Óraterv fogalmazási gyakorláshoz, szókincsbővítéshez a mondák témakörében

(6. osztály )

A mondák feldolgozása, összefoglalása, számonkérése után fogalmazás írására készülünk, melynek műfaja földrajzi eredetmonda lesz. (Ezt tudják a gyerekek, a választható három címet csak közvetlenül a dolgozat írása előtt mondom meg.)

Előzmény: az előző órán a monda műfaji sajátosságait tekintettük át, elsősorban azt hangsúlyozva, hogyan, miért keletkeznek a mondák, s hogyan élnek tovább.

Az előző óra feladata volt többek között: adott – fiktív – mondatörténetet egy-két mondatban összefoglalni, majd ugyanennek a témának részletesebb, „ráérősebb” kidolgozásához jellemző bevezetést, ill. befejezést írni.

(Ehhez, ill. a mondák keletkezéséhez játékot is játszottunk: Nagyapa sétál kisunokájával. Egy magas, különös alakú hegyhez érnek, s a gyerek: – Nagyapa, nézd, milyen furcsa az a hegy! – A válasz valami ilyesmi: – Bizony furcsa, úgy is hívják: Sárkányhegy, mert azt tartják, hogy egy nagy sárkány lakik mögötte. A nagyapó rövid válaszára hivatkozom, amikor arra kérem őket, egy-két mondatban összegezzenek egy témát. De a „mese” folytatódik: este újra szóba kerül az az érdekes hegy, s most már ráérősebben, részletesebben meséli el a történetet Nagyapó. Ez a hosszabb, részletesebb kidolgozás a tulajdonképpeni monda.)

Cél: ezen az órán a szókincsfejlesztés a legfőbb cél. A feladatokat úgy állítottam össze, hogy minél több szó, szinonima, a mondák kissé ódon hangulatához illő kifejezés kerüljön szóba, „fusson át” a gyerekek tudatán. Szándékosan kerülöm az összefüggő szöveg alkotását, nem jó, ha kész fordulatok rögzülnek a gyerekekben.

Módszerek: kooperatív (általánosan használt technikák).

Eszközök: megírt cédulák (többféle feladathoz is), annyi csomagolópapír, ahány csoport van, vastagon fogó filctoll, feladatlapok, „házikók”.

A terem berendezése: négyfős asztaloknál ülnek a gyerekek.

Idő: kb. 90 perc (dupla óra)

I. Csoportalakítás: irányított, heterogén. A csomagolópapírt kiosztjuk, mindent erre írnak majd az órán.

II. Témaválasztás sorsolással: minden csoport húz egy-egy cédulát, melyen fiktív mondatéma olvasható. A csoport egész órán ebben a témakörben gondolkodik. A témák: 1. várrom, 2. folyó, 3. barlang, 4. vízesés, 5. sötét erdő.

III. Szógyűjtés „szóforgó” módszerrel: soroljatok szavakat, mindent, ami eszetekbe jut a témátokról! A csoporttagok sorban mondják a szavakat, egyszerre csak egyet, amíg ki nem fogynak az ötletekből. Az „írnok” jegyzi. (Itt nincs különösebb megkötés; a cél csupán a hangulati rávezetés.)

IV. Ki lakik ott? Fantáziajáték ugyancsak szóforgóval. Közzététel: mindkét feladat megoldásait felolvassák a csoportok, egymás jó ötleteit leírhatják.

V. Szóválogatás adott halmazból: minden csoport kap egy dobozkát, tele cédulákkal. Feladat: borítsátok ki a doboz tartalmát az asztal közepére, s egyenként állapítsátok meg minden szóról, illik-e a témátokhoz, „belefér-e” a képzelt mondátokba tartalmilag, hangulatilag! Amelyik igen, azt írjátok rá a csomagolópapírra!

