Mivel többen megkerestek, hogy előző bejegyzéseimhez (https://magyaroramegminden.com/2019/04/09/a-vers-az-amit-mondani-kell-kanyadi-sandor/
és
https://magyaroramegminden.com/2020/09/04/lancmese-es-versjatekok/) ajánljak konkrét mondókákat, gyakorlatokat, közlök néhányat; és – mivel mindezt szavakkal elmagyarázni nemigen lehet, hát – hangot is mellékelek hozzá, 6.-os és 8.-os tanítványaim szíves közreműködésével. 🙂 Szeretném hangsúlyozni: „normál” (nem zenei) osztályok, és nem stúdiófelvételek! Némelyik felvételen (telefonnal készültek) az udvaron játszó gyerekek hangja is hallatszik. Úgy gondolom azonban, illusztrálásnak mégis jók.
Ezeket a gyakorlatokat akár irodalom- (versritmus, ismétlődések), akár nyelvtanórán (artikulálás, kommunikáció: felelgetés, szemkontaktus, staféta stb.) akár énekórán (ritmus, kánon, játék a saját hangunkkal) bevethetjük. Kezdetben csak ritmikusan mondókázzuk a verseket, később felelgetősen, pl. fiúk – lányok, hogy érzékeljük a hangszínkülönbségeket:
Zim, zim, megy a gép, megy a gép,
fut a sínen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
a masina fut.
Hanggal: https://drive.google.com/file/d/1HJpdp_XWmAH0m0ynG1raGPrTj9pA5XUu/view?usp=sharing
Ezek után a fiúk és a lányok egy-egy csapata felelgetős ritmuskíséretet produkál:
zim, zim –zum,zum. Egy kis bevezető után a többiek rámondókázzák a verset, így:
https://drive.google.com/file/d/1HnuXqyO19Rt9BX_r_Yfyn0hxiytOFYl9/view?usp=sharing
Ugyanez egy másik verssel:
Éren-nádon sikló kúszik,
Kicsi patak – ágyon
vízicsibe úszik.
Hajló nád közt kotlós zizzen,
Vízicsibe-népét
tereli a vízben.
Ér tükrében látszik az ég is,
Fejetetején a
vízicsibe-nép is.
Siklók, békák, pókok látják
Vízicsibe-pásztor
vízicsibe-nyáját.
Itt osztinátóként a vízicsibe szót emeljük ki, ezt suttogja ritmikusan a kísérőszólam, esetünkben a fiúk. Erre jön a lányok mondókája, de a versszakok között egy kicsit engedjük a fiúkat „kibontakozni”: 🙂
https://drive.google.com/file/d/1JARAMd0-TADj072xNVvQ8_EO81P6Arn1/view?usp=sharing
Lehet verskánont is játszani. Egy könnyű versike:
Néztem görgőn, gurigán át,
láttam Palkót, kicsi Sárát.
A Palika ide-oda tereli a gurigát,
a Katika, a Marika neveti a Palikát.
Kánonban: https://drive.google.com/file/d/1TeElgXkTYxNsSy-VLnNLUXCPx5rXy4ei/view?usp=sharing
Ezt a verset is ovis koruk óta ismerik; lám, a 8.-os „nagyok” is élvezik:
Fut, robog a kicsi kocsi,
Rajta ül a Haragosi,
Din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
Leröpül a Haragosi,
Din don diridongó.
Fut a havon a fakutya,
Vele fut a retyerutya,
Din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
Leröpül a retyerutya,
Din don diridongó.
https://drive.google.com/file/d/1wwJB8tevHoAqq4GtMqmmOOa1cZu9pvtG/view?usp=sharing
Kánonban:
https://drive.google.com/file/d/1T9RAa9t7tZReGCPg1SlLGp41w1yEKKgO/view?usp=sharing
Másféle játékok is vannak persze. Mint mindegyik ebben a bejegyzésben, ez is Weöres-vers:
Első az egér-fütty,
aztán a kavics-rügy,
harmadik a csokoládé,
ez ám a parádé!
(Ennek se való, annak se való,
az orrodra fakarika
dísznek se való.)
Nézzük, mit lehet vele játszani! Mi reklámhangsúllyal kezdtük el mondani a sorokat, ezeket a reklám paródiájaként egy tutti követte, majd jöttek a fiúk morcosan:
https://drive.google.com/file/d/1XG9seXy18fVXJXNVmyqDC5RQNehmLkw6/view?usp=sharing
Hát ezzel mit kezdhetünk?
Nagy a hó igazán,
fut a sí meg a szán.
Hejhó, lecsúszik a
Jani meg a Ferkó.
Azt tettük, hogy a hangunkkal „rajzoltunk” egy dombot, a versből kiszedett hejhó szóval, pontosabban így: hejhóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó! Jó magas domb volt, erről szánkózott le a verssel az osztály másik fele. A cél: éppen egyszerre kell leérni, vagyis befejezni.
