Kategória: Egyéb

H. Móra Éva |

A Petőfi-bicentenárium kapcsán sorra jelennek meg olyan cikkek, kiadványok, tanulmányok, amelyek Petőfi életének valamilyen eddig nem ismert mozzanatáról számolnak be, vagy valamilyen új szempont szerint emelnek ki irodalomtörténeti érdekességeket. Ezeknek is megvan a helyük, persze. De mekkora öröm, ha itt egy friss, mai nyelven szóló, bárki kezébe adható és főként szövegközpontú könyv, amely valóban a versekre és nem a körülményekre fókuszál!

Lackfi János neve védjegy, garancia. Úgy tudja megszólítani a – például életkoránál fogva – kevésbé tapasztalt (hogy mindjárt ne kevésbé műveltet mondjunk) olvasót is, hogy néhány lépéssel biztosan közelebb hozza az irodalomhoz. Mert ugyan ki vesz a kezébe verseskötetet? Az internet tele van különböző – kétes megbízhatóságú – versblogokkal, ott még csak-csak van türelem egy-két kattintásra, de verseskötetet…? A diákok, nekik muszáj. De nem sok kedvvel.

Nos, ha ezt veszi kézbe valaki, egyhamar nem fogja letenni. Itt versekkel szembesülünk, nem életrajzi adatokkal. Ha valaki egy…

H. Móra Éva |

Ezúttal kivételesen nem egyetlen, hanem két könyvet is ajánlok, mivel mindkettő kapcsolódik valahogyan a tanévkezdéshez: haszonnal forgathatók, pedagógusok és érdeklődők számára is.

Először a Karanténszótár 2.-ről!

Ha azt mondom: pánikvásárlás, gondolhatunk az ünnepek előtt megszokott rohamszerű, felhalmozó árubeszerzésre vagy a – sajnos aktuális – háborús helyzet okozta aggodalom diktálta készletfeltöltésre is. De ha néhány szóval bővítem a sort, ilyenekkel például: élesztőpárbaj, vécépapírkrízis, oltakozás – már nagy bizonyossággal a Covid-járványra szűkülnek gondolataink. A szerző Veszelszki Ágnes, nyelvész, újmédia-kutató (a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense) frappáns alcímet adott gyűjteményének: Kor- és kórdokumentum. Valóban, afféle anyanyelvi időkapszula ez a kötet, lenyomata egy korszaknak, amelyre az egész világon a pandémia nyomta rá a bélyegét. A jelen kiadás már a második, jócskán bővített utóda az elsőnek. A két éve megjelent Karanténszótárugyanis a 2020 júliusával lezárult időszakkal foglalkozik, ami a hivatalosan elrendelt, szigorú karantén ideje volt.

Mindennél beszédesebb…

H. Móra Éva |

Ha azt mondom, alapos, tudományos igényű tanulmányt olvastam, félő, hogy jó néhány olvasót elriasztok. A 28-30. oldalig egy időre nekem is felrémlettek főiskolás és egyetemista korom Bevezetés az (ilyen-olyan…) tudományba című jegyzet száraz, de megkerülhetetlen olvasmányélményei, de miután Bereczki Enikő elkezdett valódi, ismert, magyar, hús-vér influenszerektől idézni, a könyv élővé vált és magával ragadott.

Reális problémát jár körül A rejtélyes Z generáció. A nemzedéki ellentétek, a Bezzeg az én időmben!, az Ezek a fiatalok! típusú felsóhajtások öröktől fogva léteznek, amióta világ a világ. Ám a felgyorsulás folyamata szédületes iramot vett, s egyre nagyobb a szakadék a nemzedékek között. S akiket a legtöbb meg nem értés és kritika ér, azok a Z-generáció tagjai, vagyis – nagyjából – az 1995 és 2009 között születettek. A felgyorsulás oka egyértelműen a digitális fejlődésben – s általa az életmód, attitűdök, szemlélet gyökeres változásában – keresendő.