A dobozokban:

1. A várrom-témához: sötét, éjszaka, magaslik, denevér, búskomor, kövek, elpusztult, valamikor, régen, paripa, kard, gombfoci, királylány, páncél, lovag, torony, titkos, elvarázsolt, különös, kréta, lavór, szivacs, zuhanyozik, kérdőív, kiszámít, azóta.
2. A folyó-témához: meder, kanyargós, mélységes, árad, évről évre, forrás, vízpart, legelő, régen, palota, aranykulcs, aranyhal, szegényember, hajó, valamikor, dezodor, gereblye, szeneslapát, kávéscsésze, hóember, kalauz, tanár, SMS, zivatar, makaróni, azóta.
3. A barlang-témához: sötét, valamikor, régen, titkos, elvarázsolt, sárkány, odaveszett, eltűnt, próbálkozik, lezárult, dohos, bejárat, szikla, odú, üreg, fogkrém, kályha, zongora, evőeszköz, újság, iskola, műanyag, bankszámla, váróterem, rendszabály, azóta.
4. A vízesés-témához: valamikor, régen, dübörög, zuhog, vízcseppek, fénylik, ezüstös, tanyázik, sokszor, elhallatszik, rejtőzik, vízimanó, gonosz, elvarázsolt, eltüntette, azóta, tengerjáró, bicikli, csobog, kiszáradt, ágyterítő, építőkocka, éléskamra, ejtőernyő, csíkos, hangverseny.
5. 5. A sötét erdő-témához: titokzatos, kunyhó, öreganyó, madarak, odú, bogarak, sötét, éjszaka, vihar, régen, kémény, farkas, medvebocs, égigérő fa, tisztás, sűrű, tarhonya, falevelek, krokodil, fagyasztóláda, tapéta, meszesgödör, kukásautó, reklám, valamikor, gyomirtó, azóta.

Ez a feladat hasonlít a szógyűjtéshez, de mindkettőnek külön szerepe van: a szógyűjtéskor saját gondolataik között kutattak, nem véletlen, hogy azt végezték előbb. Ez a szóválogatás tulajdonképpen a gyűjtést egészíti ki, segítséget kíván nyújtani az árnyalatok pontosabb kifejezéséhez, a mondák hangulatának megteremtéséhez. Természetesen bizonyos kulcsszavak minden monda sajátjai, ezért minden témánál szerepelhetnek. (A feladat elvégzése után fölösleges csoportonként ismertetni.)

VI. Mondd másképp! Szinonimajáték „házikóval”: a színes kartonból készült házikó kéthasábos betétlapot tartalmaz. Az egyik függőleges szóoszlop tartalmazza a „feladványt”, a másik pedig a megfejtést. Párban játszanak: egyikük felad, kitakarva az eddig még rejtett „feladvány” részt, a másikuk megfejt. Ezután kitakarják a „megfejtést” is, ezzel együtt felbukkan az új feladvány is. (A házikómódszer kézen-közön terjed a kollégák között, eredetét nem ismerjük. Nagyon jó, szeretik a gyerekek, cserélhetők a betétlapok, így sokoldalúan használható!)

A betétlapokon (két betétlapnyi szinonima):

sárkány – fenevad, bestia

szomorkodott – búsult, búslakodott

szomorú – bánatos, búval bélelt

beesteledett – leszállt az este

nekiiramodott – elindult

tüstént – azonnal, rögtön, íziben

nekiveselkedett – nekirugaszkodott, megpróbálta

fenyeget – ijesztget, rémisztget

ijesztő – rémítő, borzalmas

zegzugos – kanyargós

elébe ugrott – elébe toppant, elébe állt, ott termett

homály – szürkület

takaros – szép, csinos

helyre teremtés – takaros, csinos lány

káprázatos – fényes, szép, ragyogó

lidérc – kísértet

elakadt a szava – meglepődött, megdöbbent

megrémült – megijedt

megküzd – megvív, harcol

szendereg – alszik, szundít

elámul – elcsodálkozik

fejébe vette – elhatározta

kikerekedett a szeme – elcsodálkozott

A gyerekek persze más megoldásokat is mondhatnak, ezek csak lehetséges megoldások. (Megint csak hangulatteremtők kívánnak lenni.)