Hanggal:
https://drive.google.com/file/d/1In0xjwGCI8-2pqnVNsyoYyZcBvtjPszI/view?usp=sharing
Egy kis „kényeskedő” lányhang-játék a lányoknak, a fiúk sziszeghetnek hozzá:
Három szál libapihe száll.
Aluszik a cirmos, a fülibe száll.
https://drive.google.com/file/d/1OWsTZ2yp2Pf06iWN11WdTLBnhDr_Uicy/view?usp=sharing
A következő verseknek történetük –és dallamuk is – van. A közismert Galagonya verset Weöres – saját nyilatkozata szerint – ennek a bakanótának a ritmusára írta:
Országúton hosszú a jegenyesor,
Hosszú a jegenyesor hazáig.
Csizmám sarka százszor is elkopik a,
Százszor is elkopik a határig.
Nincsen pénzem a vonatra,
Szeretőm sincs, aki hazahozatna,
Fáradt lábom estére hazatalál,
nem messze van ide Kolozsvár.
Így aztán a Galagonya ráénekelhető ennek a dallamára; sajnos a diákjaim erre nem voltak hajlandók (lehet, hogy nem is baj? 🙂 🙂 ). Viszont olyan lelkesen mondókázták, hogy közzéteszem:
https://drive.google.com/file/d/1D1XBssMB8fqQ2ShXf7XfQAmN7cQuvenV/view?usp=sharing
Szerintem nincs csapat, amelyik ne mondaná szívesen. Persze itt is érdemes a lágyabb versszakot a lányoknak, magasabb hangon mondani, ugyanúgy, mint ebben az ugyanolyan ritmusú versben:
Árok mellett
üszkös a fa dereka,
üszkös a fa dereka,
kikorhadt.
Felhő-cápa
úszik az egeken át,
űzi a hegyeken át
a Holdat.
Egyszer égig
fölmásznék,
mennyei cápát
horgásznék.
Föl ne mássz, mert
üszkös a fa dereka,
üszkös a fa dereka,
kikorhadt.
https://drive.google.com/file/d/1zyMVUch7sV7rdYQ7gpJJPq08O5oPW8Ea/view?usp=sharing
Persze ez a vers is ráénekelhető a katonanóta dallamára. Aki nem ismeri, jobb híján innen meghallgathatja: https://www.youtube.com/watch?v=GOtsR-9pIrY
A következőért lesz, aki megkövez, de a gyerekek nagyon élvezik. Mindenféle versláb-nézegetésnél többet ér, ha a Szondi két apródjából kiemelünk 3 sort, ill. fél sort, és azzal játszunk. Még a hangalak – jelentés témakörben is jó annak illusztrálására, hogy a lágy, kellemes hangzás nem mindig van összhangban a jelentéssel:
Mint hulla a hulla! veszett a pogány
Ő álla halála vérmosta fokán
Játék: a két szélső padsor felelgetősen, lágy hullámzással „adogatja” egymásnak ezeket a fél sorokat: hulla a hulla – álla halála – hulla a hulla – álla halála – végtelenítve. A megfelelő pillanatban elkapva a ritmust a középső padsor sziszegi:
Idekinn hideg éj sziszeg aztán.
A felvételen a sziszegés nem megfelelően hallatszik, de ha figyelünk, kivehető:
https://drive.google.com/file/d/1ZRKNLxgOKSoLmwAyOR6Kror4eYJDJXBh/view?usp=sharing
Egy biztos: a vers zeneiségét mindennél jobban megfigyelik és megjegyzik! A morbiditást pedig igencsak kedveli ez a korosztály. Miért ne játszanánk velük?
Végezetül két vers összedolgozását mutatnám meg, egészen drámai hatású tud lenni az ilyen is. A versek:
Dárda-hegyű kék jegenye-szál
messzi mezőn odatűzve áll,
feje köré puha örvényt vet a szél,
suttogó dala kél.
Síkság, messzi hegyek, magas ég,
nyilallik az üres messzeség.
Törzse körül nő és fogy
a hegyes árny,
zúg a lomb, a magány.
és:
Holló a kopár fa ágán,
nincsen nékem puha párnám,
öreg este beterít az árnyék,
nincsen, hová hazajárnék.
A koncepció: az első verset elkezdi szavalni egy szólóhang. Az utolsó 3 sorban beszállnak a többiek: baljós mormolással mantrázgatják ezeket a sorokat – de nem egyszerre! Erre a mormogásra mondja rá kétségbeesetten egy kislányhang a második verset.
https://drive.google.com/file/d/1tEJqJYAH24WiMOAg150rCO-YoPblk2QN/view?usp=sharing
Érdemes effélékkel kísérletezni, próbálgatni. Izgalmas kalandok.
A versikék majdnem mindegyike ebből a kis kötetből való:
2020. október 29.
Magyaróra meg minden 