Osztályfőnöki vagy erkölcstanórára 8. osztályban
Örök nemzedéki ellentét egyik megnyilvánulása, és én is megfigyeltem az utóbbi években, ünnepek közeledtével, hogy tanítványaim egy része nem csupán idegenkedik a hagyományoktól, rituáléktól, de gyakran kereken el is utasítja azokat. Más részről viszont amikor magam is azonosulni tudtam a diákok egy-egy újszerű, friss ötletével, a kollégák részéről érkezett elutasítás. Hasznos és tanulságos, ha időnként körbejárjuk velük ezt a témát, állásfoglalásra késztetjük a gyerekeket, de – mint a hajdani ókori vitákban – mindkét oldal igaza mellett érvelni buzdítom őket. Ennek célja: minden megközelíthető több oldalról is, mindenki véleményében találhatunk elfogadható mozzanatokat.
Az óra cél- és feladatrendszere:
Fejlesztési követelmények:
saját állásfoglalás, véleményalkotás, kulturált vitakészség, tudatos önnevelés, tolerancia, empatikus készségek, identitástudat, hagyománytisztelet
Célok és feladatok:
Ismerjék fel, hogy „az éremnek két oldala van”, lássák meg az értéket a szembenálló véleményében is, tanulják meg tisztelni és elfogadni azt. Lássák be, hogy a hagyományoknak megtartó szerepük is van: ahogy a hétköznapi rituálék komfortérzésünket növelik, biztonságot adnak, úgy a néphagyományok egy-egy nép kapaszkodóit jelenthetik, fennmaradását szolgálják.
Az óra didaktikai feladatai
A hagyományok eredetének megismerése. Érvelés pró és kontra. Kompromisszumkészség kialakítása.
Tantárgyi kapcsolatok
Magyar nyelv, történelem, hon- és népismeret
A terem berendezése:
Folyamatosan alakul a munkaformák szerint: előbb asztalok körül ülnek a csoportok, később disputakört alkotnak, majd vitafelekként szemben ül egymással az osztály két fele.
Az óra menete:
- Csoportalakítás: sorsolásos, heterogén (4-5 fős csoportok)
- Témaexponálás: A szóforgó szabályai szerint soroljatok kisgyerekkori családi rituálékat, amelyek mindig ugyanúgy zajlottak! (Hétköznapok és ünnepek) Akad-e közös, ami a csoport minden tagjára jellemző? Ezeket karikázzátok be! (cél: önreflexiók kiváltása az emlékek felidézésével)
- Közzététel: felolvasás csoportonként, megvitatás (cél: önreflexiók kiváltása az emlékek felidézésével)
A megvitatás szempontja: miért alakult ki ez a rituálé, miért volt jó? (cél: ráébresztésük arra, hogy a kis „szertartások” nyugalmat, biztonságot adnak a léleknek)
- Feladat: Szóforgóban soroljátok föl, nektek a családban milyen hagyományai vannak az adventi, karácsonyi időszaknak! (tárgyak, tevékenységek, ételek stb.) Nézzétek át a listát, karikázzátok be, ami mindegyikőtökre jellemző! (cél: sok közös vonás megfigyeltetése – identitásérzés; de: egyéni megnyilvánulások, szokások – sokféleség)
- Közzététel
- Disputakör alkotása: Félosztálynyi székkel középen kört alkot az osztály egyik fele, leülnek a kiosztott, állításokat tartalmazó cédulákkal. A másik fele bejárja a „disputa-kört”, értelmezi és megválaszolja a kérdéseket, majd helycsere. (cél: Saját véleményalkotásra, állásfoglalásra késztetés. Precíz, szabatos megfogalmazás, indoklás.)
- Megvitatás: Visszaülnek a csoportba – bár az elrendezés hamarosan módosul –, reflexióikat mondják el az iménti állításokról. Majd: mire volt könnyebb, mire nehezebb válaszolni? Kialakult-e vajon valamilyen szilárd állásfoglalás?
- Felkészülés a vitára: 2 egymással szembeni széksort készítenek, majd cédulákat húznak: melyik oldalon kell érvelniük. Eszerint ülnek le a székekre. (cél: az éremnek 2 oldala van; pró és kontra is tudjanak érvelni) Néhány percig összesúgva felkészülnek, érveket gyűjtenek; a másik fél ellenérveit is átgondolják. (Lehet a disputacédulákon leírt állításokra is támaszkodni az érvelésben!)
- Vita: Az érvek felsorakoztatása, ütköztetése, ellenérvek cáfolata. Vezetem, moderálom a vitát, igyekszem elkerülni a túlkapásokat. (cél: logikus érvelés, a vitapartner meghallgatása, tisztelete)
- Zárszó: Mindkét fél mondhat egy-egy zárszót, a végén én is mondok. (cél: kompromisszumkészség fejlődése)
Melléklet: A disputacédulák állításai – ezekkel lehet egyetérteni vagy cáfolni
- A karácsony a család ünnepe, ilyenkor fontos, hogy együtt legyünk.
- Bár a karácsony a család ünnepe, sokszor fárasztó a sok együttlét. Kell a másféle társaság.
- Csak a kisgyerekeknek fontosak a családi együttlétek, a nagyobbak nyugodtan lehetnek a barátaikkal az ünnepek alatt.
- Felnőtt korunkban az új családunkban is át kell örökíteni a régi szokásokat.
- A karácsonyi meghittséget lassan kiszorítja a kereskedelem, ajándékvásárlás, reklám.
- Nem árt egy-egy újítás a hagyományok között, pl. a fehér műfenyő. Attól még lehet intim a karácsony.
- Szebb, ha együtt énekel a család karácsonykor, mintha gépről szól a zene.
- Pénzen vett ajándéknál többet ér a saját készítésű, szívből jövő figyelmesség.
- Ajándékok helyett egy együtt töltött este, társasjátékozás, közös filmnézés is tökéletes.
- Fontos, hogy mit eszünk karácsonykor. Később, évek múlva majd az ízek, illatok segítenek felidézni az élményt.
- Unalmas, hogy mindig minden ugyanúgy zajlik karácsonykor.
- Nem örülnék, ha a barátaim látnák, hogy mi hogy karácsonyozunk.
- nem jó, hogy közterületen is állítanak karácsonyfát, mert az otthoninak már elvész a varázsa.
2019. december 4.
