A mondák – bevezető óra

Tapasztalatom szerint hatodik osztályban igen kedvelt a mondák témaköre: a gyerekek szeretik a régmúlt korok történeteit, de a csodák világa sem áll messze tőlük. Mondhatjuk úgy is, hogy ki-be járkálhatunk a valóság és a csodák határán 🙂 Íme egy óraterv a bevezetéshez.

Fejlesztési területek: Befogadói képességek, belső képteremtés, tevékeny hazaszeretet, történeti szemlélet, műfaji ismertetőjegyek felismerése, folyamatos mélyítése. Arcjáték, gesztusok dekódolása, szerepészlelés, szóbeli kifejezőkészség. Figyelem, együttműködési készség. Egyéb logikai képességek: összehasonlítás adott szempont alapján, megfigyelés, lényegi jegyek kiemelése.

Az óra didaktikai feladata: Ismeretbővítés.

A tanítandó ismeretek: A monda fogalmának tisztázása, definíciója, megkülönböztetése a mesétől.

Módszerek, munkaformák: Tanári bemutatás, tanári magyarázat, csoportos megfigyelés és összehasonlítás, egyéni történetmondás, szerepbe helyezkedés, közös éneklés.

Eszközök: Tankönyv, füzet, tábla, interaktív tábla

Tantárgyi kapcsolatok: anyanyelv, történelem, földrajz, erkölcstan, ének-zene.

Felhasznált források: Csontos Attila, Legeza Márton: Irodalom 6. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2016.; Koltay Gábor Honfoglalás c. filmjének részlete https://www.youtube.com/watch?v=FTxKiQbpvvM; Mihalik Kálmán – Csanády György: Székely himnusz (Bujdosó ének) https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_himnusz; Illés Lajos – Tárczy Andor: Ungnak és Tiszának c. dala https://www.youtube.com/watch?v=9hG7pYj7yp0;

Előzmények: alsó tagozatban már megismertek mondákat, ezeket felelevenítjük az óra folyamán. Házi feladatként pedig otthonról szóbeli elmondással olyan családi történetet hoznak, amelyet hallomásból ismertek meg a család egyes nemzedékei.

A történetmondás gyakorlatának előzményei: a tavalyi tanévben minden irodalomórát igyekeztünk mesemondással kezdeni: a meseszéken kezdetben én ültem, később a vállalkozó kedvű gyerekek.

Megjegyzés: az óra legfőbb céljának a hangulati előkészítést tartom, ráhangolódást a témára. Ezt segíti elő a közös éneklés, a családi történetek felidézése (ezáltal is személyessé téve a témát), és az is, hogy a tavaly már többé-kevésbé megismert Csaba-történetet én magam idézem fel nekik. Ezzel mintát is adok a később majd sokszor előforduló tanulói történetmondásra. El kell kerülni a „felmondásszerű”, görcsös történetmesélést! Hangsúlyos még az “apáról fiúra” szállás, az átörökítés motívuma – ez erkölcsi parancs, útmutató is.

Az óra menete:

Idő (perc) A tanulók

tevékenysége

A pedagógus

tevékenysége

Célok és feladatok Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Megjegyzések
1. Jelentés Üdvözlés Szervezés        
2-4. Beszámoló a házi feladatról Figyelem, értékelés, dicséret Motiváció, az óra témájára fókuszálás Egyéni referálás Egyéni referálások „Meseszék” (ebben a tanévben: történetmondó vagy mondamondó szék)
5. Óraszám, cím leírása a füzetbe Célkitűzés, táblára:

