Szórakozunk és okulunk | Veszelszki Ágnes: Karanténszótár 2. * Budai Éva: Játsszunk nyelvtant!

Olvass bele

H. Móra Éva |

Ezúttal kivételesen nem egyetlen, hanem két könyvet is ajánlok, mivel mindkettő kapcsolódik valahogyan a tanévkezdéshez: haszonnal forgathatók, pedagógusok és érdeklődők számára is.

Először a Karanténszótár 2.-ről!

Ha azt mondom: pánikvásárlás, gondolhatunk az ünnepek előtt megszokott rohamszerű, felhalmozó árubeszerzésre vagy a – sajnos aktuális – háborús helyzet okozta aggodalom diktálta készletfeltöltésre is. De ha néhány szóval bővítem a sort, ilyenekkel például: élesztőpárbaj, vécépapírkrízis, oltakozás – már nagy bizonyossággal a Covid-járványra szűkülnek gondolataink. A szerző Veszelszki Ágnes, nyelvész, újmédia-kutató (a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense) frappáns alcímet adott gyűjteményének: Kor- és kórdokumentum. Valóban, afféle anyanyelvi időkapszula ez a kötet, lenyomata egy korszaknak, amelyre az egész világon a pandémia nyomta rá a bélyegét. A jelen kiadás már a második, jócskán bővített utóda az elsőnek. A két éve megjelent Karanténszótárugyanis a 2020 júliusával lezárult időszakkal foglalkozik, ami a hivatalosan elrendelt, szigorú karantén ideje volt.

Mindennél beszédesebb…

View original post 701 további szó

Szót tudunk érteni a gyerekeinkkel? | Bereczki Enikő: A rejtélyes Z generáció

Fontos, hasznos – és élvezetes(!) tanulmányt ajánlok:

Olvass bele

H. Móra Éva |

Ha azt mondom, alapos, tudományos igényű tanulmányt olvastam, félő, hogy jó néhány olvasót elriasztok. A 28-30. oldalig egy időre nekem is felrémlettek főiskolás és egyetemista korom Bevezetés az (ilyen-olyan) tudományba című jegyzet száraz, de megkerülhetetlen olvasmányélményei, de miután Bereczki Enikő elkezdett valódi, ismert, magyar, hús-vér influenszerektől idézni, a könyv élővé vált és magával ragadott.

Reális problémát jár körül A rejtélyes Z generáció. A nemzedéki ellentétek, a Bezzeg az én időmben!, az Ezek a fiatalok! típusú felsóhajtások öröktől fogva léteznek, amióta világ a világ. Ám a felgyorsulás folyamata szédületes iramot vett, s egyre nagyobb a szakadék a nemzedékek között. S akiket a legtöbb meg nem értés és kritika ér, azok a Z-generáció tagjai, vagyis – nagyjából – az 1995 és 2009 között születettek. A felgyorsulás oka egyértelműen a digitális fejlődésben – s általa az életmód, attitűdök, szemlélet gyökeres változásában – keresendő.

Valljuk be:…

View original post 786 további szó

Gyúlékony filmszalagok nyomában | Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

Jó könyv a kiskamaszoknak!

Olvass bele

H. Móra Éva | 

Nem fukarkodik a Pagony Kiadó az Abszolút Töri sorozat újabb és újabb darabjaival: az elmúlt évben három, idén már két kötettel örvendeztették meg az olvasókat. Aki ismeri ezeket a könyveket, tudja, milyen élvezetesek és hasznosak egyszerre: kilépve a történelemkönyvek olykor száraz lapjai közül, alaposabb betekintést engednek egy-egy korszak hétköznapjaiba – és emellett szórakoztatnak is. A kerettörténet mindig ugyanaz: a gimnázium udvarán álló öreg fa belsejébe jutva léphetnek át a szereplők egy letűnt korba, ezúttal 1914-be, a helyszín pedig Budapest és Kolozsvár, azaz a címbeli Szamos-parti Hollywood.

Zágoni Balázs az írás, újságírás mellett filmes szakember is, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanít filmtörténetet. Hatalmas tudásanyaggal felvértezve írt könyvet a filmtörténet hőskoráról, ami – kevesen tudják – szűkebb hazájához, Kolozsvárhoz kötődik. Imponálóan gazdag és sokszínű regényét olvasva azon gondolkoztam, hogyan is lehetne rávenni a kamaszokat e könyv elolvasására. Igen, rávenni, hiszen mi motiválhatná őket a 20. század eleji némafilmek…

View original post 959 további szó

Nem »csatolt rész«! | Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései

Mikszáth-kedvelő kollégáknak, mindannyiunknak!

