Toldi – Negyedik ének

  • amit én fontosnak tartok

Miklós bűnt követett el, menekülnie kell. Itt végződött a Harmadik ének.

Ha meg tudjuk teremteni a kellő hangulatot a befogadáshoz, a gyerekek komolyan megrendülnek a gyilkosság olvasásakor. (Természetesen az első felolvasás mindig az enyém.) Megrendülnek és megéreznek valamit abból a kilátástalanságból, reményvesztettségből, amit Miklós is érez tette elkövetése után. Az OFI-s tankönyv szerkesztői – valami különös pszichológiai érzéktől vezérelve – a gyilkosság után néhány sorral Az ütemhangsúlyos verselés című elméleti anyaggal örvendeztetik meg a tanulókat. Én azért – a legtöbb kollégához hasonlóan – ennél komolyabban veszem az irodalmat és az irodalom lélekre, erkölcsi érzékre gyakorolt hatását. Tovább kell menni ezen a nyomvonalon, élni kell a lehetőséggel: a történtek valóban beindítottak valamit a gyerekekben!

Mint korábbi bejegyzésemben írtam, a Harmadik ének után beiktatok egy beszélgetős-megvitató órát: https://magyaroramegminden.com/2020/12/12/toldi-harmadik-enek/

A Negyedik elolvasására, megbeszélésére két órát szánok.

Első óra

Legelőször igyekszünk felidézni a gyilkosság körülményeit, a felindultságot, György parancsát, a szorongatott helyzetet. Ezután következik csak a felolvasás, ezen az órán kizárólag a 7. versszak végéig. Mire irányítom itt a figyelmüket? A lelkiállapotra. Az űzött-hajszolt, bűntudattól gyötört ember szenvedésére, zaklatottságára, testi-lelki kínjaira. Megfigyeljük a csodálatos, népdalokból kölcsönzött képeket, poétikai eszközöket, amelyek mind-mind ezt az érzést erősítik. Neve is van ennek: a bujdosó.

És itt megtanítom nekik a bujdosó műfaját. A tankönyv ugyan nem foglalkozik ezzel (nemes egyszerűséggel nádasban ücsörgésnek nevezi ezt a részt), én fontosnak tartom, mivel irodalmunkban (történelmi okok miatt) nagy szerepe van a bujdosónak.

  1. Beszélek nekik arról, hogy bizonyos történelmi korokban – reformáció, levert szabadságharcok, forradalmak, de akár ezeket megelőzően is – bizonyos társadalmi csoportok bujdosásra kényszerültek. (Ekkora még nem tanultak ezekről a történelmi eseményekről, így legegyszerűbb, ha csak utalok rájuk.)
  2. Nézzük, mi jellemzi a bujdosót tartalmilag, formailag? Fontos: a bujdosó lehet önálló irodalmi műfaj, de lehet egy nagyobb mű része is, mint esetünkben.
  3. Lírai műfaj, tehát érzéseket, lelkiállapotot fejez ki (szándékosan jó sok szót írunk a vázlatba – szókincsgyarapítás céljából).: reményvesztettség, kilátástalanság, fenyegetettség, kitaszítottság, magány, zaklatottság, félelem, fájdalom stb. (Jó esetben a gyerekekkel gyűjtjük össze ezeket a kifejezéseket.)
  4. Jellemző helyszín: erdő, nádas, mindig a szabad ég alatt („Isten kék egével födve a tanyája”)
  5. Legfőbb költői eszköz: a költői túlzás („Nádtors lőn az ágya, zsombok a párnája”)
  6. Felidézzük, el is énekeljük a Vidrócki-ballada 4. versszakát, ezt szeptemberben tanultuk: Esteledik már az idő,/ Szállást kérnék, de nincs kitől./ Sűrű erdő a szállásom,/ Csipkebokor a lakásom. Ebben a versszakban minden megismert jellemző jelen van.

Nem én találtam ki azt a bölcsességet, hogy a műélvezethez, a befogadáshoz az ismereteken át vezet az út – de én is így gondolom. Ha a kuruc bujdosókkal vagy Bornemisza Siralmas énnéköm-kesergőjével ismerkednek majd, nem árt, ha előzetes ismeretekkel felvértezve teszik ezt. De! Nagyon nem mindegy, hogy aktuálisan, egy lélektani helyzetet megteremtve tanítunk valamit, vagy koncepció nélkül, esetlegesen (ld. a fentebb említett Az ütemhangsúlyos verselés című tananyagot).

És mivel itt vagyunk a Negyedik éneknél, hát ennek a (nagyon feszes!) órának az anyaga még az allegória is. Ha tudom előre – már énekórán, A Vidrócki tanításakor is! –, hogy mit akarok majd, akkor nem lesz zsúfolt ez az óra, többszörösen tapasztaltam már.

