A társ- és eszközhatározók
Diákjaink is úgy fogadják el tőlünk szívesebben a “tananyagot”, ha nem üres grammatizálás történik az órán, hanem jelentésközpontú fogalomalkotás. Bemutatom, én hogyan szoktam.
A társhatározó:
- Még a célkitűzés, tehát a cím felírása előtt: készíts T-ábrát (2 oszlopot) a füzetedbe: az egyik fölé írd: egyedül, a másik fölé: mással/másokkal – kivel? (ez legyen a szélesebb).
- Ezután különböző tevékenységeket sorolok fel, pici gondolkodás után írják be a megfelelő helyre: ők hogyan szeretik ezt a tevékenységet végezni? (a kivel? pontosításra később lehet majd kis időt hagyni).
- A tevékenységek pl.: olvasás, sportolás, tanulás, ebédelés, túrázás, séta, filmnézés, sütés-főzés, takarítás stb. Írjanak 2-3 egyéni ötletet is mindkét oszlopba. (Közben lehet majd arról beszélgetni, hogy természetes igénye az embernek az időnkénti egyedüllét, magányos bekuckózás, bambulás. Biztos ők is éreztek már ilyet, ki? mikor? Biztosan voltatok már táborban, több napos kiránduláson, ahol jó volt, de már elég volt az állandó sokaságból…)
- A beszélgetés után: számoljátok meg, melyik oszlopba írtatok többet! (Valószínű, hogy a jobb oldaliba.) Bizony, az ember társas lény! (ld. történelem!)
- Innen már egyenes az út a fogalom kialakításához: alkoss mondatot, kérdőszó, jelölés, kifejezőeszközök stb.
Az eszközhatározó:
- Gondolattérkép (=pókhálóábra): írd középre: ESZKÖZ. Körbe, sugarasan: mi jut róla eszedbe? (Általában szerszámokat írnak: kalapács, fűrész vagy evőeszköz stb. Nem baj, ez elég a fogalomalkotáshoz: alkossunk mondatot, elemzés, kérdések, kifejezőeszközök stb.)
- De! Vajon csak tárgy, valódi „eszköz” lehet eszközhatározó? Itt valami szép aktualizálással folytatom: pl. mivel teheted széppé egy kórházban fekvő beteg kisgyerek (vagy édesanyád, szüleid stb.) napját? Pl. kedvességgel, adományokkal, mosollyal, mesével, segítéssel stb.
- Jöhet gyorsan ez a Juhász Ferenc-vers (ki is lehet vetíteni):
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/JUHASZ/juhasz00001a/juhasz00014/juhasz00014.html
Nem kell agyonelemezni, csak úgy futtában: ki hány eszközhatározót talál? Elég szóban.
4. A kétféle határozó összevetése: mondhatjuk-e, hogy a társhatározó élőlényekre, személyekre vonatkozik, az eszközhatározó pedig tárgyakra?
Dehogy! Ellenpéldák:
Mindig a bátyjával íratja meg a fogalmazásait. (személy, de eszközhatározó)
Nagymamájával hozatta be az otthon felejtett tornazsákot. (itt is)
Tegnap láttalak az új bicikliddel! (=a biciklid társaságában, vagyis élettelen tárgy a társhatározó)
Érdekesség még: a -stul/-stül kissé régies rag:
Kiugrott a gombóc a fazékból,
utána a molnár fazekastul,
stul, stul, stul,
fazekastul.
(Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon)
Olykor még ma is használjuk: pl. mindenestül, fenekestül felforgatták, családostul érkezett stb. Kabátostul, táskástul sorakozzatok a kijáratnál.
Gyakorlásnak, házi feladatnak:
Kérdezz utána:
- Folttisztítás nagyanyáink módszereivel: milyen foltot mivel tudunk kiszedni?
- Mivel lehet tartósítani a befőtteket/savanyúságokat?
- Milyen evőeszközzel illik enni a főzeléket/tésztát/húst körettel/pudingot/tortát stb.?
- Mivel lehet ellátni (fertőtleníteni, kötözni) a sebet? Mivel kell és mivel nem szabad kezelni az égési sérülést?
- Kivel/kikkel lépett fel az elmúlt évben kedvenc énekesed vagy játszott együtt kedvenc színészed?
- Melyik csapattal játszott a bajnokságban kedvenc focicsapatod? stb.
Zárásnak meg lehet nézni ezt az animációs feldolgozást:
https://www.youtube.com/watch?v=JxUZ95FnymY
Ezzel legalább átismételhetjük a láncmeséről tanultakat is… 🙂
- február 16.
Magyaróra meg minden 