Versjátékok, mondókák – hangfelvételekkel

Mivel többen megkerestek, hogy előző bejegyzéseimhez (https://magyaroramegminden.com/2019/04/09/a-vers-az-amit-mondani-kell-kanyadi-sandor/

és

https://magyaroramegminden.com/2020/09/04/lancmese-es-versjatekok/) ajánljak konkrét mondókákat, gyakorlatokat, közlök néhányat; és – mivel mindezt szavakkal elmagyarázni nemigen lehet, hát – hangot is mellékelek hozzá, 6.-os és 8.-os tanítványaim szíves közreműködésével. 🙂 Szeretném hangsúlyozni: „normál” (nem zenei) osztályok, és nem stúdiófelvételek! Némelyik felvételen (telefonnal készültek) az udvaron játszó gyerekek hangja is hallatszik. Úgy gondolom azonban, illusztrálásnak mégis jók.

Ezeket a gyakorlatokat akár irodalom- (versritmus, ismétlődések), akár nyelvtanórán (artikulálás, kommunikáció: felelgetés, szemkontaktus, staféta stb.) akár énekórán (ritmus, kánon, játék a saját hangunkkal) bevethetjük. Kezdetben csak ritmikusan mondókázzuk a verseket, később felelgetősen, pl. fiúk – lányok, hogy érzékeljük a hangszínkülönbségeket:

Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sínen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
a masina fut.

Hanggal: https://drive.google.com/file/d/1HJpdp_XWmAH0m0ynG1raGPrTj9pA5XUu/view?usp=sharing

Ezek után a fiúk és a lányok egy-egy csapata felelgetős ritmuskíséretet produkál:

zim, zim –zum,zum.  Egy kis bevezető után a többiek rámondókázzák a verset, így:

https://drive.google.com/file/d/1HnuXqyO19Rt9BX_r_Yfyn0hxiytOFYl9/view?usp=sharing

Ugyanez egy másik verssel:

Éren-nádon sikló kúszik, 
Kicsi patak – ágyon 

vízicsibe úszik. 

Hajló nád közt kotlós zizzen, 
Vízicsibe-népét 
tereli a vízben. 

Ér tükrében látszik az ég is, 
Fejetetején a
 vízicsibe-nép is. 

Siklók, békák, pókok látják
Vízicsibe-pásztor 
vízicsibe-nyáját. 

Itt osztinátóként a vízicsibe szót emeljük ki, ezt suttogja ritmikusan a kísérőszólam, esetünkben a fiúk. Erre jön a lányok mondókája, de a versszakok között egy kicsit engedjük a fiúkat „kibontakozni”: 🙂

https://drive.google.com/file/d/1JARAMd0-TADj072xNVvQ8_EO81P6Arn1/view?usp=sharing

Lehet verskánont is játszani. Egy könnyű versike:

Néztem görgőn, gurigán át,

láttam Palkót, kicsi Sárát.

A Palika ide-oda tereli a gurigát,

a Katika, a Marika neveti a Palikát.

Kánonban: https://drive.google.com/file/d/1TeElgXkTYxNsSy-VLnNLUXCPx5rXy4ei/view?usp=sharing

Ezt a verset is ovis koruk óta ismerik; lám, a 8.-os „nagyok” is élvezik:

Fut, robog a kicsi kocsi,
Rajta ül a Haragosi,
Din don diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,
Leröpül a Haragosi,
Din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,
Vele fut a retyerutya,
Din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,
Leröpül a retyerutya,
Din don diridongó.

https://drive.google.com/file/d/1wwJB8tevHoAqq4GtMqmmOOa1cZu9pvtG/view?usp=sharing

Kánonban:

https://drive.google.com/file/d/1T9RAa9t7tZReGCPg1SlLGp41w1yEKKgO/view?usp=sharing

Másféle játékok is vannak persze. Mint mindegyik ebben a bejegyzésben, ez is Weöres-vers:

Első az egér-fütty,

aztán a kavics-rügy,

harmadik a csokoládé,

ez ám a parádé!

(Ennek se való, annak se való,

az orrodra fakarika

dísznek se való.)

Nézzük, mit lehet vele játszani! Mi reklámhangsúllyal kezdtük el mondani a sorokat, ezeket a reklám paródiájaként egy tutti követte, majd jöttek a fiúk morcosan:

https://drive.google.com/file/d/1XG9seXy18fVXJXNVmyqDC5RQNehmLkw6/view?usp=sharing

Hát ezzel mit kezdhetünk?

Nagy a hó igazán,

fut a sí meg a szán.

Hejhó, lecsúszik a

Jani meg a Ferkó.

Azt tettük, hogy a hangunkkal „rajzoltunk” egy dombot, a versből kiszedett hejhó szóval, pontosabban így: hejhóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó! Jó magas domb volt, erről szánkózott le a verssel az osztály másik fele. A cél: éppen egyszerre kell leérni, vagyis befejezni.

