„Gyöngyöt dobálni, semminek örülni” – még egyszer…

Muszáj újból írnom róla. Sok évvel ezelőtt már született egy bejegyzésem a művészeti tárgyak „haszontalanságáról”. (Itt: https://magyaroramegminden.com/2020/02/09/gyongyot-dobalni-semminek-orulni-szep-de-mi-hasznat-veszem/) De újból és újból beszélni kell erről, nem jó irányba mennek el a dolgok. ☹ Néhány hete voltak az osztályozó értekezletek, és azokat megelőzően röpködtek a rimánkodások az osztályfőnökök részéről az éneket és rajzot tanító kollégák irányába: Add … Bővebben: „Gyöngyöt dobálni, semminek örülni” – még egyszer…

Nyugdíjba menő kollégák búcsúztatására

Ezen is sokszor a magyar (ének) szakos tanárnak főhet a feje… Az egyik magyartanári oldalon kértek ötleteket, ott is leírtam, itt is közzéteszem. Íme néhány ötlet az elmúlt évekből:   Versajánlat: Gyönyörű és alkalomhoz illő Móra Magda verse, Az út felén túl. (Merő véletlen, hogy a versben 40 évről van szó – nem a „nők … Bővebben: Nyugdíjba menő kollégák búcsúztatására

Hangulatfestő szó vagy metafora?

Egyik kedvencem a jelentéstan, azon belül is a hangulatfestő szavak. Nagyon szeretnek a gyerekek is ezzel foglalkozni – bár sajnos nincs sok idő rá. A címben egy gyakori hibalehetőséget vetettem fel, ugyanis amikor megemlítem, hogy a hangulatfestő szavak jó része csúfolódó jellegű, gyakran testalkatra vagy negatív tulajdonságra mondjuk, hajlamosak a metafora jellegű szavakat is idevenni. … Bővebben: Hangulatfestő szó vagy metafora?

Szövegecske – a toldalékfajták felismerésének gyakorlásához

Tapasztalatom szerint nehezen megy diákjainknak a toldalékok felismerése, a munkát még inkább megnehezítik azok a fránya hasonulások is… A gyakorlás többféleképpen mehet: lediktálhatjuk minitollbamondásként – nem is olyan könnyű! –, és utána szedjük ízekre a szavakat, vagy mondatonként a táblánál közösen elemezve. Így is szoktam: keress a szövegben 2 határozóragos, 2 igei személyragos stb. alakot! … Bővebben: Szövegecske – a toldalékfajták felismerésének gyakorlásához

Csacskaság – a hosszú tavaszi szünet utáni első órára

Ugye nem akarunk első órán feleltetni, dolgozatot íratni? Az alábbi szövegnek se füle, se farka, ahogy mondani szokták, de a gyerekeket ez egy csöppet se zavarja, és nagyon hálásak egy kis játékért. A feladvány: hány állatnevet rejtettem a szövegbe? Ötödikeseknek kivetíthetjük, nagyobbak hallás után (többször, lassan olvasva) figyelhetik – persze írják le. Félkövérrel írom a … Bővebben: Csacskaság – a hosszú tavaszi szünet utáni első órára

Szövegecske – a névelők, névutók gyakorlásához

Miután tollbamondásként lediktáljuk a szöveget, kérjük, hogy karikázzák be a névelőket, majd írják ki a névutós névszókat. Sem a szöveg nem jelent nagy nehézséget – legfeljebb az elől és a felől névutók írásmódja –, sem a feladat. Így szorgalmiként „vadászhatnak" határozószókra, névmásokra, igenevekre stb. A szöveg: Egy hét alatt elég sokat elolvastam a könyvemből. A … Bővebben: Szövegecske – a névelők, névutók gyakorlásához