5. osztályban, dupla órában, frontális és kooperatív feldolgozással

A mai gyerekek nehezen birkóznak meg az irodalmi, különösen a lírai szöveggel; a magyartanár egyre inkább médium kell, hogy legyen a befogadás folyamatában. Vezetni, terelgetni kell a képzeletüket még, különösen 5. osztályban.

Mivel a lírai művek „megfoghatatlanabbak”, nehezebben értelmezhetők ennek a korosztálynak – az „akcióhoz” szokott, filmeken nevelkedett generáció az epikával jobban boldogul –, szükségesnek látok egy alapos, értelmező beszélgetést az elmélyültebb, konkrét, adott szempontú csoportfeladatok elvégzése előtt.

A csoportok heterogének, de természetesen differenciálunk: vannak „erősebb” csoportok, nekik nehezebb és több feladatot adok. (1., 5.) A differenciálás másik pólusa a 3. és a 6. csoport, ők kevesebb és könnyebb feladatot kapnak (pl. ha kicsit nehezebben olvasnak, kevéssé kitartóak).

Az első órában próbálom figyelmüket, képzeletüket irányítani. Rengeteg időt szánok arra, hogy belső képteremtésük erősödjön, sokféle technikával igyekszem fejleszteni ezt a képességüket. Nemcsak a művészi befogadásnak, de mindenféle szövegértésnek, így a tanulásnak is ez az alapja. A készen kapott képekkel nem fejlődik kellőképpen az agynak ez a képessége, ebben szerepe van a sok-sok elmaradt kisgyermekkori mesének is. Marad tehát az irodalomóra, a sok beszélgetés, a képi elemek láttatása.

Az első órában nem sok teret kap kreativitásuk, a másodikban mindenki aktívvá válhat. Hogy mindez hogyan válik belsővé, amit ezeken az órákon tanultunk, a téma lezárásakor fog igazán megmutatkozni, amikor leíró fogalmazást írnak – beépítve az itt szerzett megfigyeléseket, tapasztalatokat.

Fejlesztési területek: figyelem, összehasonlítás képessége, csoportosítás, megfigyelés és gyűjtés adott szempont alapján, reproduktív emlékezet, lényeglátás, együttműködés képessége, érzelmi befogadás.

Az óra didaktikai feladata: A tájleíró költemény műfajának megismerése, ismertetőjegyei. Különbség az ismeretterjesztő leírás/bemutatás és a lírai, érzelmekkel átszínezett leírás/bemutatás között. A leírás részleteinek megfigyeltetése: nézőpontváltások, irányok, poétikai eszközök.

A tanítandó ismeretek: A tájleíró költemény, elkülönítése az ismeretterjesztő szövegtől ill. az  életképtől.

Módszerek, munkaformák: Frontális (irányított beszélgetés) és kooperatív. Tanári magyarázat, közös éneklés, közös versmondás, válogató olvasás, csoportosítás interaktív szókártyákkal, vándorló csoportok.

Eszközök: Tankönyv, füzet, tábla, interaktív tábla, laptop, csomagolópapírok, íróeszköz, színes ceruza.

Tantárgyi kapcsolatok: anyanyelv, természetismeret, rajz és vizuális kultúra, médiaismeret (bár még nem tanulnak ilyet, de valamilyen szinten mindenki járatos a filmek világában), informatika.

Felhasznált források: Tankönyv; Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005.; a http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-oszi-alfold-madartavlatbol/  és http://www.topfoto.hu/?id=katphotos&ssubid=8&function=&puser=&pgrapher=&pname=&page=59 képei;  a http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1gi_Nemzeti_Park szövegéből; térkép: Magyarország domborzata és vizei.

Előzmények: Memoriterként a gyerekek már megtanulták a művet. Olvastuk Arany János Családi kör című versét, Petőfi Sándor Egy estém otthon és Szülőföldemen című versét; énekórán részleteket tanultunk Petőfi Távolból című költeményének énekelt változatából. Megismertük az életkép műfaját. Különbséget tettünk a család/otthon – szülőföld – haza fogalmak között.

Az óra menete:

 

 