Hanggal:

https://drive.google.com/file/d/1In0xjwGCI8-2pqnVNsyoYyZcBvtjPszI/view?usp=sharing

Egy kis „kényeskedő” lányhang-játék a lányoknak, a fiúk sziszeghetnek hozzá:

Három szál libapihe száll.

Aluszik a cirmos, a fülibe száll.

https://drive.google.com/file/d/1OWsTZ2yp2Pf06iWN11WdTLBnhDr_Uicy/view?usp=sharing

A következő verseknek történetük –és dallamuk is – van. A közismert Galagonya verset Weöres – saját nyilatkozata szerint – ennek a bakanótának a ritmusára írta:

Országúton hosszú a jegenyesor,
Hosszú a jegenyesor hazáig.
Csizmám sarka százszor is elkopik a,
Százszor is elkopik a határig.
Nincsen pénzem a vonatra, 
Szeretőm sincs, aki hazahozatna, 
Fáradt lábom estére hazatalál,
nem messze van ide Kolozsvár.

Így aztán a Galagonya ráénekelhető ennek a dallamára; sajnos a diákjaim erre nem voltak hajlandók (lehet, hogy nem is baj? 🙂 🙂 ). Viszont olyan lelkesen mondókázták, hogy közzéteszem:

https://drive.google.com/file/d/1D1XBssMB8fqQ2ShXf7XfQAmN7cQuvenV/view?usp=sharing

Szerintem nincs csapat, amelyik ne mondaná szívesen. Persze itt is érdemes a lágyabb versszakot a lányoknak, magasabb hangon mondani, ugyanúgy, mint ebben az ugyanolyan ritmusú versben:

Árok mellett 
üszkös a fa dereka, 
üszkös a fa dereka, 
kikorhadt. 
Felhő-cápa 
úszik az egeken át, 
űzi a hegyeken át 
a Holdat. 
Egyszer égig 
fölmásznék, 
mennyei cápát 
horgásznék. 
Föl ne mássz, mert 
üszkös a fa dereka, 
üszkös a fa dereka, 
kikorhadt.

https://drive.google.com/file/d/1zyMVUch7sV7rdYQ7gpJJPq08O5oPW8Ea/view?usp=sharing

Persze ez a vers is ráénekelhető a katonanóta dallamára. Aki nem ismeri, jobb híján innen meghallgathatja: https://www.youtube.com/watch?v=GOtsR-9pIrY

A következőért lesz, aki megkövez, de a gyerekek nagyon élvezik. Mindenféle versláb-nézegetésnél többet ér, ha a Szondi két apródjából kiemelünk 3 sort, ill. fél sort, és azzal játszunk. Még a hangalak – jelentés témakörben is jó annak illusztrálására, hogy a lágy, kellemes hangzás nem mindig van összhangban a jelentéssel:

Mint hulla a hulla! veszett a pogány


Ő álla halála vérmosta fokán

Játék: a két szélső padsor felelgetősen, lágy hullámzással „adogatja” egymásnak ezeket a fél sorokat: hulla a hulla – álla halála – hulla a hulla – álla halála – végtelenítve. A megfelelő pillanatban elkapva a ritmust a középső padsor sziszegi:

Idekinn hideg éj sziszeg aztán.

A felvételen a sziszegés nem megfelelően hallatszik, de ha figyelünk, kivehető:

https://drive.google.com/file/d/1ZRKNLxgOKSoLmwAyOR6Kror4eYJDJXBh/view?usp=sharing

Egy biztos: a vers zeneiségét mindennél jobban megfigyelik és megjegyzik! A morbiditást pedig igencsak kedveli ez a korosztály. Miért ne játszanánk velük?

Végezetül két vers összedolgozását mutatnám meg, egészen drámai hatású tud lenni az ilyen is. A versek:

Dárda-hegyű kék jegenye-szál
messzi mezőn odatűzve áll,
feje köré puha örvényt vet a szél,
suttogó dala kél.
Síkság, messzi hegyek, magas ég,
nyilallik az üres messzeség.
Törzse körül nő és fogy
a hegyes árny,
zúg a lomb, a magány.

és:

Holló a kopár fa ágán,

nincsen nékem puha párnám,

öreg este beterít az árnyék,

nincsen, hová hazajárnék.

A koncepció: az első verset elkezdi szavalni egy szólóhang. Az utolsó 3 sorban beszállnak a többiek: baljós mormolással mantrázgatják ezeket a sorokat – de nem egyszerre! Erre a mormogásra mondja rá kétségbeesetten egy kislányhang a második verset.

https://drive.google.com/file/d/1tEJqJYAH24WiMOAg150rCO-YoPblk2QN/view?usp=sharing

Érdemes effélékkel kísérletezni, próbálgatni. Izgalmas kalandok.

A versikék majdnem mindegyike ebből a kis kötetből való:

2020. október 29.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s