VII. Hibajavítás feladatlapon. (Minden csoport egységes feladatlapot kap.)

A feladatok:

• Mi a hiba? Javítsd! (Fogalmazási hibákat keress!)

1. Körülnézett odabent. A zegzugos folyosón félhomály volt. A falakon képek voltak. A sarokban egy régi páncél volt. Úgy érezte, régebben is volt már itt. Benyitott néhány ajtón, De a termekben nem volt senki.

(A hiba: a volt szó szerepel minden mondatban.)

2. Ment, mendegélt, hamarosan odaér egy házikóhoz. Bentről egy anyóka néz kifelé. Megkérdezte a legényt, hogy hol jársz erre, ahol a madár se jár. A legény válaszol neki. Az anyóka behívta őt, hogy kerüljön beljebb.

(A hiba: az igeidők nem egységesek.)

 3. A tó fenekén egy sárkány lakott. Megölt mindenkit. Nagyon féltek tőle. Senki nem mert a közelébe menni. Még a legbátrabbak se. Ez így ment évek óta.

(A hiba: túlságosan röviden „kopognak”a mondatok.)

 4. Hárman üldözték már az ordas farkast: a szegénylegény, a katona és a vadász. Ő csak csattogtatta a fogát, és folytatta tovább a vérengzést.

(A hiba: az ő személyes névmás így mókásan a vadászra vonatkozik, tehát meg kell változtatni a mondatrendet.)

• Egészítsd ki a mondatokat a felsorolt szavak közül a leginkább odaillővel! (Megfelelő toldalékkal ellátva.) Nagyanyó összecsapta a ……………. csodálkozásában. – A jószívű legény kivette a tüskét a medve vérző ……………….. – A kisasszony csókra nyújtotta …………… Most már a ………….. vagy! – fenyegette a királyfi a gonosz fenevadat. – A kisfiú megmosta a forrásnál maszatos ………….. – Szétnyitotta ujjait, s ott lapult a ………… a pénzdarab.

A szavak helyes sorrendben – a feladatlapra nyilván nem így kerül: kéz, mancs, kacsó, marok, pracli, tenyér.

                 (Tapasztalatom, hogy a pracli szót nem ismerik :))

VIII. Szóképek, megszemélyesítések alkotása:

Milyen a várrom stb.? „Mit csinál”? Írd a csomagolópapírra!

Lehetséges megoldások:

1. a várrom pl. elhagyatott, ódon, düledező, elvarázsolt, titokzatos; ill. mesél, regél, magasodik, rejtőzik, magaslik, feketéllik, fenyeget, düledezik.
2. a folyó pl. sebes, sodró, széles, kanyargó, mélységes, iszapos, sötét, hömpölygő; ill. kanyarog, árad, zúg, kiönt, elnyel, elsodor, siet, hömpölyög.
3. a barlang pl. sötét, titokzatos, rejtélyes, homályos, félhomályos, nyirkos; ill. oltalmaz, menedéket nyújt, elrejt, elnyel, rejtőzik.
4. a vízesés pl. szép, csillogó, ezüstös, hangos, zajos; ill. zuhog, dübörög, csobog, csillog, csillámlik, csacsog, fénylik, szakad.
5. az erdő pl. sötét, sűrű, rejtélyes, titokzatos, varázslatos, csodás, hűvös, kerek; ill. mesél, titkol, rejt, elrejt, menedéket nyújt, alszik.

Az óra végén a teleírt csomagolópapírok fölkerülnek a falra, gazdag gyűjtemények ezek, melyek segítségül szolgálnak majd a fogalmazás írásakor.

(Végül a következő óra fogalmazáscímei, ezekből választhatnak:

1. Szépasszony-völgy; 2. Szarvaskő; 3. Gyöngyös. Mindhárom helybeli vagy környéki „beszélő név”, megindítja a fantáziájukat, jó kis történetek szoktak kerekedni a tolluk nyomán.)

2019. október 18.