Idő (perc)	A tanulók tevékenysége	A pedagógus tevékenysége	Célok és feladatok	Módszerek	Tanulói munkaformák	Eszközök	Megjegyzések
1-5	Jelentés A Távolból című vers néhány versszakát énekeljük	Üdvözlés	Szervezés       Motiváció
6-9.	Megoldják a feladatot	Bemutatom az interaktív táblán a szókártyákat, megkérem a tanulókat, rendeljék egymáshoz a fogalmakat és a verscímeket	Meglévő ismeretek rendszerezése, motiváció	Csoportosítás, egymáshoz rendelés, interaktív szókártyák	Egyéni	Interaktív tábla	Egymás után, jelentkezés után mennek a táblához (ld. 1. melléklet)
10.	Írják a füzetükbe a címet	Értékelek, elismétlem a 3 fogalmat, majd célkitűzés, táblára: Petőfi Sándor: Az alföld Képzeletbeli filmet forgatunk az alföldről, a mai munkát ennek jegyében végezzük.	Célkitűzés, témaexponálás, meglévő ismeretbe ágyazás   Motiváció		Frontális	Tábla, füzetek
11-15.	Együtt elmondják a verset	A korábban memoriterként megtanult vers felidézése, megfigyelési szempont: lassabban mondjuk, próbáljuk elképzelni is, amit mondunk! Milyen képeket látunk magunk előtt?	A szöveg alapján belső képteremtés	Közös versmondás		Tankönyv	versmondás közben a könyvbe pillanthatnak a gyerekek Előtte: a lábjegyzeteket böngésszék át!
16-26.	Felsorolják megfigyeléseiket: milyen képek követik egymást képzeletbeli filmjükön	Irányítok, kérdezek, értékelek	Reflexiók, értelmezések, pontosítások	Megbeszélés	Beszámolók, megfigyelések, válogató olvasás	Tankönyv	Behatárolás a térképen: a Duna – Tisza köze
27-32.	Figyelnek, összehasonlítanak	Ismeretterjesztő szöveg bemutatása a Duna – Tisza közéről ill. meghatározás az alföldről. Hasonlítsátok össze ezeket a szövegeket Petőfi versével! Mi a legfontosabb különbség? Vizsgáld a szavakat, kifejezéseket!	Az új fogalom: a tájleíró költemény kialakításának előkészítése.	Összehasonlítás, lényegkiemelés	Tanulói felolvasás	Interaktív tábla	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1gi_Nemzeti_Park szövegéből
33-34.	Beszámolnak megfigyelésük eredményeiről.	Irányítok, értékelek, összegzek.	Ismeretterjesztő és művészi szöveg különbsége.	A különbségek megfogalmazása	Tanulói beszámolók		A legfontosabb különbség: az érzelmi átszínezettség. A költő érzelmeivel, kötődéseivel együtt mutatja be a tájat.
35-39.	Füzetükbe leírják a tudnivalókat, felolvassák mindkét helyről a meghatározást	Az új műfaj megnevezése, bemutatása. Táblára: Műfaja: tájleíró költemény. A tankönyv meghatározásának felolvasása, értelmezése.	Új fogalom: a tájleíró költemény műfaja. Ismertetőjegyek főfogalom alá rendelése.	Megfigyelés, hangos és követő néma olvasás, értelmezés.		Tankönyv
40-45.	Átveszik a csomagolópapírokat, az írásban is megfogalmazott feladatot, értelmezik.	A „szakértői csoportok” feladatainak kiosztása, a munka előkészületei. A feladat értelmezésének segítése.	Motiváció. A művészi hatás eszközeinek számbavétele.	Elemzés, gyűjtés adott szempontok alapján	Csoportmunka	Tankönyv, csomagolópapír, filctoll	A tulajdonképpeni csoportmunka a 2. órán történik majd   A „szakértői csoportok” itt nem azonosak a Pethőné nagy Csilla módszertani gyakorlataiban fellelhetővel!
SZÜNET
46-56.	A csoportok feladatainak  végrehajtása	A munka beindítása, a csoportok körbelátogatása. Az „operatőr” csoporttal külön megbeszélés a laptop körül: madártávlat és közelkép fogalma, képek vizsgálata. Körbelátogatom a csoportokat, segítek, irányítok, értékelek	A csoportok önálló munkavégzése			1. csoport: laptop	http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-oszi-alfold-madartavlatbol/     és a http://www.topfoto.hu/?id=katphotos&ssubid=8&function=&puser=&pgrapher=&pname=&page=59 képei
57-67.	A csoportok körbejárnak, megtekintik egymás – asztalon hagyott – munkáját, észrevételeket tesznek.	Irányítok, segítek	Egymás munkájának előzetes értékelő megtekintése	„vándorló csoportok”	Kooperatív		Minden csoport a soron következő sorszámú 2 csoportét nézi meg. Részletes értékelésre nincs mód, mivel más-más szempont szerint dolgoztak a csoportok. Az esetleges észrevételeket jegyezzék fel.
68-85.	Az egyes csoportok 2-2 percben beszámolnak munkájukról. A többiek megteszik az esetleges észrevételeket.	Értékelek, irányítok, kiegészítek.	Közzététel	Beszámoló, lényegkiemelés	Csoportos beszámolók		Nem kell felolvasni az egész munkát, csak kiemelni a legszebb részeket. Az 1. csoport „megtanítja” a többieknek a madártávlat, közelkép fogalmát.
86-90.	Figyelnek, lejegyzik a házi és a szorgalmi feladatot.	Összegzek, értékelek, házi feladatot és szorgalmi feladatot adok.	Összegzés, a munka értékelése		Frontális	A csomagolópapírok majd kikerülnek az osztályterem falára.	Házi feladat: amit egyik csoport sem részletezett: bizonyítsd a vers szövege alapján, hogy Petőfi szerette ezt a tájat! Szorgalmi: rajzolj képeket egy képzeletbeli diafilmhez a vers alapján! (Ld. 5. melléklet.)