Az allegória két versszakát sorról sorra olvassuk együtt, időnként megállunk, rákérdezek: Kicsoda? Kiről van szó? Ki vetődött el? Ki félt? Ki lopózott le? stb. Hát az álom! Még mindig az álom! – Lehet, hogy dedós módszer, de így megértik és a fejükbe vésik a meghatározás azon részét, hogy egész művön vagy több versszakon át kifejtett/ végigvezetett…

Miről is van szó ebben a két allegorikus versszakban? Arról, ami nagyon gyakori az irodalmi művekben: a hős/ lírai én érzéseit, lelkiállapotát kivetíti a környezetére, a természetre. később is találkoznak majd ezzel számtalan esetben Adyn és Tóth Árpádon át József Attiláig és tovább; nem árt, hogy ha ilyennel találkozunk, mindig megfigyeltetjük.

Második óra: a 8. versszaktól

Egészen más dolgok kerülnek itt fókuszba: nem irodalomelméleti, költészettani, hanem nagyon is hétköznapi, emberi dolgok – persze mindez az irodalomban megjelenítve.

Megjelenik Bence, aki már mióta is szolgálja a Toldi családot? A gyerekek kihámozzák a szövegből. Nemcsak annyi a szerepe, hogy élelmet hoz Miklósnak – ezzel édesanyja gondoskodásának is hangsúlyt adva –, hanem mesél, anekdotázik is az öreg cseléd. Szavai nyomán feltárul a múlt eddig ismeretlen része; megtudjuk, hogy Miklóst kicsi korában apja vitézségéről szóló történetekkel kellett altatni; megtudjuk, milyen erőmutatványokkal „szórakoztatta” a cselédeket, még az állatok nevét is megismerjük. Karakteres figura Bencéé, érdemes a beszédmódjára, stílusára is figyelni.

Először természetesen tartalmilag nézzük végig a beszélgetésüket. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy Miklós itt utal már a körvonalazódó céljaira is abban, amit édesanyjának üzen – de erre még úgyis többször visszatérünk. Majd következnek a kedvenceim: ez a zseniális Arany olyan érzékletesen közelít rá („zoomol”) a szereplők mikromozgásaira, hogy nem lehet szó nélkül hagyni! Ilyenekre gondolok: Azzal a hű szolga szemét az ökléhez, S öklét megtörölte ócska köntöséhez. A gyerekek persze megfejtik, hogy a szemérmes férfisírást, elérzékenyülést igyekszik leplezni Bence. Ennek ellenpárja, amikor Miklósnak törnek elő a könnyei: S mintha törlené csak arca verítékét, Tenyeréhez törlé hívatlan vendégét… Szemléletes az a módszeres leírás is, ahogy az öreg szolga „megterít” gazdájának a földön: kevés dolog van nála, egyszerűen, de megadja a módját. Ennek fordítottja a 23. versszakban olvasható, amikor ugyanilyen módszeresen elpakol. Az ivás utáni jellemző mozdulat: S míg azt (ti. a kulacsot) a fiúnak nyujtá jobb kezével, Megtörülte száját inge elejével. Megkérdezem a gyerekeket: volt-e úgy, hogy nagyitok enni adott valami finomat, de ő nem evett, csak gyönyörködött abban, ahogy ti esztek? Hát persze, ismerős! Ugyanezt teszi Bence is: S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! Jobban esett, mintha maga falta volna; Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája…

A legtalányosabb az apró mozdulatok sorában ez: Hallgatott sokáig s majd elfakadt sírva, Bocskorán körmével kereszteket írva. Képzeljük csak el: Miklós beszél, Bence hallgatja, egyre szomorúbban, lehajtott fejjel. S mint ahogy ti is gyakran babráltok valamivel, firkálgattok különböző ábrákat magyarázat közben, Bence keze így, öntudatlanul piszkálgatja a bocskorát a körmével. A kereszt formának semmi jelentősége nincs itt (a gyerekekben túlságosan erősen él ez a jelkép, itt is összefüggést keresnek 🙂 ).

Ezeket a megfigyelt, kikeresett, újraolvasott finommozgásokat el is játsszuk, sőt biztatom őket: következő órára némajátékkal hozzanak egy-egy jelenetet ebből az énekből, beleszőve egy-egy ilyen apró mozdulatot.

S mesteri a befejezés is: hogyan is tűnt fel Bence? Megzörrent a nád. És hogy tűnik el? A töretlen nád közt elenyészik.

Nem véletlen, hogy Sütő Andrást szinte sokkhatásként érte, amikor életében először olvasta a Toldit, úgy érezte magát,  mint mikor a szilvafáról a hátamra esve, szavamat vesztettem. […] Nyelvünk erdőzúgását hallgattam benne.

Milyen jó nekünk, magyartanároknak, hogy évről évre újraolvashatjuk…

2021. január 4.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s