Valljuk be:…

H. Móra Éva | 

Nem fukarkodik a Pagony Kiadó az Abszolút Töri sorozat újabb és újabb darabjaival: az elmúlt évben három, idén már két kötettel örvendeztették meg az olvasókat. Aki ismeri ezeket a könyveket, tudja, milyen élvezetesek és hasznosak egyszerre: kilépve a történelemkönyvek olykor száraz lapjai közül, alaposabb betekintést engednek egy-egy korszak hétköznapjaiba – és emellett szórakoztatnak is. A kerettörténet mindig ugyanaz: a gimnázium udvarán álló öreg fa belsejébe jutva léphetnek át a szereplők egy letűnt korba, ezúttal 1914-be, a helyszín pedig Budapest és Kolozsvár, azaz a címbeli Szamos-parti Hollywood.

Zágoni Balázs az írás, újságírás mellett filmes szakember is, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít filmtörténetet. Hatalmas tudásanyaggal felvértezve írt könyvet a filmtörténet hőskoráról, ami – kevesen tudják – szűkebb hazájához, Kolozsvárhoz kötődik. Imponálóan gazdag és sokszínű regényét olvasva azon gondolkoztam, hogyan is lehetne rávenni a kamaszokat e könyv elolvasására. Igen, rávenni, hiszen mi motiválhatná őket a 20. század eleji némafilmek…

H. Móra Éva | 

Írófeleség… de furcsa szó. Pedig ezen a gyűjtőnéven emlegetjük őket legtöbbször, mintha valóban csak oldalbordái, „csatolt részei” lennének nagy íróinknak-költőinknek. Jó, egyikről-másikról bekerült a köztudatba még néhány dolog, Mauks Ilonáról például az, hogy kétszer is feleségül vette őt az író. De csodálkoztunk ezen, amikor tanultuk az iskolában! Ám aztán átsiklunk e nők alakján, hiszen más, fontosabb dologra kell az idő: meg kell ismerni az író műveit.

Ki gondolná, hogy Mauks Ilona – húgával, Kornéliával együtt – zsenge lánykorától kezdve irodalomkedvelő volt? Ő így fogalmaz: „Beteges rajongással viseltettem az irodalom iránt.” E rajongás nem merült ki az olvasásban, maga is próbálkozott az írással. Később afféle irodalmi szalont működtettek a nővérek a mohorai birtokon, s mire az ifjú Mikszáth mindennapos vendége lett a Mauks-kúriának, hogy a piros karszékben felolvassa legújabb írásait, értő fülekre talált. Pezsgő élet, nagy vendégjárás zajlott a házban, különösebben nem jelezte semmi…

H. Móra Éva |

Már az előszó mottója belopta magát a szívembe: Petőfi Sándor gatyába’ táncol, / Felesége bugyiba’, úgy mennek a moziba. Még az eredetet is pontosan megjelöli: 20. századi népköltészeti gyűjtés. Zseniális kezdés. Nemcsak a figyelmet kelti fel, hanem szelíd figyelmeztetés is az olvasónak: akinek sérti az ízlését az efféle „szobordöntögető” hangnem, még most leteheti a könyvet…

Én nem tettem le, hanem lázas érdeklődéssel kezdtem olvasni.

Nem hagyomány nélküli ez a műfaj: számomra a kezdetet Nyáry Krisztiánnak előbb a közösségi oldalon posztolt, majd kötetekbe rendezett, íróink-költőink szerelmeiről szóló írásai jelentették; némileg ide sorolható Háy János Kik vagytok ti? című könyve is. Megítélésem szerint ezt a sort folytatja a Legendahántás. (Nyáryhoz hasonlóan Milbacher Róbert is Facebook-oldalán tette közzé először e rövid eszmefuttatásokat.) Az irodalomtörténész szerző a pécsi egyetem oktatója, s ez érződik stílusán: közvetlen – a hallgatókat nem is lehet másképp megszólítani –, de nem olcsó, nem…