Láncmese és versjátékok

Motiváló játékok irodalomórák elejére

  1. 5-6. osztályban (miután már megismerték a láncmesék logikáját)

Kis időigényű játék ez, mindenki részt vehet benne, nem kell hozzá “tudni az irodalmat” (micsoda kifejezés, de a gyerekek használják így!). Éppen Dániel András modern láncmeséjét olvastam az unokáimnak (Smorc Angéla nem akar legóba lépni), és hallgattam csöndes kuncogásukat – nagy Dániel András-rajongók! -, amikor eszembe jutott: miért ne rögtönözhetnénk modern láncmesét az irodalomórán is? Bizonyára sokan megtették már ezt, nem gondolom, hogy újat írok ezzel – de hátha akad, aki még nem próbálta ki.

Elindítok egy történetet, és én fűzöm tovább az első láncszemet, hogy ezzel segítsek felidézni a kapcsolódás módját. Minden gyerek fűzhet hozzá egy-egy újabbat, de vigyázat: az osztálylétszám feléhez érve vissza kell fordítani a sort, és visszafejteni a láncot! A megoldás az utolsó megszólaló gyerek szájából hangzik el. (Mulatságos, ahogy ilyenkor belegabalyodnak, egymást javítják. Magam sem tudom mindig megjegyezni az egyes szemeket… 🙂 )

2. Versek mondókázása, verskánonok, versjátékok – bármelyik korosztálynak

Sokszor leírtam már: az irodalomtanítás egyik alapkövének tartom a memoritereket. Ha az új 5. osztályaim eleinte berzenkednek is egy kicsit, hamar megszokják, és tanulják is, mondják is a verseket folyamatosan. Együtt is mondjuk, kórusban. Nem kell “értelmezni”, hangsúlyozni, csak szépen, ritmikusan mondókázni; hagyni, hogy sodorjon a vers ritmusa. Szabály, hogy becsöngetés után elkezdi az osztály együtt mondani az épp aktuális verset, így várnak engem; majd miután megérkezem, én is mondom velük. Ők könyvből természetesen, én fejből (természetesen). Igen, még a nagyok is, a nyolcadikosok is! Érdemes kipróbálni!

Nem csupán a “feladott” versek szerepelhetnek az óra elején: rengeteg olyan aprócska gyerekmondóka van pl. Weöres Sándor tollából, amely alkalmas a játszadozásra. És nemcsak magyar-, hanem pl. énekórán is – de elő lehet venni ezeket nyelvtanon, a helyes artikuláció gyakorlására is. Nézzük csak például ezt:

Néztem görgőngurigán át,

láttam Palkót, kicsi Sárát.

A Palika ide-oda tereli a gurigát,

a Katika, a Marika neveti a Palikát.

Vagy ezt (itt a ritmuson túl jól lehet ropogtatni az r-eket):

Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél?

Fuj a szél, fuj a szél, De morog a szél. Apró ez a szoba, Mégis belefér.

Ezt (itt pl. lányok-fiúk magasan-mélyen felelgethetik egymásnak, miközben két másik csoport osztinátószerűen zim-zim – zum-zumol 🙂 ):

Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sínen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
a masina fut.

Ha épp csöndesebb, líraibb hangulatú az osztály, lehet altatót suttogni:

Szunnyadj, kisbaba,
Őriz halk szoba,
Zsongó éjszaka,
Csillagfény.
Hold jár egymaga,
Rád hull fátyola,
Álmodj kisbaba,
Tündérkém.

Ne zavarjon, hogy a zeneovik, alsós énekkönyvek már rég felfedezték és alkalmazzák ezeket! Ne is keressünk hozzájuk dallamot (bár vannak). Remek játéklehetőség maga vers is, ritmizálva, kánonozva, felelgetősen – és élvezik a nagyobbak is, hiszen játszani jó!

(A témáról bővebben itt: https://magyaroramegminden.com/2019/04/09/a-vers-az-amit-mondani-kell-kanyadi-sandor/)

Hangulatos, pezsgő irodalomórákat mindenkinek! 🙂

2020. szeptember 4.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s