Az interaktív szókártyák – ahogy ők látják; ezt kell logikailag rendezni.

A csoportok nevei és feladatuk (a feladatokat szóban és írásban is megkapják):

1) Operatőrök, technikusok: Figyeljétek meg a képzeletbeli kameramozgás irányát: madártávlat, közelítés, közelképek, távolodás, távoli képek! Kérdőszavak: hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig? Gyűjtsétek ki az erre utaló sorokat, szavakat, kifejezéseket is, írjátok a csomagolópapírra! A közzétételkor majd ti „tanítjátok” meg az osztálynak a madártávlat és közelkép fogalmát. (A munka beindításakor laptopon én mutatom be először a csoportnak ezeket a fogalmakat.)

2) Természettudós szakértők: Keressétek meg és vezessétek el a képzeletbeli filmeseket az alföld növény- és állatvilágához! Milyen növények, milyen állatok/állatcsoportok szerepelnek? Gyűjtsétek ki az erre vonatkozó szavakat, kifejezéseket, és írjátok a csomagolópapírra, külön-külön csoportosítva! Mit gondoltok, miért sorol fel Petőfi ennyi növényt, állatot?

3) Hangtechnikusok: Gyűjtsétek ki a hangokat, hangutánzó szavakat tartalmazó verssorokat a versből! Ráadásként a hangulatfestő szavakat is – milyen hangulatot keltenek? Milyen tanult költői eszközre ismertek az utolsó versszakban? Mi lehet a szerepe?

4) Művészeti szakértők I.: Gyűjtsétek ki a színeket tartalmazó és a költői jelzős szerkezeteket a versből, külön-külön csoportba! Írjátok a csomagolópapírra!

5) Művészeti szakértők II.: Gyűjtsétek ki a szóképeket (megszemélyesítéseket, hasonlatokat, metaforákat) és a tanult alakzatokat (ismétlés, ellentét) a versből, és írjátok a csomagolópapírra!

6) Statisztaszervezők: Gyűjtsétek ki azokat a sorokat, amelyekben a tájban szereplő embereket említi a költő és az építményeket (nem természeti tárgyak, hanem amit az ember keze alkotott)!

Megoldások:

1) Madártávlat:  lenn, felröpülök, túl a földön, felhők közelébe, a Tiszától a Dunáig, ég alatt, Kissé közelít: tanyáknál, környéket, idejárnak szomszéd nádasokból, légi útra,

Ismét távolodik: tanyákon túl, puszta mélyén,

Közelképek: csárdánál, homokban, oda, ott, tövéhez (a 9-10. versszak)

Távolít: messze, homályból, megettök,

2)  Állatcsoportok: gulya, ménes

Állatok: vadlúdak, vércse, gyíkok

Növények: búza, nád, törpe nyárfaerdő, királydinnye, árvalányhaj, szamárkenyér.

Petőfi jól ismerte ezt a tájat, minden zegét-zugát bejárta, „ismeri, mint a tenyerét”.

Otthonos ezen a vidéken.

3) Hangutánzások: Az egész 5. versszak kimásolható; visító vércse

Hangulatfestő szavak: zordon (szigorú, távolságtartó), nyargaló (lendületes), meglebben (finom, könnyed mozgás)

 4) Színek: smaragd színű búza, nyárfaerdő sárgul, kék virága a szamárkenyérnek, tarka gyíkok, homály, kék gyümölcsfák, halvány ködoszlop

Költői jelzős szerkezetek pl.: zordon Kárpátok, vadregényes táj, tengersík vidék, délibábos ég, nyargaló futás, magányos csárda, bús árvalányhaj, hűs tövéhez, halvány ködoszlop (nem baj, ha nem írják ki mindet).

5) Megszemélyesítés: mosolyogva néz rám…a róna képe; vályu kettős ága várja, a búza … a környéket vígan koszorúzza; áll magányos…csárda; bús árvalányhaj, kék gyümölcsfák orma néz

Hasonlat: mint halvány ködoszlop, egy-egy város templomának tornya

Metafora: sas (a) lelkem

Ismétlés: ott vagyok honn, ott az én világom

Szép vagy… nekem szép

Az utolsó versszakban 4-szer ismétli az itt szót. Szerepe a tájhoz való ragaszkodás

hangsúlyozása. (A Szózattal még nem vetjük össze, hiszen azt majd 7.-ben részletezzük.)

Ellentét: csodállak – nem szeretlek; hűs tövéhez – déli nap hevében; bölcső, születés – szemfödél, sír

6) Emberek a tájban: csikósok, betyárok, (gyermekek),

Emberi kéz alkotta építmények: hosszú gémű kút, széles vályú, magányos, dőlt kéményű csárda, városok, templomtornyok.

Íme a gyerekek/csoportok – különböző színvonalú 🙂 – megoldásai:

2020. március 8.