Olvass bele

H. Móra Éva | 

Írófeleség… de furcsa szó. Pedig ezen a gyűjtőnéven emlegetjük őket legtöbbször, mintha valóban csak oldalbordái, „csatolt részei” lennének nagy íróinknak-költőinknek. Jó, egyikről-másikról bekerült a köztudatba még néhány dolog, Mauks Ilonáról például az, hogy kétszer is feleségül vette őt az író. De csodálkoztunk ezen, amikor tanultuk az iskolában! Ám aztán átsiklunk e nők alakján, hiszen más, fontosabb dologra kell az idő: meg kell ismerni az író műveit.

Ki gondolná, hogy Mauks Ilona – húgával, Kornéliával együtt – zsenge lánykorától kezdve irodalomkedvelő volt? Ő így fogalmaz: „Beteges rajongással viseltettem az irodalom iránt.” E rajongás nem merült ki az olvasásban, maga is próbálkozott az írással. Később afféle irodalmi szalont működtettek a nővérek a mohorai birtokon, s mire az ifjú Mikszáth mindennapos vendége lett a Mauks-kúriának, hogy a piros karszékben felolvassa legújabb írásait, értő fülekre talált. Pezsgő élet, nagy vendégjárás zajlott a házban, különösebben nem jelezte semmi…

View original post 616 további szó

Szobordöntögetés? Dehogy… | Milbacher Róbert: Legendahántás

Érdekes, különleges, hiteles, izgalmas – magyartanároknak ajánlott!

Olvass bele

H. Móra Éva |

Már az előszó mottója belopta magát a szívembe: Petőfi Sándor gatyába’ táncol, / Felesége bugyiba’, úgy mennek a moziba. Még az eredetet is pontosan megjelöli: 20. századi népköltészeti gyűjtés. Zseniális kezdés. Nemcsak a figyelmet kelti fel, hanem szelíd figyelmeztetés is az olvasónak: akinek sérti az ízlését az efféle „szobordöntögető” hangnem, még most leteheti a könyvet…

Én nem tettem le, hanem lázas érdeklődéssel kezdtem olvasni.

Nem hagyomány nélküli ez a műfaj: számomra a kezdetet Nyáry Krisztiánnak előbb a közösségi oldalon posztolt, majd kötetekbe rendezett, íróink-költőink szerelmeiről szóló írásai jelentették; némileg ide sorolható Háy János Kik vagytok ti? című könyve is. Megítélésem szerint ezt a sort folytatja a Legendahántás. (Nyáryhoz hasonlóan Milbacher Róbert is Facebook-oldalán tette közzé először e rövid eszmefuttatásokat.) Az irodalomtörténész szerző a pécsi egyetem oktatója, s ez érződik stílusán: közvetlen – a hallgatókat nem is lehet másképp megszólítani –, de nem olcsó, nem…

View original post 649 további szó

Tanácsok Dragomán Györgytől

Egy híján húsz gyors gondolat arról, hogyan neveljünk olvasó embereket: 1. Mutassunk példát, olvassunk magunk is, vegyük erre rá a párunkat is, beszéljük meg az olvasmányainkat egymással, lássák a gyerekek, hogy olvasunk.2. Olvassunk fel rendszeresen a gyerekeinknek, esténként, vagy bármikor (emlékszem, a Tenkes kapitányát épp a chicagói reptéren fejeztük be sorban állás közben). Az esti … Bővebben: Tanácsok Dragomán Györgytől

Ereklyék nyomában | Catherine Gilbert Murdock: Fiú könyve — Olvass bele

Különösen történelmi érdeklődésű kiskamaszoknak! https://www.youtube.com/embed/taw03sheqEs?version=3&rel=1&showsearch=0&showinfo=1&iv_load_policy=1&fs=1&hl=hu&autohide=2&wmode=transparent H. Móra Éva | Különleges regény ez. Különlegesen szép, és különleges abban is, ahogy fejezetről fejezetre képes meglepni az olvasókat. A célközönség ugyan a 10 év feletti korosztály, de én magam is ámultam ennyi új fordulaton. Ezeket nem tartom illendőnek itt elmondani, ehelyett leírom, milyen érzések követték bennem egymást Catherine … Bővebben: Ereklyék nyomában | Catherine Gilbert Murdock: Fiú könyve — Olvass bele

Költővé azért nem tesz… | Lackfi János: Hogyan írjunk verset? — Olvass bele

Magyarórán is bevethetünk egy-egy gyakorlatot! H. Móra Éva | A vers fogalma mindenkinek mást jelent. Mást a lakodalmi vőfélynek, aki rigmusokban köszönti a vendégeket; mást a mondókázó kisgyereknek; mást a születésnapra vagy egyéb alkalomra összerittyentett versike kiagyalójának. Versnek nevezik a Biblia fejezeteinek egyes szakaszait. Versbe foglalva tanultuk annak idején Arkhimédész törvényét is: Minden vízbe mártott … Bővebben: Költővé azért nem tesz… | Lackfi János: Hogyan írjunk verset? — Olvass bele