Feladatok, tanulságok, listák

Vége a távoktatásnak, remélhetőleg véglegesen. Bár sok új képességet varázsolt elő tanárból, diákból egyaránt; mégiscsak lidérces ez a mögöttünk álló néhány hónap a rengeteg javítás szempontjából…

Sokan összegzést, számvetést készítenek ilyenkor: mi hogy sikerült, úgy-e, ahogy elterveztük, vagy egészen másképp? Így teszek most én is.

Mintha vonalat húznánk…

Méghozzá életkor szerinti vonalat. Egyik bejegyzésemben (https://magyaroramegminden.com/2020/04/20/apro-csepro/) említettem a Pávárbeveszévéd című Lázár Ervin-novellát. Ezt a művet ugyanazokkal a kérdésekkel három korosztálynak is kínáltam: 5-6-7. osztályosoknak. A bejegyzés írásának idején még csak szállingóztak a megoldások (minden feladatra egyhetes határidőt adtam), így talán korai volt a következtetésem a feladat nehézségi fokáról. Az ötödikesek közül senki nem „vette a lapot”, a hatodikosok közül is csak néhányan (köztük az ott idézett kisfiú is, aki azonnal küldte a tűpontos választ), a hetedikesek már többen ráéreztek az író különös, humoros-szomorkás mondanivalójára. (Jócskán akadt azért, akinek rávezető kérdést kellett küldeni.) Sokat gondolkoztam a sikertelenség okán; nem csupán a logikai készség fejletlensége játszott itt szerepet. A mai gyerekek már egyáltalán nem ismerik ezt a hajdan oly népszerű „titkos” nyelvet.

Lázár Ervin még egyszer…

… immár több sikerrel. A Társasjáték című novellához kapcsolódó kérdéseket (ld. a hivatkozott bejegyzésben) csak a hetedikeseknek tettem fel. Természetesen itt is nagy a szórás a válaszok között: akadt, aki a gyógyszer nevét élő személy nevének értelmezte (lám, mit tesz a megszemélyesítés!), de a legtöbb válasz szép, kifejtett, érett gondolat volt. Meglepően sokan nyilatkoztak elítélően az írás apa-szereplőjéről: miért folytat önpusztító életmódot, magának köszönheti a betegségét. Még címkéztek is: bizony az alkoholista kifejezés is előfordult… Hiányoltam a részvétet a gyerekek válaszaiból, több ilyen hangoltságú megoldásra számítottam. A kisgyerek szerepét egyértelműen pozitívan ítélték meg, rokonszenvet ébresztett bennük. Örömömre az apa-fiú-kapcsolatot is sokszínűen, árnyaltan jellemezték – valójában ez az egész mű lényege. Biztos vagyok benne, hogy előkerül még ez az írás tanításom további éveiben is, ahogy a

svéd gyerekversek is.

Műfajukhoz híven valóban megszólítják a gyerekeket ezek a kis darabok, kivétel nélkül sikert arattak mindegyik felsős korosztálynál. Én ezeket választottam ezekkel a feladatokkal: https://magyaroramegminden.com/2020/04/14/johetnek-a-svedek/; de bátram ajánlom mindenkinek a további válogatást. Én is a „folyt. köv.”-listára teszem.

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki visszajelzést, értékelést kért a gyerekektől a távoktatásról. Tanulságos volt olvasni ezeket. Toplistásak voltak a kreatív feladatok, ezekre számítottam is; de bánatomra a „hétköznapi”, tananyaghoz kapcsolódó feladatokat még a legjobb magyarosok is nehéznek találták! (Ilyenekre gondolok: Igekereső – 6. osztály: miután ppt-s, élő magyarázatot kaptak a már alsóban tanult szófaj néhány újabb szempontú elemzéséhez, keservesen mazsolázgatták ki a megadott szöveg igéit. Persze mód, idő, szám, személy, ragozás megállapításával…)

Mindhárom magyarból tanított korosztály számára nehézséget okozott a költői eszközök keresgélése, néven nevezése – pedig erre igazán sok időt szánok a „normál”, iskolai oktatásban is. Ezúttal összegző – ismeretbővítő – rendszerező ppt-t készítettem (életkor szerint külön-külön, az adott szintnek megfelelően); olyan verset adtam, amelyik tobzódik a költői eszközökben: Áprily Lajos: Március; mégis kudarcos megoldások érkeztek. Pedig a Miért szép? klasszikus kérdésében (itt nem a verselemző leltározásra gondolok!), az értő-érzékeny versolvasásban igenis nagy szerepe van a poétikai eszközök azonosításának. Listáztam ezt a feladatot is: még nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre is. Végül segítő feladatnak illusztrációt kértem tőlük: minden versszakhoz készíts egy-egy rajzot, szigorúan a vers leírása, történései alapján! Felértékelődött a szememben az elcsépeltnek gondolt rajzos feladat, hiszen itt nem lehetett elsiklani a szavak fölött; a képekhez először belső képeket kellett alkotni.

 Divatos szó az érzékenyítés: a fogyatékkal élők iránti empátiára vonatkoztatják. Nos, ha jót akarunk magunknak, a jövő generációinak, a mentális egészség érdekében el kell kezdenünk a vers-érzékenyítést

Ütemhangsúlyos=nemzeti?

Ha verselésről van szó, a válaszom igen. Be is bizonyítom.

Alkotó kedvű hetedikeseimnek megadtam Tóth Árpád Áprilisi capriccio című versének első 2 sorát:

 Az útszél: csupa pitypang,

A bokrok: csupa füttyhang…

Közöltem velük persze, hogy ez egy létező vers eleje, de azt is megjegyeztem, hogy itt most nem érdemes rákeresni, másképp folytatódik, mint amire számítanak… Megkértem őket, folytassák néhány sorban saját ízlésük szerint, derűs, tavaszi hangulatban. Annyi volt a szabály, hogy páros rímekkel költsenek, és kövessék a szótagszámot. Ritmizáltam is nekik: tá tá tá titi tá tá; élő órán el is mondtam nekik ritmikusan. A megoldások szépek voltak, a 7 szótagos sorok páros ríműek, csak éppen a tagolás nem stimmelt… Sorra-rendre érkeztek a 4+3-as tagolású 7-es sorok, sehogy se éreztek rá a felütéssel induló, hangsúlytalan sorkezdésre. Ezért mondom, hogy tetszik – nem tetszik a kifejezés, a vérükben van az ütemhangsúlyos verselés! 🙂

A távoktatás tapasztalataira még visszatérek. Addig is gyarapítom a listát…

lista.jpg

  1. június 29.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s