a farm kezdetű dalt: találják ki, milyen állathangokat utánoz a dal? Hogyan utánozza ugyanezeket az állathangokat a mi nyelvünk?

Haziallatok.jpg

Miért díszítik a Naf-naf márkájú gyerekhátizsákot színes kismalacok? (megfejtés: naf-naf=röf-röf franciául 🙂 )

Elénekelhetjük a János bácsi, János bácsi, keljen fel… kezdetű gyerekdalt annyiféle nyelven, ahányfélét tanulnak az osztályban. Hozzátehetünk még mi egyet-kettőt, pl. a finnek harangja így szól: Pium paum poum, Pium paum poum! (Azt csak itt teszem hozzá, hogy a finn nyelv nem ismeri a zöngés b hangot, így a harangjuk is zöngétlenebb… )

harang rajz.jpg

Zseniális gyűjtemény található ennek a dalnak a nyelvváltozatairól itt:  http://nretzse.blogspot.com/2009/11/janos-bacsi-keljen-fel.html Órán bemutatni nem ajánlom, mert garantáltan bele lehet veszni, elmegy vele az idő!

 

  1. Játék – szintén „külföldiek megtévesztésére”

Képzeljük el, hogy egy nem magyar anyanyelvűnek bemutatkozunk – komolyan, kezet nyújtva – állatnéven! 🙂 (Már derül az osztály.) Nézzük csak: a magyar női nevek igen nagy hányada a-ra végződik: Mária, Ibolya, Tekla. A férfinevek jó esetben keményebb, markánsabb hangzásúak: Tibor, Gáspár, Péter. Keressünk olyan állatneveket, amelyek „megfelelnének” fiú- vagy lánynévnek! (A nem magyar anyanyelvűek el is hinnék, hogy ezek valódi keresztnevek.)

„Női nevek” pl.: Béka, Gazella, Hiéna, Vipera, Méhecske, Macska, Kutya, Liba, Páva, Pulyka, Bálna, Cápa; „férfinevek”: Borz, Leopárd, Gepárd, Darázs, Tigris, Gúnár, Zsiráf, Teknős, Sün.

Nagyon szeretik ezt játszani a gyerekek! Játékból hozzá is teszik valamelyiket a saját vezetéknevükhöz, és kezet rázva, elegánsan bemutatkoznak egymásnak: Jó napot kívánok! Dr. Horváth Gepárd vagyok. – Üdvözlöm! Kovács Hiéna Macska. 🙂

 

  1. A hangutánzó szavak tanításakor remek óra eleji motiváció:

Előre megbeszélem két gyerekkel a következő jelenetet: egyikük kint van, az ajtón kívül. A bent lévő a táblán (vagy ablaküvegen!) csikorgatja a körmét. Ekkor kintről erős dörömbölés, és azonnal be is lép rajta az eddig kint lévő gyerek egy labdával. Miután jól bevágja az ajtót, elkezdi idegesítően, hangosan pattogtatni a labdát. Közben a másik elővesz egy papírzacskót, néhány szem chipsfélét jó hangosan csámcsogva elropogtathat belőle, majd hirtelen felfújva a zacskót társa füle mellett eldurranthatja, mire az élesen felsikít ijedelmében… (Lehet még köhögéssel, krákogással, trombitáló orrfújással, fütyüléssel, dúdolással színesíteni a hangpalettát, a lényeg, hogy szavak ne hangozzanak el.) Mielőtt elkezdik a jelenetet, természetesen kiadjuk a többieknek a feladatot: próbálják meg szavakkal leírni, amit hallanak! Akarva-akaratlanul is hangutánzó szavak, hangutánzó igék kerülnek majd a füzetbe.

Garantált a siker, motiváltak lesznek!

 

  1. Végül a hangulatfestő szavakról: mivel ezek nagy része csúfolódó, kifejezés, ezért nagyon közel áll hozzájuk… Ajánlom, hogy ne csak ezen az egy-két előírt órán foglalkozzunk velük, hanem vezessünk gyűjteményt – akár a falra kitett csomagolópapíron is –, és oda jegyezzük be az újabb és újabb darabokat. Megéri, hiszen ezek is ritka kincsei nyelvünknek; s beépülve a szókincsükbe sokat ér majd egy jól elhelyezett bamba, bumburnyák, nyápic, pipogya, nyámnyila, pocsolya, szipirtyó, bibircsók, piszmog, somfordál vagy sunnyog.

2019. május 15.

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s