Nem »csatolt rész«! | Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései

H. Móra Éva | 

Írófeleség… de furcsa szó. Pedig ezen a gyűjtőnéven emlegetjük őket legtöbbször, mintha valóban csak oldalbordái, „csatolt részei” lennének nagy íróinknak-költőinknek. Jó, egyikről-másikról bekerült a köztudatba még néhány dolog, Mauks Ilonáról például az, hogy kétszer is feleségül vette őt az író. De csodálkoztunk ezen, amikor tanultuk az iskolában! Ám aztán átsiklunk e nők alakján, hiszen más, fontosabb dologra kell az idő: meg kell ismerni az író műveit.

Ki gondolná, hogy Mauks Ilona – húgával, Kornéliával együtt – zsenge lánykorától kezdve irodalomkedvelő volt? Ő így fogalmaz: „Beteges rajongással viseltettem az irodalom iránt.” E rajongás nem merült ki az olvasásban, maga is próbálkozott az írással. Később afféle irodalmi szalont működtettek a nővérek a mohorai birtokon, s mire az ifjú Mikszáth mindennapos vendége lett a Mauks-kúriának, hogy a piros karszékben felolvassa legújabb írásait, értő fülekre talált. Pezsgő élet, nagy vendégjárás zajlott a házban, különösebben nem jelezte semmi…