A monda

Célkitűzés Tábla, füzet
6-8. Részlet megtekintése a Honfoglalás c. filmből Megfigyelési szempont: mit gondolhatnak a filmen szereplő kisfiúk? Milyen érzelmek tükröződnek az arcukon? Motiváció, témára hangolás, a hagyományozódás, „apáról fiúra” örökítés fontosságának megláttatása Irányított megfigyelés adott szempont alapján Egyéni Interaktív tábla film: 7.07-től 8.20-ig
9-10. A kérdés megválaszolása a füzetben. Ha szükséges, biztatás, rávezetés. Személyessé tétel. Szerepbe helyezkedés. Egyéni, írásos. Tanulói füzet, íróeszköz. Egy mondatos válasz elég, lehet E/1 is.
11-13. A válasz ismertetése, egymás meghallgatása. Meghallgatás, dicséret, következtetés megfogalmazása. A monda-műfaj születésének megértetése. (Szómagyarázat!) Közzététel. Frontális.
13-14. Az alsóban vagy egyénileg megismert mondák felidézése csoportban. A feladat megfogalmazása: Próbáljátok felidézni, eddig milyen mondákat ismertetek meg alsó tagozatban vagy egyénileg? Annak megláttatása, hogy mindegyik történet valóságos szereplőhöz, eseményhez vagy helyhez kötődik. Régi olvasmányélmények közös felidézése. Csoportmunka. Piszkozatpapír, íróeszköz.
15. A megoldás ismertetése, egymásra figyelés. Meghallgatás, dicséret, a következtetés kimondása. Közzététel. Frontális.
16-18. A Hadak útja mondájának meghallgatása. A tömörített történet elmondása. Megfigyelési szempont: honnan ismerős ez a történet, hol találkoztunk már vele? A „csodás elem” mint gyakori jellemző megfigyeltetése, kezelése. Tanári előadás. Frontális.
19-20. A székely himnusz eléneklése Irányítás, éneklés. Motiváció, valamint a műfajok kapcsolódásának megláttatása: a székelység hagyományaiban, himnuszában alapvető a Csaba-monda. Közös éneklés Frontális. Interaktív tábla. A szöveg kivetítésével, ld. 1. sz. melléklet
21-26. A mese és a monda műfajának összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek keresése – csoportmunka. A feladat megfogalmazása, irányítás, igény szerint segítés, biztatás. A két műfaj hasonlóságának és különbségének megláttatása, önálló logikai műveletek eredményeként. Összehasonlítás: hasonlóságok és különbségek keresése. Csoportmunka. Piszkozatpapír.
27-34. A megoldások ismertetése, egymásra figyelés. A pedagógus irányításával vázlatírás a füzetbe. A megoldások meghallgatása csoportonként, értékelés. Ezzel egyidőben, folyamatosan vázlatírás a táblára, a gyerekek füzetbe írásának ellenőrzése. A monda definíciójának közös megfogalmazása. A műfaj lényegi elemeinek kiemelése. Frontális. Tábla, füzet. Definíció: csodás elemekkel átszőtt rövid történet, amelynek valamilyen valóságmagja van. A valóságmag lehet: történelmi esemény,

személy, földrajzi képződmény, szokás,

érdekesség.

35-36.. A definíció elolvasása/felolvasása a tankönyv Fogalomtárából Irányítás, a kétféle megfogalmazás összevetése. A műfaj fogalmának elmélyítése. Szakszöveg felolvasása, értelmezése. Frontális. Tankönyv. 268. oldal
37-41. A feladat megoldása az interaktív táblán. A feladat kivetítése, a megoldás irányítása, értékelés. Az eddigiek rendszerezése, összefoglalása. Játék: alá-, fölérendelések gyakorlása. Egyéni, frontális. Interaktív tábla. ld. 2. sz. melléklet
42-44. Közös éneklés Illés Lajos – Tárczy Andor: Ungnak és Tiszának c. dalának közös eléneklése Motiváció a fejezet további óráihoz, a témához. Frontális. Interaktív tábla  

https://www.youtube.com/watch?v=9hG7pYj7yp0; a szöveg kivetítésével, ld. 3. sz. melléklet

45. A munka értékelése, pozitív előretekintés, zárás.

 

Mellékletek:

  1. Mihalik Kálmán – Csanády György: Székely himnusz

Ki tudja, merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen!

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

2. Illés Lajos – Tárczy Andor: Ungnak és Tiszának…

Ungnak és Tiszának sebes a járása
Mint konok szívünknek szilaj lobogása
Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának
Arcunkra rótt jele ősi kopjafának.

Vereckénél susog rengeteg nagy erdő
Lovasoknak árnya az egekig felnő
Az egekig felnő sűrű sötét felhő,
Eleink porából támad bíbor eső.

Munkács szép várának kövei peregnek,
Zrínyi Ilonának könnyűi erednek.
Könnyűi erednek, sárral keverednek,
Valahol titokban zászlókat temetnek.

Csillaglátó táltos forrósítsd a vérem,
Ne hagyd elszunnyadni, acélozd meg hitem.
Acélozd meg hitem, én egyetlen kincsem,
Amit nem vehet el semmiféle Isten.

Ungnak és Tiszának örök a járása,
Mint konok szívünknek szilaj lobogása,
Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának
Őrzői vagyunk még ezeréves lángnak.

lovas íjász.jpg

2019. szeptember 17.

 

 

 

 

 

 

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s