Toldi – Harmadik ének

  • disputa az ének elolvasása után

Furcsa véleményeket hallok a gyerekek szájából a gyilkosságra vonatkozóan: Jól tette, miért piszkálták? Nem bűnös, csak önvédelemből tette! stb. Jó néhány éve ezért e rész elolvasása után mindig tartok egy disputaórát – muszáj alaposan körbejárni ezt a súlyos erkölcsi kérdést. Már a szöveg olvasásakor, újraolvasásakor, megbeszélésekor megfigyeljük, milyen sokáig tűrt Miklós; maga ez a szó is sokszor szerepel a jelenet leírásakor. Az előző énekekben is megismerjük indulatos természetét, de önuralmát is: a Laczfi-jelenetben megsértik, de dühét az „erőmutatványban” vezeti le; majd a Második énekben majdnem megüti Györgyöt a kapott pofon után – de mégsem teszi. Itt azonban mégis megtörténik a szörnyű gyilkosság, bűnt követ el.

A disputa levezetése

Erről a módszerről már többször írtam: https://magyaroramegminden.com/2019/02/24/pal-utcai-valtozatok/ – itt a 2. pontban, valamint: https://magyaroramegminden.com/2019/12/04/hagyomanyok-fontosak-kellenek/ – itt a 6. pontban.

Ezúttal ezek a disputa-cédulák állításai, amelyekkel lehet egyertérteni vagy cáfolni, de mindkettőt meg kell indokolni! (A cédulák tartalmának egy része szándékosan provokatív: rászorítja a gyerekeket a véleménynyilvánításra, érvelésre.)

  1. Ember soha nem olthatja ki egy másik ember életét.
  2. Mikósnak uralkodni kellett volna az indulatain.
  3. Szemet szemért, fogat fogért! Aki ölt, annak szintén meg kell halnia. Miklósnak is!
  4. György embere ártatlanul halt meg, hiszen ura felszólítására hergelte Miklóst, nem magától.
  5. György az idősebb testvér. Joga van rendelkezni a kiskorú Miklós dolgaiban.
  6. Jól tette Miklós, hogy megölte György emberét, mert az piszkálta őt.
  7. Az anyának rá kellett volna szólnia Györgyre, hogy ne beszéljen így Miklóssal.
  8. Toldiné elkényeztette Miklóst.
  9. Ha indulatból öl valaki, az mentő körülménynek számít.
  10. Jogosan sértődött meg Miklós Györgyre, így érthető, hogy félrevonult az udvaron.
  11. Nagyon helyes, hogy Miklóst dolgoztatják a cselédekkel, hiszen ő a fiatalabb.
  12. Miklós jogtalanul haragudott Györgyre. György nem tehet arról, hogy Laczfi katonája leparasztozta.
  13. György olyan hangon beszélt Miklóssal, ahogy nem beszélhet testvér a testvérrel.
  14. Az anyáknak mindig a kisebb gyereküket kell jobban szeretni, hiszen ő a gyámoltalanabb.
  15. Aki félrevonul, azt hagyni kell, tiszteletben kell tartani.

Miután mindenki kimondta az érvekkel alátámasztott véleményét, behúzzuk a többi széket is a naggyá alakított körbe, és összegezzük a tapasztalatokat. Volt-e eltérő vélemény, extrém indoklás? Ilyenkor nyílt viták is alakulnak, igyekezzünk mederben tartani! Nehéz… 🙂 Csodálkoznak, amikor elmondom, hogy a középkorban az elsőszülöttet előjogok illették meg a többi testvérrel szemben. Erre felhördülnek, újabb viták alakulnak… – és így tovább. Természetesen a zárszóban el kell hangoznia annak, amit az 1. cédula kimond. (Utalhatunk a törvény „kőbe vésett” örök érvényére, ld. Tízparancsolat.)

A záró kör arról szól, vajon mi legyen Miklós jövője? Milyen büntetést kapjon? Sorban mindenki fogalmazza meg egy mondatban. (Manapság – sajnos, de ebben az estben hasznos – nem szokták a gyerekek előre elolvasni a további részeket, így nem ismerik a történet végét.) Érdekes bűnhődéseket találnak ki, pl.: élethosszig szolgálja Györgyöt; élethosszig vagy bizonyos ideig dolgozzon tovább a cselédekkel; vagy büntetésből (!), legyen a király katonája, egész életében harcoljon… 🙂

2020. december 11.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s